Abásfalva, Agyagfalva, Alsóboldogfalva, Alsósófalva, Atyha, Ábránfalva, Árvátfalva, Bágy, Bencéd, Betfalva, Békástelep, Béta, Bikafalva, Bogárfalva, Bögöz, Bözöd, Bözödújfalu, Bucsin, Csehétfalva, Csekefalva, Csöb, Desághátja, Décsfalva, Ége, Énlaka, Erdőfüle, Etéd, Farcád, Farkaslaka, Felsőboldogfalva, Felsősófalva, Fenyéd, Fenyőkút, Fiatfalva, Firtosiláz, Firtosmartonos, Firtosváralja, Gagy, Gyepes, Hidegkút, Hodgya, Homoródalmás, Homoróddaróc, Homoródfürdő, Homoródjánosfalva, Homoródkeményfalva, Homoródkarácsonyfalva, Homoródremete, Homoródszentlászló, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Homoródszentpéter, Homoródújfalu, Ivómezeje, Jásfalva, Kobátfalva, Kadács, Kadicsfalva, Kányád, Kápolnásfalu, Kecset, Kecsetkisfalud, Kénos, Kiskadács, Kiskede, Kisgalambfalva Kismedesér, Kissolymos, Kirulyfürdő, Korond, Kőrispatak, Küküllőkeményfalva, Küküllőmező, Küsmöd, Lóc, Lókod, Lövéte, Magyarandrásfalva, Magyarhidegkút, Magyarzsákod, Máréfalva, Mátisfalva, Nagymedesér, Miklósfalva, Muzsna, Nagygalambfalva, Nagykede, Nagysolymos, Nyikómalomfalva, Nagykadács, Ocfalva, Oklánd, Olasztelek, Oroszhegy, Parajd, Patakfalva, Pálpataka, Petek, Rava, Recsenyéd, Rugonfalva, Sándortelke, Siménfalva, Sikaszómezeje, Siklód, Solymosiláz, Sükő, Szederjes, Szejkefürdő, Szencsed, Szentábrahám, Szentdemeter, Szentkeresztbánya, Székelyandrásfalva, Székelybetlenfalva, Székelydálya, Székelyderzs, Székelydobó, Székelyfancsal, Székelyhidegkút, Székelykeresztúr, Székelymagyarós, Székelymuzsna, Székelylengyelfalva, Székelypálfalva, Székelyszállás, Székelyszentezsébet, Székelyszentkirály, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Székelyszenttamás, Székelyudvarhely, Székelyvarság, Székelyzsombor, Székelyvécke, Szentegyháza, Székelyszentlélek, Szolokma, Szombatfalva, Tarcsafalva, Telekfalva, Tibód, Tordátfalva, Újszékely, Üknyéd, Ülke, Városfalva, Vargyas, Vágás, Újlak, Zetelaka, Zeteváralja

Agyagfalva, Agyha, Alsóboldogasszonyfalva, Árvádfalva, Bágy, Bencéd, Béta, Bethlenfalva, Bikafalva, Bogárfalva, Bordos, Bögöz, Bözöd, Bözödújfalu, Csehérdfalva, Csekefalva, Csöb, Dálya, Décsfalva, Derzs (Székelyderzs), Dobófalva, Ége, Énlaka, Etéd, Farcád, Felsőboldogasszonyfalva, Felsősiménfalva, Fenyéd, Fiátfalva, Gagy, Gyepes, Hodgya, Homoródalmás, Homoródkarácsonfalva, Homoródkeményfalva, Homoródohlánd, Homoródszentpál, Homoródszentpéter, Homoródújfalu, Homoródfürdő, Jánosfalva, Jásfalva, Kabétfalva, Kadács, Kadicsfalva, Kányád, Kecsed, Keményfalva, Kénos, Kilósfalva, Kisfalud, Kisgalambfalva, Kiskede, Kissolymos, Korond, Kőrispatak, Küsmöd, Lengyelfalva, Lokod, Lövéte, Magyarandrásfalva, Magyarhidegkut, Magyaros, Magyarzsákod, Malomfalva, Máréfalva, Maroslaka, Martonos (Székelymartonos), Mátisfalva, Medesér, Muzsna, Nagygalambfalva, Nagykede, Nagysolymos, Ocfalva, Oláhfalu, Oroszhegy, Pálfalva, Parajd, Patakfalva, Rava, Recsenyéd, Remete, Rugonfalva, Sándorfalva, Siklód, Siménfalva, Sófalva, Sükő, Székelyszállás, Székelyudvarhely, Szentábrahám, Szentegyházasfalu, Szentdemeter, Székelyszenterzsébet, Székelyszentkirály, Homoródszentlászló, Székelyszentlélek, Homoródszentmárton, Székelyszentmihály, Székelyszenttamás, Szitáskeresztúr, Szolokma, Szombatfalva, Tarcsafalva, Telekfalva, Tibód, Timafalva, Tordátfalva, Újszékely, Ülke, Városfalva, Vécke, Zetelaka

Abásfalva: A Nagy-Homoród mentén települt, 1913 előtt Homoródabásfalva volt a neve, Homoródszentmártonhoz tartozik. Unitárius temploma 1879-ben épült. László Gyula régész, egyetemi tanár, képzőművész abásfalvi kötődésű. A településen élők juhtenyésztéssel, mészégetéssel, jelenleg főként mezőgazdasággal foglalkoznak.

Agyagfalva: A Bögözi-medencében, a Nagy-Küküllő felső folyásának bal partján, a Fancsika-patak völgyének északi kijáratánál fekszik. Református filiái Décsfalva, Székelymagyarós, Mátisfalva voltak. A település mellett, a mostani Fancsikahíd táján feküdt a egykori Fancsikafalva. Agyagfalva közepén álló kőkerítéssel övezett református gótikus templom a 14-15. században épült. Az Agyagfalván felállított emlékmű az 1848. október 16-án kezdődött székely nemzetgyűlésnek állít emléket, ahol a székelyek kinyílvánították csatlakozásukat a magyar szabadságharchoz.

Alsósófalva: A Korond-patak bal partján fekszik. A Sóvidéki település 1760-ban válik ketté Alsó-és Felsősófalvára. A Kis-Küküllő felső szakasza mentén, Marosszék és Udvarhelyszék határán fekvő Sóvidék településeiről tudni kell, hogy amíg Sóvárad, Szováta és Illyésmező marosszéken van, addig a többi települése Udvarhelységen fekszik.

Atyha: Sóvidéki település, a Korond- és a Küsmöd-patakok vízválasztóján települt. A település 1622-ben az unitárius hitről áttért a katolikus vallásra. A római katolikus teploma 1653-ban épült fel. Régi középkori temploma a mai Szentegyházas-erdő nevű határrészen állt, romjait 1818-ban fedezik fel. A Kupásné-hegy alatti kőtemplom 1652-ben épült. Az atyhai Maria Magdolna tisztteletére épített templom haranglábján 1711-ben kétharang volt, amelyek Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére voltak szentelve, a templomot 1795-ben lebontják. A kőfallal kerített új római katolikus templomot 1797 és 1799 között építik fel. Az athai római katolikus templom a búcsúját július 22-én, Bűnbánó Mária Magdolna napján tartja. A templom 1867. október 4-én leég, 1437-ben öntött harangja az 1867-es tűzvész áldozata lesz. A templomot 1873-ben helyreállítják. A harangokat 1922-ben pótolják, a templom tornyában két, 1922-ben Nagyszebenben öntött harang és egy csengettyű kerül. A római katolikus templom tornyát 1927. július 2-án a vihar ledönti. Az 1928-ban készült fogadalmi kápolnája a búcsúját augusztus 6-án az Urunk színeváltozásának ünnepén tartja. A római katolikus templom 2016. szeptember 18-án villámcsapás következtében leég. A tűzvész után újraépített római katolikus templomot 2019. július 20-án Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szenteli fel.

Bágy: A Dályai-, vagy Dá-pataka mellett fekszik, Homoródszentmártonhoz tartozik. Református filiája Homoródszentpál és Homoródkeményfalva, valamint Homoródszentmárton voltak. Kőkerítéssel övezett református temploma a 15–16. század fordulóján épült gótikus stílusban. A református templom tornya 1804-ben épült, nagyobb harangja 1920-ból, a kisebb 1887-ből származik. A templom orgonája 1871-ből való, a szószék koronája 1832-ből, a diófából készült úrasztala 1936-ból. A templom 2013-ban végzett felújításakor, a falbába beépített követ találtak amelyen székely rovással készült felirat olvasható. A település mellett, a Várhegy tetején épült fel a 17. században Bágy, Ége, Dálya, Lókod, Patakfalva és Recsenyéd települések munkájából a bágyi vár, amelynek romjait maradtak meg. A Bágyi Várfesztivált minden év pünkösd vasárnapján rendezik.

Bencéd: A Szalon-patak bal partján települt, Alsó és Felsőbencédből áll. A bencédiek gyümölcstermesztéssel foglalkoznak.

Békástanya: A Korond és a Nagy-Küküllő vize között, a Bú-patak fölötti, korondi, vagy sófalvi Hegytetőnek nevezett fennsíkon települt sóvidéki szórványtelepülés, Korond tízese volt, Parajdhoz tartozik. A fennsíkon lévő gazdaságok Felső-Békásra (Sebe mezeje Sebe kosára, Kőbánya, Bálinté) és és Alsó-Békás oszlanak. Új kúlturházát 2013. február 7-én adták át.

Béta: A Bétai-patak két partján települt, Vágás filiája. Alszeg és Felszeg tízesekre oszlik. Római katolikus temploma 1974-ben épült Jézus szíve tiszteletére.

Bikafalva: A Sükő pataka két partján települt, korábban önálló volt, Hodgyával és Ocfalvával alkotott községet, 1968-tól Felsőboldogfalvához tartozik. Árvátfalvával együtt a felsőboldogfalvi református anyaegyházhoz tartozik. Az székelyudvarhelyi ferencesek rendháztörténete 1833-ban tett bejegyzése a települést Szent Lukács evangélistáról Szentlukácsfalva néven jegyzik, feltehetően Lukács, majd Lukácsffi családok patronálása miatt. Szent Lukács evangélista jelke a nyugati egyházban a bika. A mai református templom környékén nem állott középkori templom, Bikafalván a régészeti kutatás a települése egy 17. században épült sokszögzáródású támpilléres templomot tárt fel. Az 1644-es református vizitáció szerint, a bikafalviaknak még nem volt temploma, az 1684-ben épült fel. A református egyházközség 1717-be önállósulni próbál, amit az egyházi hatóságok megtiltanak, az új református templomát 1721-ben építik fel, tornya 1776-ból való. Az bikafalvi egyházközség a felsőboldogfalvitól 1793. május 27-én önállósodik, a templomot 1818-ban tűzvész pusztítja, 1848. november 6-án felgyújtják, 1851-ben állítják helyre. A kis harangját 1886-ban a nagyobbik harangot 1927-ben öntötték. A települést 2005. augusztus 23-án árvíz pusztítja.

Bögöz: A Nagy-Küküllő középső szakaszán, a Nagy-Küküllő és a Kányádi patak összefolyásánál települt. Református filiája Ócfalva volt. A régi temploma a 12. században épült, amit a 13–14. században falfestményekkel díszítenek. A templomot a 15. században kibőbővítik. A református templom töredékesen fennmaradt a Szent László legenda és az Antiochiai Szent Margit legenda falképeit 1865-ben találják meg, de először 1898-ban tárják fel. A templomhajót 1724-ben készült, festett kazettás mennyezet borítja. A római katolikus templom építését 1994-ben fejezték be. A református templomban 1995-ben előkerült újabb falképek a feleltárás során megsemmisülnek. A Keresztelő Szent János római katolikus plébánia 2003-ban alakult, a búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése ünnepén tartja. A református templom falképek teljes feltárása és restaurálása 2012-ben történik meg, a Szent László legenda és az Antiochiai Szent Margit legenda alatt az Utolsó ítélet jelenetei, a Feltámadás, a Kozmogónia és a Köpönyeges Mária, az Ítéletet osztó, trónon ülő Krisztus és a Szent Mihály a kárhozottakkal a Leviatán szája előtt, részekkel.

Bözöd: A Bözöd-patak völgyében, a Küsmöd és Lóc pataka között települt, eredetileg a Lóc-patak völgyében feküdt. A Küsmöd patak és a Bözöd patak is a bözödújfalui mesterséges tavat táplálja. Bözödtől nyugatra levő völgyben, régen Lóczfalvának nevezett falu ált, a felette fekvő magaslatot Templom hegynek, az alatta levő teret Faluhelyének, a mellette nyíló kis völgyet Házas völgynek nevezik. Temploma késő középkori, a 16. század elején átépítik, reformátusként először 1640-ben-ban említik, 1688-ban az unitáriusoktól újra a reformátusoké lesz. A templomot övező kőkerítés csak a déli oldalon maradt részben meg. A református esperesi vizitáció alkalmával 1773. november 27-én készült jegyzőkönyv szerint 1738-ban a használatban levő fatemplom, a nagy faluégés alkalmával leég, helyében a Hatosvár utcában épül kőteplom. A református templom tornya 1821-ben épült, 1870-ben és 1929-ben újjítják fel, a küküllői református egyházmegyéhez tartozik. Az unitárius temploma 1806-1810 között épült, a belső berendezések 1813-ban készülnek el, a tornyot 1917-ben fejezték be. Az 1939-ben a reformátusok által elvett templomról nem lehet tudni, hogy mikor épült. A településen áll Bözödi Jakab György író, történész szülőháza, amelyet emlékháznak rendeztek be, az unitárius egyház gondozásában van. Bözödön hagyománya van a szalmafonásnak

Bözödújfalú: Bözödújfalú a búcsúját Szentháromság vasárnapján tartja.

Csehétfalva: A Nyikó és a Konyha-patak összefolyásánál települt. Régi temploma a település keleti szélén egy dombtetőn állt, temető vette körül. Unitárius temploma 1823-ban épült.

Etéd: A Küsmöd- és a Firtos patakának összefolyásánál települt. Régi kápolnája az 1792. szeptember 8-án keletkezett tűzvészben elpusztúl, római katolikus temploma 1876-ban épült fel Szent Miháy tiszteletére szentelik, búcsúját szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal tiszteletére tartja. A tornya 1889-ben épült fel. A 17. században emelt református temploma az 1792. szeptember 8-án tomboló tűzvészben elpusztul, 1802-ben épült újjá.

Ége: A Nagy-patak, másként Ége-patak fejében fekszik. A település korábban Dálya református filiája volt. Református temploma a Kápolnadombon 1784-92 között épült fel.

Énlaka: A Kis- és a Nagyküküllő vízválasztóján, a Gagy-patak fejében települt, közigazgatásilag Etéd községhez tartozik. A település unitárius egyzáza a székelykeresztúri unitárius egyházkörhöz tartozik, szórványa Etéd. Kőfallal körülvett temploma a 15. század második felében épült, 1661-ben boltozata leomlik, az unitárius templom virágdíszes, festett kazettás mennyezete 1668-ban épül fel. Az Orbán Balázs által 1864-ben felfedezett, székely rovásírással készült „Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.” felirat ekkor készült Muzsnai Dakó György festő keze által. A templom kerítésfala 1745-ben épül fel, templomtornya 1830 és 1833 között épült fel, övpárkányokkal tagolt gúlasisak fedi. A templom 1976. évi, a szentélyben végzett feltárásakor a mai középkori templomnál jóval korábbi építmény alapfalait találták meg, a padlózat alól római kori sír és két fogadalmi oltárkő kerül elő, amelyet a diadalív déli falának padlószintjébe építettek be. A településen eredeti formájában megmaradt, a székely népi építészeti örökség részét képező régi tornácos, körtornácos vagy homloktornácos házak állnak.

Farcád: A Gát-, a Mocsár- és a Bolygókút-patakok között települt, Felsőboldogfalvához tartozik. A román stílusú templom után, a 15. század közepe táján épült gótikus temploma hajóját, az 1629-ben elvégzett javítás során elkészített kazettás mennyezet fedte, az 1670-ben készített keresztelőmedencéje a székelykeresztúri múzeumba került. A gótikus templom sekrestyéjét 1798-ben lebontják, a gótikus ablakokat egy kivételével befalazzák, az orgonája 1814-ben készült. A templom tornya 1827-1839 között épült, 1896-ban újjáfedik. A templomot 1958-ban műemlékké nyilványítják, 1968-1969-ben, 1988-ban és 2002-ben kijavítják. A templomban 2002-ben régészeti feltárásokat folytak.

Farkaslaka: A Nyikó felső folyása mentén települt. Tamási Áron szülőházában múzeumot alakítottak ki. Búcsúját május 16-án, Nepomuki Szent János napján tartja.

Felsőboldogfalva: A Garán-pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél települt, 1899-ig Felsőboldogasszonyfalva nevet viselte. Felsőboldogasszonyfalva református filiái Bikafalva és Árvádfalva voltak. A régi templomát a 13. században kibővítik, a szentélyét egyenes záródással meghosszabbítják, a 15. században átépítik, késő gótikus szentéllyel bővítik ki, a nyugati homlokzat elé tornyot építenek, a templomot 1670-ben átépítik, a hajót és a szentélyt 1670-ből származó festett kazettás mennyezetel fedik. A templomot 14. századikőkerítés veszi körül. A tornyát 1869-ben magasítják. Az északi falon és a diadalív falán 1974-ben a 15. század első feléből származó falképeket tártak fel. Az északi falon lévő falkép Szent Miklós csodája, diadalív oldalfalán a Veronika kendőjével megtörüli Jézus arcát és a Keresztről való levételt jelenet, a diadalív falán a Királyok imádása jelenet került. A hajó és a szentély padlója alatt 1974-75-ben előkerülnek a két korábbi szentély alapfalai. Az úrasztala 1789-ből, a szószék rokokó koronája 1807-ből származik. A templomtoronyot 1869-ben megmagasítják, a toronydíszben időkapszulát helyeznek el. A templom orgonáját a brassói Nagy József építette 1894-ben, 1895-ben szentelik fel. A két meglévő harangja 1925-ben Resicabányán készült.

Felsősófalva: A Korond patak jobb oldalán települt. Felsősófalva és Alsósófalva 1760-ig egy településként szerepel Sófalva néven. Felsósófalva református filiája Alsósófalva volt.

Fenyéd: A Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál települt, Küküllőkeményfalva tartozik hozzá. Új római katolikus temploma 1763-ban épült a korábbi középkori templom helyére, 1926-ban kibővítik, a búcsúját Szentháromság vasárnapján tartja.

Fenyőkút: Sóvidéki szórványtelepülés, Korond tízese volt. Fatemplomának védőszentje Szent Bertalan apostol. A település északkeleti határában találjuk a negyven hektáros, védettség alatt álló Fenyőkúti tőzeglápot, amelyen 2013-ben tanösvényt létesítettek. A szórványtelepülésen élők fő foglalkozása a havasi állattenyésztés.

Fiatfalva: A Nagy-Küküllő bal partján települt, 1952 óta Székelykeresztúrhoz tartozik. Az unitárius egyháza a székelykeresztúri unitárius egyházkörhöz tartozik. Az unitáriusok és a reformátusok közös templomot hasznának. A templomát 1803-ban átalakítják,1893-ban felújítják. A Geréb György által épített fiatfalvi udvarházat 1625-ben Geréb András testőrkapitány várként átépíti. A fiatfalvi várat 1817 körül Mikó Miklós késő barokk stílusban átépíti. Mikó Miklós unokája, gróf Mikes Miklós 1855-ben eladja Zakariás Antal bányavállalkozónak, akitől 1866-ban Ábrahámfalvi Ugron János udvarhelyszék királybíró megvásárolja. A településtől délnyugatra, a Sukoró-patak völgyében a Fejérszéknek nevezett részen iszapvulkánok működnek.

Hodgya: A Gát, vagy Sükő-pataka mentén települt, részei Felszeg és Alszeg. Farcád református filiája volt, a Hodgyai filia 1752. február 23-án leválik az anyaegyházról, gyülekezete 1758-bam önállósodik. A település első templomának építési ideje ismeretlen, korábban mind a Felszegnek, mind az Alszegnek külön temploma volt. Az új református temploma 1812 és 1825 között az Alszegen épült. Az alszegi református templomot a 2005. augusztus 23-án pusztító árvíz után 2006-ben helyreállítják. Kató Béla erdélyi református püspök 2019. augusztus 4-én áldást kér a teljesen felújított alszegi református templomra.

Homoródfürdő: Üdülőtelep, 1773-tól 1968-ig Kápolnásfalu fürdőtelepe, közigazgatásilag Szentegyházához tartozik. Szárhegyi Lázár János gróf, erdélyi főkormányszéki tanácsos, a madéfalvi vérengzés ügyében kiküldött bizottság tagja 1765-ben fogadalmi kápolnát építtet Nepomuki Szent János tiszteletére, amelynek búcsúja szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén volt. A felújított kápolnát 2015-ben már Keresztelő Szent János tiszteletére szentelik, búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése ünnepén tartja. Homoródfürdő a Homoród-fennsíkon található üdülőhely, ahol tizenkét befogott borvízforrás tör felszínre. A leghíresebbek a Lobogó-forrás, és a Mária-forrás. A Lobogó Szabadidőközpont és Fürdő strandján két kültéri medence található, amelyek korszerű vízcserélő, szűrő- és forgatóberendezéssel ellátott, folyamatosan melegített 28-29 C°-os, illetve 28–30 C°-os vizhőmérsékletűek. A beltéri sósfürdő Parajdról szállított 39 C°-os fokos természetes, gyógyhatású sós vízet tartalmaz. A településen sípálya működik.

Homoródkarácsonyfalva: A Kis-Homoród völgyében települt, Oklándhoz tartozik. Homoródkarácsonyfalva 13. század végén épült templomának román kori szentélye fennmaradt, az unitárius templom északi falán Szent László freskó található, további freskók a Jézus születése, a Három királyok hódolata és Szent Ilona. Jézus születésének jelenetét a 14. század első felében, a Szent László-legendát 14. század második felében festhették. A Szent Heléna, vagy Szent Ilona római császárnőt ábrázoló freskó megfestésére az 1496-ban történt toronyépítés idején kerülhetett sor. A román kori templom déli kapujának kialakítására és ablakainak bővítésére a 14. században kerül sor, a templomot 1495-1496-ban kibővítik. A román kori templom 1465-ben kap nyugati homlokzati tornyot. Az unitárius templom védőfallal övezett, templomtornya Agnus Dei-domborművel díszített kapuja szemöldökkövén az 1496-os évszám olvasható. A templomtorony alsó kétharmada gótikus, utolsó szintje későbbi építésű. A torony második szintjén lévő északi lőrésablak bélletébe befalazva látható a még megfejtetlen rovásírásos kő. A szentély északi támpillérén bevésett 1646-os és 1649-es évszám került elő, kazettás mennyezetét 1752-ben készítik, a szószékkorona és az úrasztala 1798-ban készült el. A katolikusok temploma 1783-ban készült el, a búcsúját július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartja. A görög-katolikusok temploma 1880-ban készült el. A Dungó-feredő népi fürdőt 2006-ban kalákában építik fel, 2007-ben felújítják. A Dungó-feredőt 2019-ben kalákában felújítják, kazánházból biztosított melegvizes kismedencével látják el.

Homoródremete: A Nádas- vagy Gyepes patak mentén települt, Homoródszentmártonhoz tartozik, nevét a pálos szerzetesektől, a remetéktől kaphatta. A település felszegi része Potyond, az alszegi Selye, a határában állt egykoron Tivadarfalva. Ágota János székelyudvarhelyi pap 1746-ban az untárius települést katolikus hitre téríti. A régi temploma helyén 1782-1785 között új templom épült, védőszentje Idősebb Szent Jakab, a plébániáját 1784-ben alapítják. A plébánia 1903-ban épült, 1917-ben Abásfalva, Gyepes, Homoródkeményfalva, Homoródszentmárton, Kénos és Lókod római katolikus filiák tartoznak hozzá. A felújított templomot 2010. július 3-án Jakubinyi György érsek szenteli újra. A katolikus plébániája 1985-től a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánia filiája, 1998-tól a székelyudvarhelyi Lisieux-i Kis Szent Teréz plébánia filiája, a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A település jellegzetes épületei a nyeregtetővel vagy csonka kontyolt tetővel épült székely házak. Lakói híres kőfaragók voltak.

Homoródszentlászló: A település a nevét Szent László királyról kapta, Kányádhoz tartozik. Homoródszentlászló, Miklósfalva, és Abránfalva közös egyházat alkotott, közös templommal. A település temploma a 14. század elején épült a Haloványtető-domb aljában, a Cintorom nevű területen, kolostor tartozott hozzá, a 16. században újjáépítik. A Harangláb-hegyen álló, Ugron Pál főkirálybíró támogatásával 1616-ban épített kápolna a földcsuszamlás áldozata lesz. Az újabb templom 1796 és 1802 között a településtől keletre a Harangláb-hegyen épült fel, 1912 január 8-án hatóságilag bezárják, 1913-ban lebontják, festett kazettás mennyezete a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumba kerül. A település református temploma 1928. október 1. és 1929. június 1. között épül fel, 1929. június 1-án szentelik fel, kisebb harangja 1616-ból származik, amelyet 1935-ben újraöntenek, a nagyobb harang 1929-ben Kudzsiron készült.

Homoródszentmárton: A Nagy-Homoród, a Gyepes és a Kénos patak összefolyásánál települt. A teleüléstől délkeletre fekszik Bükkfalva. Bágy református filiája volt, 1777 óta önálló egyház. A régi temploma 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítik. A református temploma 1804-ben épült fel, 1911-ben átépítik. A régi teplomot 1888-ban lebontják, a helyére épül 1889-ben az unitárius templom, amelynek harangtornya a régi templom 17. századi kaputornyából maradt meg. A Bíró udvarházat 1780–1790 közt rokokó stílusban átépítik.

Homoródszentpál: A Nagy-Homoród mellett fekszik, Homoródszentmártonhoz tartozik, a nevét Szent Pál tiszteletére szentelt templomáról kapta, a településen pálosrendi szerzetesek éltek. A 15. századi gótikus templomát, 1788-ban megújítják, a régi gótikus templom helyére épült 1844-ben a mai unitárius templom. A 16. századi templom helyére 1739-ben református templom épül, 1906-ban felújítják. A Brassói út elején álló római katolikus kápolnája 1976–1979 között épült. A római katolikus temploma oklándi úton épült fel. A falu déli végén épült 15. századi Kornis-udvarházat a 16. század végén Kornis Mihály és Kornis Farkas átalakítják kastéllyá, a 19. században elpusztul, csak a romjai vannak meg. A településen áll 18. századi Dimény-udvarház épülete. A Nagy-Homoród szentpáli hídja közelében sóskút található, a 193g/l sótartalmú vizét a lakosság használja. A Nagy-Homoród bal partján, sóbányák helyén található halastórendszer 1983-ban létesült, a település nevezetessége a mintegy 210 hektáron elterülő Homoródszentpáli madárpihenő, az itt lévő madár- és növényrezervátum.

Kadicsfalva: Székelyudvarhely városrésze, előtte önálló falu. Sükösd János vikárius Kadicsfalvát és Bethlenfalvát 1659-ben a székelyudvarhelyi egyházhoz csatolja, 1667-ig Székelyszenttamás filiája. A Kápolnakert nevű helyen állt régi kápolnáját Szent Anna tiszteletére szentelték, 1755-ben az székelyudvarhelyi egyházat alá rendelik. A római katolikus templomot 1778–1780-közt építették fel, 1780-ben Szent Anna tiszteletére szentelik, 1802-ben plébánia rangra emelkedik, 1910-től Bethlenfalva filiával. A Szent Anna és Joákim plébánia a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerület alá tartozik.

Kányád: A Hodos-patak(a) mentén települt. A régi templomát 1642-ben kijavítják, majd lebontják, ebből épül a református temploma 1791 és 1798 között, amit lebontanak. Új református temploma 1909-ben épült fel. A településen római katolikus kápolna épült a katolikusok számára.

Kápolnásfalu: A Nagy-Homoród és Kis-Homoród folyók vízválasztóján, oláhfalvi Lázon települt, 1899-ig Kápolnásoláhfalu, majd Kisoláhfalu néven szerepelt, közigazgatásilag 1968-ig Homoródfürdő tartozott hozzá. A Hargita hegy Kereszthegy csúcsa alatt, a Kápolna bérce nevű helyen 1622-ben Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna állt, amelynek 1643. augusztus 29-én VIII. Orbán pápa Szent Péter és Szent Pál tiszteletére búcsút engedélyez. A település keleti határában 1710-ben épített új kápolna áll. XII. Kelemen pápa 1721. május 13-án a kápolnásfalvi, a településen belül lévő új kápolna javára ad ki bullát. Római katolikus temploma 1797 és 1800 között épült, a kápolnásfalusi plébánia 1837-38-ban, Szentegyházas(oláh)falutól leszakadva válik önállóvá és Szent Péter és Szent Pál plébánia néven, a XV. székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A temetői kis kápolna 1844-45-ben épült, a Szent Kereszt felmagasztalására szentetik. A település főként fakitermelésből, fakereskedelemből él.

Kecsetkisfalud: A Gada-patak alsó folyása mentén települt, Kecset és Kisfalud egyesüléséből jött létre, Farkaslakához tartozik. Kecset református filiája Kisfalud volt. Korábbi temploma a régi temető Kápolna nevű helyén állt. A református temploma 1620-ban épült, 1697 körül megújítják, kazettás mennyezete van, 1815-ben javították. Haranglábja 1827-ben, fából épült. Farkaslaka katolikus filiája, a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik, a temploma a búcsúját Áldozócsütörtökön tartja.

Kénos: A Nagy-Homoród mentén települt, Felszegre és Alszegre oszlik, Homoródszentmártonhoz tartozik. A templom körül 1631-ben várfalat építenek, 1651-ben az unitárius templomot átépítik. Az unitárius templom kőtornyát 1762-ben építik fel, 1846-ban átépítik. Harangjait 1775-ben öntik. A település megőrizte az újonnan házasodottaknak szóló regölés, az óévbúcsúztató, valamint az újévköszöntő szokását.

Kirulyfürdő: A Kiruly-patak völgyében, a Sólyom-kő aljában fekszik, Lövétéhez tartozó fürdőtelepülés. A fürdőtelepülés környéken huszonegy barlang található. A Kirulyfürdő területén feltörő borvízforrások kalcium-nátrium-magnézium-hidrogénklorid, kálium-nátrium-magnézium típusúak, a Festő-forrás vízét két világháború között Kamilla, majd Hargitaforrás néven palackozták, ismertebb forrásai az erdészháznál található két forrás, az F625-ös fúrás és Rebeka borvíz. A Festő forrás közelében, a Tolvajos-patak mellett alakult ki a Szortyogóként is ismert Hargita-ligeti borvízláp, ahol korábban fürdőmedence is működött.

Kisgalambfalva: A Nagy-Küküllő bal partján települt, Nagygalambfalához tartozik, Nagygalambfalva református filiája volt.

Kobátfalva: A Nyikó és a Konyhapatak összefolyásánál települt. Kobát és Demeterfalva egyesüléséből 1874-ben létrejön Kobátdemeterfalva, ami 1907-ben a Kobátfalva nevet kapja. A régi temploma a településtől délkeletre fekvő temetődomb Kápolna nevű részén állt. Az 1806-ban épített temploma helyére, 1834-ben új unitárius templom épül, Székelyszentmihály filiája, 1959-ben lett önálló. A település területén aktív iszapvulkánok működtek.

Korond: Korond a Firtos hegy aljában, a Korond vize mellett fekszik, Atyha, Kalonda, Pálpataka és Fenyőkút települések tartoznak hozzá. A román kori templomát 1533-ban gótikus stílusban átalakítják, 1568-ban az unitáriusoké lesz. A római katolikus kápolnája 1648-ban épül fel, a búcsúját június 14-én, Jézus Szent Szíve ünnepén tartja. A településen 1711-ben Szent Bertalan apostol tiszteletére építtetett templom állt, a toronyban két haranggal, az egyik 1493-ből. Az Atyhával közös Jézus Szent Szíve plébániáját 1716-ban alapítják meg. A késő gótikus jegyeket őrző unitárius templomot 1720 és 1750 között átépítették, 1821-ben, 1971-ben és 2011-ben megújítják. A római katolikus templomot 1726-ban az athyhai plébánia építteti fel, 1743-tól lesz külön plébániája. A Barátok kertje nevű helyen egykor kolostor állt, ahova a Firtos-hegyi kápolnájukból 1783-ban költöztek le a minoriták. A korondi új római katolikus templom 1910-1911-ben készül el, Jézus Szíve tiszteletére szentelik fel. Korond elválaszthatatlan a kerámiától, a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Korond főutcája egybefüggő kirakodóvásár, a korondi fazekasság első írásos említése 1613-ból származik, amikor a székelyudvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolja a korondiakat. A korondi fazekasság jellegzetes díszítőelemei az életfa, indás-madaras, virágos motívumok, színei a fehér alapon sárgás-barnás és a kék-fehér. A korondi fazekasmesterek újraélesztették a festett kályhacsempék készítésének hagyományát. A helyi fazekasmesterek kezdeményezésére, hogy megőrizzék apáik, nagyapáik örökségét, és a község megmaradjon a tiszta forrásnál, megalakítják az „Életfa” Korondi Fazekasok Szövetségét. A korondi fazekasok szövetségének tajai: Józsa László, Máthé K. István, Tódor József, Pál Antal, Páll Ágoston, Páll Árpád, Balázs Lajos, Tófalvi Gáspár, Máthé K. Árpád, Tófalvi László, Varga Albert, Vajda Géza, Balázs Sándor, Máthé K. Imre Levente, Máthé K. Attila, Györfi Imre, Szász Erzsébet, Fábián György, Tófalvi P. Domokos, Györfi Domokos, Katona Mihály, Bertalan Balázs, Id. Tódor György, Szász Lajos, Illés Sándor és Székely Zoltán. Minden év augusztus első hétvégéjén megrendezésre kerül a híres árcsói kerámiavásár, ahol a környék minden fazekasa képviselteti magát. Korondon található a sós-borvízes Ártsófürdő, vagy Korond-fürdő, forrásai a Diana-forrás, a Szőlőpataki-, vagy Szőlőmáli-forrás, az Árcsói-forrás, a Fingó-, vagy Erzsébet-forrás és a belsővadasmezői forrás. Korond mellett emelkedik a Firtos-vára. A település Falumúzeuma az unitárius templommal átellenben áll. A település határában 1911–1963 között aragonitot bányásztak.

Kőrispatak A Küsmöd-pataka völgyében fekszik, Etédhez tartozik. Unitárius temploma 1815-ben, a tornya 1926-ban épült fel. A leégett régi templom helyett, 1820-ban felépül az új református templom. A településen 2000-ben létrejött a szalmafonást, kalapvarrást bemutató Szalmakalap Múzeum, amely nagy népszerűségnek örvend.

Küküllőkeményfalva: Küküllőkeményfalva a Nagyküküllő két partján települt, Fenyéd községhez tartozik, 1894-ig Zetelaka leányegyháza volt. A régi település a mai Bence-völgye határrészen feküdt. A település régi temploma a mai temető közepén állt. A település 1802-1804 között épült Szent László templomát a sekrestye megnagyítasa mellett 1898-99-ben felújítják, a búcsúját június 27-én, Szent László király napján tartja. A plébániája 1894-95-ben épült. A település sok szép fából készült székelykapuval büszkélkedhet.

Lövéte: A Kis-Homoród völgyében fekszik, egybeolvadt Pósfaluval, északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el, kápolnájának helye még látható. Elpusztult települések Zádogszeg, Martonos, Gábosháza, Telek, Kopateleke, Csató. A település részei Udvarkert, Hámorkert, Pósfalu, Tófalva vagy Újnegyed. Havasi tanyái a Vargyas völgye, Kékvize, Gyepü patak, Szerepreze, Gyékoskõ, Cifrabükk. Régi temploma a település északkeleti részén, a Sópástya nevű helyen, Felsõ-kiáltó dombon állt, zsindellyel volt födve, akárcsak a nyugati homlokzata elõtt emelkedõ kõbõl épített torony. Az 1721. évi jegyzõkönyv szerint a templom szentélye boltozatos, a hajó mennyezete festett, kazettás, 1772-ben lebontották. A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. A barokk templomot Batthyány Ignác erdélyi püspök 1783. júlis 5-én szenteli fel Kisboldogasszony tiszteletére, búcsúját szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén tartja. A sóskútja fölötti épület 1866-ban készült. A lövétei borvízforrások a Kis-Homoród, a Vargyas és a Tolvajos-patak mentén törnek fel, vízei nátrium-hidrogénkarbonát-klorid, kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos, nátrium-kalcium-magnézium-hidrogénkénkarbonát, illetve nátrium-klorid típusúak. Székely Mózes unitárius erdélyi fejedelem udvarháza az Udvarkert részen állt. A település tájházában vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák, népművészeti tárgyak vannak bemutatva.

Máréfalva: Máréfalva a Fenyéd-patak mentén nyúlik el, 2004 tavaszától közigazgatásilag önálló, korábban Fenyédhez tartozott. A régi temploma a mai településtől 400 métere északra, a Botos-düllőben (Oláh temető) állt. Fenyéddel volt közös római katolikus temploma, plébániáját 1739-ben alapítják meg. Az új római katolikus temploma 1763 és 1772 között épült, 1783. július 19-én szentelték fel Szent- Imre herceg tiszteletére, a mai formáját az 1908-ban történt bővítés során nyeri el, a búcsúját november 5-én, Szent Imre herceg napján tartja. A Szent Imre herceg plébánia, a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A település a székelykapuiról nevezetes, a Székelyföld egyik legrégebbi, 1858-ból származó kapuja a római katolikus plébánia előtt áll. A székelykapukészítés hagyománya ma is él a településen, 95 galambdúcos, színesre festett és egyedi fafaragásokkal díszített székelykapuval büszkélkedhet.

Nagyküküllőfalva: Megszünt település. Felsőboldogfalvától Nagy-Küküllőfalva néven 1793-ban szakad el.

Nyikómalomfalva: A Középső-Nyikómentén települt, közigazgatásilag Farkaslakához tartozik. 1776-ban Székelyszentlélek római katolikus filiája. A plébániáját 1809-ben alapítják, a római katolikus temploma 1809-ben épült, búcsúját augusztus 6-án, Úrunk szineváltozása ünnepén tartja. A nagyharangját 1875. november 17-én Szent István király tiszteletére szentelik.

Ocfalva: A Nagypataknak a Nagy-Küküllőbe torkollásánál települt, Alszeg és Felszeg részekkel, Felsőboldogfalvához tartozik. A korábbi település a Mihályfalva nevet viselte és a Bonta patakának Kükülőbe szakadásánál feküdt. Temploma 1750 és 1754 között a felszegi részen épült, 1832-ig Bögöz filiája volt, 1943-ban lebontják, a tornya megmaradt. Mai református temploma 1844-ben épült fel, tornyát 1882-ben lebontják, az új tornyot 1941-ben húzzák fel. A kis harangját 1731-ben, a nagyobbik harangot 1941-ben öntötték. Ócfalva önálló református egyházközség, egyházilag Miklósfalva, Szentlászló és Ábránfalva tartozik hozzá. A Füzes területén, a Bonta és az Oltványos között, mesterséges halastóval rendelkezik.

Oklánd: A Kis-Homoród bal partján települt, Homoródkarácsonyfalva és Homoródújfalu tartozik hozzá. A falu unitárius temploma román kori, a 15-16. század fordulóján gótikus stílusban átépítették, jelenlegi formáját a 1937–38-ban, Debreczeni László tervei alapján történt átépítés során nyerte el. A templom tornya 1654-ben, a kerítőfalhoz épített kaputorony a 17. században épül fel. A kisebbik harangot 1799-ben öntették, a nagyharang 1929-ből származik. A hajó kazettás mennyezete 1771-ben, a szentély kazettás mennyezete 1786-ban készült, annak oldalsó részei 1937–38-ban az átalakítás idején. A lelkészi szék festett kazettái az 1713-ban festett mellvédtáblái. A karzat 1817-ben készült el, 1840-ben javítják, amikor az 1713-ban készült régi, megkopott mellvédtáblái helyett, új festett táblákat helyeznek. A szószékkorona 1820-ban készült. A templom déli falán Szent Péter és Pál, az északi falon Szent László legendája falképe található. A műemléktemplom esedékes teljes felújítása és az itt felfedezett Szent László falképciklus restaurálása még várat magára. Az unitárius templom mellett, kis katolikus kápolna áll. Régi faragott székely kapuja 1809-ből való, ma is használják. A településtől keletre emelkedett a Kustaly vára.

Oroszhegy: A Busnyák- és a Balé-patakok mentén települt. Oroszhegy északi határában, a Kápolnamezőn állt a nyuládi Urusos kút, amely korábban híres volt csodás gyógyhatásáról, a közelében a Nyulád dombján állt Szent László kápolnája a Pünkösd után tartott úrszeredája (Úrnapja, az Úr Testének és Vérének ünnepe előtti szerda) búcsújával és a Sátorhelynek nevezett helyen 1723-ban épített Krisztus menybemenetelének emlékére szentelt kápolna, amely a búcsúját húsvét után a negyvenedik napon, pünkösd előtt tíz nappal, Áldozócsütörtökön, Urunk mennybemenetelének ünnepén tartotta. Az oroszhegyi plébánia alapításakor 1748-ban Szentkirálytól különválva önállósul. Az új római katolikus temploma 1764 és 1770 között épült, a búcsúját augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartotta. A Urusos kúthoz vezetett úrszerdai búcsút Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök 1783-ban betiltja, a kápolnát leromboltatja. A helybeliek kezdeményezésére 2012-ben a Szent László királlyal kapcsolatba hozott Urusos kút környéke megújult.

Parajd: A Kis-Küküllő és a Nagyág mentén települt, fürdő és üdülőhely. A korábban Sófalvához tartozott település 1669-ben kiválik és önálló református egyházközség lesz. Alsó- és Felsősófalva, Bucsin illetve Békástanya tartozik hozzá. Református temploma 1790 és 1796 között épült, szentélye a régi 15. századi templomból maradt meg. Régi kápolnája, a „Nyíres tetején álló kápolna", Parajd filiális egyházának kápolnája az 1898-ban emelt kőkereszt közelében állt, de elpusztúlt, 1784-ben új kápolnát építenek. A parajdi plébániát 1800-ban alapítják, római katolikus temploma 1800-ban épült, 1990-ben lemondanak a kijavításáról. Új római katolikus temploma 1998-ban készült el, 2001. szeptember 16-án Jakubinyi György érsek szenteli föl Keresztelő Szent János tiszteletére, a plébániatemplom a búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése napján tartja. Plébániája Keresztelõ Szent János tiszteletére van szentelve, a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Román ortodox temploma 1929-ben épült a Szentháromság tiszteletére. A parajdi sóbánya és a sósfürdő nemzetközi ismertségű. A parajdi sóbánya a légúti megbetegedések kiváló gyógyhelye, a földalatti gyógykezelés mellett, templom és játszótér is rendelkezésre áll, a bejárattól óránként kétszer autóbusz szállítja a gyógyulni vágyókat a kitermelt só helyén, a 120 méter mélyen keletkezett sócsarnokba. A sóbányában Nepomuki Szent János védelmébe ajánlott ökumenikus kápolnát 1993-ban, Nepomuki Szent János sóból faragott szobrát 1999. szeptember 18-án szetelik fel. Nikomédia Szent Borbála szobra a parajdi sóbányában áll. A településnek gyógyhatású, enyhén kénes-kalciumos, nyomokban lítiumot is tartalmazó sós, mezotermális győgyfürdője van, amely a 46°C-os vizét a Haromalja dűlőben, 1948-ban mélyített 2200 méteres kútból nyeri. A nevezetessége a település határában lévő Sóhát földtani rezerváció, benne a sósziklákkal, amelyet a Korond-patak Parajdtól délre a Só-szorosban tör át. A volt sóhivatal épülete a 19. század elején épült. A település határában találjuk Rapsóné várának romjait. Az Áprily Lajos-emlékházat 1991. október 19-én avatták fel. A Falumúzeumában sóvágással és sószállítással kapcsolatos tárgyak, illetve néprajzi kiállítás látható. Az idősebb parajdiak iéltetik a sóvidéki táncokat, ezekből a felsősófalvi Székelyföldi Táncházban lehet ízelítőt kapni, ahol a felsősófalviak székely viseletben táncolnak.

Patakfalva: A Gáron-patak mentén települt, Felsőboldogfalvához tartozik. A határában feküdtek a Gáronfalva és Tihadár nevü elpüsztult települések. Régi templomát 1802-ben földrengés pusztította el. Református temploma 1804 és 1816 között épült.

Pálpataka: A Miklós- és a Köves patak között települt sóvidéki szórványtelepülés, 1946-ig Korond tízese volt. Pálpataka katolikus leányegyza Szencsed. Régi képolnája a plébániával épült egybe, az új katolikus fatemploma 1994-ben épült, a búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja. A templom mellett több mint százéves, fából faragott harangláb áll.

Sándortelke: Korábban Sándorfalva, a Szurdok-patak mentén települt. Patakfalva református filiája volt, 1697-ben önállósul. A régi temploma helyére 1852-ben református templom épült. Az új református teplomot 2017. október 15-én adják át.

Siménfalva: Az Alsó-Nyikó mentén települt. Régi templomát Szent Simon tiszteletére szentelték, eredetileg Semjénfalva volt a neve. A siménfalvi református templom alapkövét 1768-ban fektetik le, ami csak 1792-ben épült fel. A lerombolt református templomot 1805-ben kezdik újraépíteni, 1807. július 24-én szentelik fel. Az unitárius templom 1808-1811 között épült a régi középkori templom helyére, a templomtornya 1818-ból való. A siménfalvi nagyharangot a Magyar Nemzeti Múzeum haranggyűjteményében őrzik.

Sükő: A Sükő-patak fejében települt. Fatemploma 1667-ben épült. Farcád református filiája, 1673-ban önálló egyzáz lesz. A református templom 1774 és 1777 között épült fel, 1810-ben lebontják. Az új református temploma 1827 és 1840 között épült, a tornyát 1833 és 1841 között húzták fel. A református templomot 1881-ben és és 1969-ben felújítják. A település Temető nevű határrészén avar kori sírokat találtak.

Szederjes: Az Erked-patak mentén települt. A templomát 1279-ben elmlítik. A református templomát 1648-ban szenteli fel Geleji Katona István püspök, 1721-ben romos állapotban említik. A rombadölt református templom helyén 1739-ban új templom épült. A kisebbik harangja 1768-ban készült, az új nagyharangot 1924-ben öntik. Református szórványai Magyarfelek, Szászerked Szászkézd és Székelyabod.

Szejkefürdő: Szejkefürdő a székelyudvarhelyiek kedvelt pihenőhelye, borvízforrással, borvízes stranfürdővel és kénes kádfürdővel rendelkezik. A Főkút, vagy Sarolta forrás vizét cserépkorsókba töltve bivalyos szekerekkel szállították Székelyudvarhelyre. A szejkefürdői mofetta 1971-72 ben közmunkával épült fel, használatát a szejkefürdői borvíztartalék széngázkészletének megbontása miatt megszüntették. A főút mentén található borvízforrás kis hozamú. A szejkefürdői mofettával átellenben álló Sarolta-forrás mellett, a Haáz Rezső Múzeum 2004-2008 között felépítteti a Székelyföld Ásványvíz- és Fürdőmúzeumát, a Borvízmúzeumot. A Borvízmúzeum udvarán lévő Sarolta forrás kis hozamú. A nagyobb hozamú Attila forrás az Attila és Csaba szabadtéri fürdőmedencéket és a kádfürdőket táplálta. A mofetták mellet létesített 160 méter mély feltáró fúrás 0,58 liter/másodperc hozamú sós vízet és vele 30 köbméter/nap hozamú mofetta gázt hozott a felszínre. Szejkefüdőn található Orbán Balázs síremléke, előtte tizenegy székely kaput emeltek, közülük az elsőt 1888-ban.

Szentdemeter: A Kis-Küküllő bal partján települt, közigazgatásilag Balavásárhoz tartozik. A település keleti szélén, egy magaslaton állt román kori templomát gótikus stílusban átalakítják, a mai formáját a 15–16. század fordulóján nyeri el. A szentély mésszel eltakart freskótöredékei 15. századiak lehetnek. A gótikus templom reformáció idején az unitáriusoké, 1722-ben Péterffy Domokos ferences fellépésével a katolikusok tuladonába kerül, és Bordos római katolikus filiája lesz. Az önálló római katolikus plébániáját 1924-ben alapítják, plébánia épületét 1929-ben építik fel, a Nagyboldogasszony plébánia a X. Küküllői főesperesi kerülethez tartozik. A 18-19. századi Schell-udvarház klasszicista stílusban épült.

Székelybetlenfalva: A Nagy-Küküllő bal partján települt, korábban a Bethenfalva nevet viselte, 1968-ban lesz Székelyudvarhely része. A régi kápolnája a Kápolnakert nevű helyen állt, a tornyos római katolikus templomát a régi kápolna anyagának felhasználásával 1774-ben építik fel, búcsúját szeptember 12-én, Mária nevenapján, másként Szűz Mária Szent Neve ünnepén, vagy Segítő Szűz Mária ünnepén tartja. Plébániáját 1802-ben alapítják, közös Kadicsfalvával, 1910-től Kadicsfalva anyaegyháza.

Székelydobó: Székelydobó a Sükői Rez déli lejtőjén, a Várfele alatt elfolyó Vágás-pataka völgyében fekszik. Vágás-pataka a és Tó-patak a nagygalambfalvi határban ömlik a Nagy-Küküllőbe.

Székelyderzs: Székelyderzs a Nagy-, vagy Lok-patak völgyében magasodó dombok vonulata között fekszik. Unitárius vártemploma a világörökség része, északi és déli falait 1419-ben készült freskók díszítik, a kiemelkedő szépségű Szent László legendával. A Szent László legenda öt, vagy hat egymásba folyó jelenetből áll, a Felvonulásbó, az Ütközetból, a Párviadalból, a Lefejezésból és a Pihenésből. A pihenő királyt a kereszténységet jelképező, a démonok felett győzedelmes Remete Szent Antal vigyázza, aki mellett két, vörös ruhába öltözött, ismeretlen női szent áll. A szemközti falon Szent Mihály arkangyal alakja mérleggel méreti meg a jókat és a rosszakat. A székelyderzsi unitárius templom 1419-ben festett falképei között találjuk a Szent Kilián püspök ábrázolását is. A településen a keresztelőket csak a várfal délnyugati sarkában levő kútból vett vízzel lehetett elvégezni. Petky János 1605-ben a templom tetején védelmi emeletet emeltet lőrésekkel és a szuroköntőkkel. A toronyban található nagy harangot 1607-ben Petky János helyben önteti. A várfal belső oldalán futó körfolyosót 1788-ban bontották le. A szószék 1759-ben készult, a templomban található fapadokat 1790-ben, az orgonakarzatot 1800-ban állítják fel. A templomtornyot 1866-ban megmagasítják. Az úrasztala 1867-ben készult. A székelyderzsi unitárius vártemplom 2006-ban hét dél-erdélyi faluval együtt, “Erdély erődtemplomos falvai” címmel, az UNESCO világörökség része lesz. A székelyderzsi unitárius vártemplom diadalív falából, egy befalazott kis gótikus ablakból 1938-ban előkerült a székely rovásírás egyik 1431-ből való emléke, a székelyderzsi rovásírásos tégla, amely Balázs András unitárius esperes által válik ismertté. A vártemplom boltozatos mennyezetét faragott gyámkövek zárják, amelyek között megjelenik a székely címer is. A település református temploma 1870-ben épült.

Székelyfancsal: A Fancsal-patak Ballé-patakba ömlésénél települt. A 17. századi kápolnája helyett, 1844-ben felépül a római katolikus temploma, 1868 után megújítják, búcsúját szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén tartja.

Székelykál: A Káli-patak völgyében települt, közigazgatásilag Nagyernyéhez tartozik. középkori temploma a Kripta hehgyen állt, 1752 előtt bonttották el, a sírbolt, a kripta nyomai megmaradtak. Új római katolikus temploma a Kripta hegy alatt 1752-ben épült fel, a Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemploma a búcsúját július 2-án Sarlós Boldogasszony napján tartja. A római katolikus templom nagyharangja Székelyudvarhelyen, Lázár Imre harangöntő műhelyében készült. Református templomát 1782-ben Kendi Kovács Tamás támogatásából építették, benne van a Kun család sírboltja. Unitárius temploma 1760 és 1762 között épült. A településen állt Cserei Mihály királybíró udvarháza és most is áll a Nagy család udvarháza.

Székelylengyelfalva: A Lengyelfalvi-patak mellett települt, Felsőboldogfalvához tartozik, egyházilag Székelyszentlélek római katolikus filiája. A régi temploma helyén 1802-ben római katolikus templom épült, amelyhez felhaszálják a 16. századi templom falait, búcsúját november 18-án, Magyarországi Szent Erzsébet ünnepén tartja. A „legnagyobb székely", Orbán Balázs "A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból" című, hat kötetes monográfia írója szülőházát 1910-ben lebontják. Orbán Balázs emlékszoba 2006. október 11-től fogadja a látogatókat. A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos házakat találunk a településen.

Székelyszenterzsébet: A Mogyorós patak két oldalán települt, Újszékelyhez tartozik. A román korból származó templomát, késő gótikus stílusban átépítik, Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére volt szentelve. A középkori templomot a reformátusok 1639-ben veszik bírtokba, 1662-ben véglegesen nekik ítélik, 1870-ben lebontják, helyére 1870 és 1872 között református templomot építenek. A református templom keleti részében a padlózat alatt van a régi templomból megmaradt középkori kripta. A középkori templomhoz épített torony 1785-ben készült el, új nagyharangját 1921-ben öntik. A településen állt Eössi udvarház nyomtalanul eltűnt, a 18–19. századi Kemény udvarház 1997-ben romba dőlt. A református templomkertben 2006-ban felavatják Magyarországi Szent Erzsébet egészalakos szobrát.

Székelyszentkirály: A Bosnyák-patak mentén, Balázsdomb mellett települt, közigazgatásilag Oroszhegyhez tartozik. A település korábban a Bosnyák- és az Aklos-patak összefolyásánál feküdt. A település részei az Alszeg, a Középszeg, a Felszeg, a Tilaszó és a Balázsdomb. A régi templomát 1796-ban lebontották. A késő barokk és klasszicista stílusú római katolikus templomát 1796 és 1799 között építik fel, Szent István király tiszteletére szentelik, búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartja. Az új római katolikus templomban 15. századi gótikus kő keresztelőmedencét őriznek. Két harangja az 1799-ben befejezett templom kőből rakott tornyába került. A meglévő két harang mellé öntetett nagyharangját 1824-ben Szepessy Ignác erdélyi püspök Szent István király tiszteletére szenteli, 1851-ben újraöntetik. A településnek három római katolikus filiája volt, Oroszhegy, Fancsal és Diafalva. Székelyszentkirály a csipkeveréséről híres.

Székelyszentmihály: A Gada-, a Szalon- és a Szalom-patakok Nyikóba torkollásánál fekszik, közigazgatásilag Siménfalvához tartozik.

Székelyszentlélek: A Felső-Nyikó mentén, a Fehér-Nyikó patak felső folyásánál települt. Farkaslaka, Malomfalva, Bogárfalva és Szencsed anyaegyháza volt. A régi temploma a település mellett épült, ajtaja 13. századi, amit a 15. században átépítenek, később kőfallal veszik körül. A haranglábon álló három harangjának egyike 1733-ben a Szent Donát nevét viselte. A haranglábja helyett 1764-ben kőtornyot építenek. A régebbi harangját 1626-ban az újabbat 1928-ban öntötték. A római katolikus templomot barokk stílusban átépítik, 1837-ben felújítják és a Szentlélek tiszteletére szentelik, búcsúját Pünkösdkor tartja. A Szent Donát harangot 1849 tavaszán ágyúanyagnak adták. Az 1581-ben öntött harangja a Magyar Nemzeti Múzeum haranggyűjteményébe került. A székelyszentléleki templom főoltárát 1943-ban állítják fel és 1944-ben a Szentlélek-eljövetelére címezve szentelik fel. A templom mellett találjuk Balázsi Dénes helytörténész 1977-ben létrehozott néprajzi múzeumát, előtte az 1848-ban készült malomfalvi galambdúcos székelykaput. A településhatárában tizennégy különböző borvízforrás fakad. Székelyszentlélek és Farkaslaka között, a Gordon hegy csúcsára egy közel húszonkét méter magas, fémből készült Jézus Szive kilátót emeltek, amelyet 2013. augusztus 17-én avatták fel.

Székelyszenttamás A Ballé-patak mentén települt, római katolikus leányegyházai Kadicsfalva, Lengyelfalva, Fancsal, Ülke és Tibód voltak. Római katolikus temploma 1820 és 1822 között épült, a régi templom helyén, védőfal övezi, búcsúját december 29-én, Szent Tamás ünnepén tartja.

Székelypálfalva: A Firtos-hegy lábánál, a Gada-patak fejében települt, 1968-ig önálló község volt, jelenleg Farkaslakához tartozik, egyházilag Korond filiája. A település a nevét Szent Pálról kapta, régi temploma Kápolna-kapu nevű helyen állt. Az római katolikus temploma 1765 és 1775 között épült barokk stílusban, klasszicista jegyekkel, a régi templomból kő ajtókeretet, a keresztelőmedencét és szenteltvíztartót őrízte meg, a templom védő­szent­je Szent Mihály, a búcsúját szeptember 29-én tartja. 1775-ben plébániát kap, 1777-től önálló egyházközséggé alakul, a XV. székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Tarcsafalvi Mihály udvatháza az 1647-es évszámot viseli. A település hagyományos mestersége a fametszés.

Székelyudvarhely: Székelyudvarhely a Nagy-Küküllő völgyének felső szakaszán települt, 1571-ben Gyárosfalvát, 1895-ben Szombatfalvát, 1952-ben Kadicsfalvát, 1968-ban Betlenfalvát csatolják hozzá. A városhoz tartozott Gyárosfalva, Szentimre, és Cibrefalva területe lakatlan külterület. A székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplom a búcsúját december 6-án, Szent Miklós püspök ünnepén tartja. A székelyudvarhelyi ferences templom alapkövét 1728-ban helyezik el, a templom 1737-ben készül el. A főtér református temploma 1781-ben épült. A székelyudvarhelyi Jézus szive kápolna a búcsúját június 14-én, Jézus Szent Szíve ünnepén tartja. A Lisieux-i Kis Szent Teréz plébániát Jakubinyi György gyulafehérvári érsek alapítja 1995. június 1-én. A Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére szentelt plébániatemplomot 2001. október 1-én, Lisieux-i Kis Szent Teréz ünnepén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szenteli fel. A székelyudvarhelyi katolikus esperesi kerület a búcsúját Úrnapján tartja. A székelyudvarhelyi ferences templom a búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja. A Szejkefürdő melletti Mál-tetőn lévő, 1890-ben épített római katolikus Ugron-kápolnához a Székely Kálváriának nevezett keresztút vezet fel. A Székely Kálvária keresztút felszentelése 2009. szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén, a kápolna búcsúnapján történt meg. A város főterén, a Patkóban szoborpark áll, a magyar történelem nagy alakjaival és Csaba királyfi jelképes szobrával. A városból eltünt a Budvár-fürdő, a Feketető-fürdő, a Solymosi-fürdő és a Gergely-féle sós fürdő.

Székelyvarság: A Nagy-Küküllő forrásvidékén települt szórványtelepülés, Varságtelep 1902-ben lesz önálló plébánia, 1907-ben válik el Oroszhegy községtől és válik önálló községgé, a központja 1908-tól viseli a Székelyvarság nevet, részei Varságtisztása, Bolygóbükke, For­rás­kö­ze, Sólyom­kő­pataka, Nagy­kút­pa­ta­ka, Bagzos és Küküllőtelep. Római katolikus temploma 1902–1904 között Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspök támogatásából épült, a búcsúját június 29-én, Szent Péter és Pál napján tartja. A település 2001 és 2003 között ravatalozó kápolnát épít, plébániája 2008-ban épül fel, a XV. székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A teplom tornyát 1949-ben vihar veri, az eredeti tornyot 2016-ban állítják helyre. Székelyvarság központjától 3-4 kilométerre találjuk a két lépcsős Csorgókő-vízesést, ettől örszáz méterre van a Jézus-kútja forrás. A település határában emelkedett a Tartód vára. Híres a zsindelykészítéséről.

Telekfalva: A Somos aljában települt, a határában állt az elpusztult Tamafalva. Patakfalva református filiája. Tamafalván a régészeti kutatás a 17. században épült sokszögzáródású támpilléres templomot tárt fel. Református temploma 1804 és 1816 között épült.

Tibód: A Bosnyák-patak völgyében települt. Anyaegyháza Székelyszenttamás, 1657 előtt épített kápolnáját a Szűz Mária látogatása tiszteletére építették. Új kápolnáját 1764-ben a Török család építtette Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére, titulusát Sarlós Boldogasszonyra változtatják, búcsúját július 2-án Sarlós Boldogasszony napján tartja.

Ülke: A Bálé patak mentén települt, közigazgatásilag Oroszhegyhez tartozik. A település korábban a Kétvízköze nevű területen feküdt. Az új római katolikus kápolnáját 1997-ben Jakubinyi György érsek Páduai Szent Antal tiszteletére szenteli fel.

Vágás: A Vágás- és a Malmok-patak között települt, Bögözhöz tartozik, a katolikus filiája Béta. Székelydobó és Vágás összeépült települések. Régi, Keresztelő Jánosnak szentelt, Székelydobóval közös templomáról 1488-ban tesznek említést, Brandenburgi Katalin az 1630. január 14-én kelt oklevelével a katolikusoknak adja, 1783-ban felújítják. Új római katolikus temploma 1843 és 1851 között, a középkori templom helyén és anyagának felhasználásával épült, alacsonyabb kőkerítés veszi körül, búcsúját egyetlenként Erdélyben augusztus 18-án Szent Ilona, vagy Szent Heléna napján tartja. A Vágás melletti Pálhegyen a hagyomány szerint szerzetesek éltek, a 18. század elején megjelentek a trinitáriusok. A trinitárius rend kolostora és temploma a plébánia területén állt. A Szent Ilona plébánia, a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A trinitáriusokra emlékeztetnek a katolikus templom mellett ültetett hatalmasra nőtt öreg cserefák (kocsányos tölgy) állnak.

Zeteváralja: Zeteváralja Zetelakához tartozik. Zetelaka katolikus filiája volt, 1988. január 1-től Szent József tiszteletére szentelt önálló plébánia. Római katolikus templomát 1984–85-ben építik fel, amelyhez 1998-ban tornyot építenek, búcsúját május 1-jén Szent József napján tartja. A település fő nevezetessége a völgyzáró gát és az 1976-1992 között létrejött víztározó. A víztározó tó népszerű kiránduló- és fürdőhely.

Zetelaka: A római katolikus temploma a búcsúját május 3-án, a Szent Kereszt megtalálása napján tartja. A Kisboldogasszony kápolna a búcsúját szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján tartja.

Udvarhely-szék az egykori székely székek egyike, önálló tájegység. A → Székelyföld Ny-i részén fekszik, a Kis- és Nagy-Homoród, a Vargyas patakok, valamint a Nagy-Küküllő és a Fehér-Nyikó völgyében, ill. a fölsorolt vizek mellékpatakainak mentén. Udvarhelyszéket a 12. sz. első felében szállták meg a bihari (telegdi) → székelyek. Korábban sűrű erdő borította, nagyobb részén lakatlan vidék volt. Udvarhelyszék székhelyén, Székelyudvarhelyen tartotta a korai századokban udvarát a székely ispán. Itt folyt a székelyek bíráskodása, peres ügyeinek intézése is, itt tartották a székelyek gyűléseit. Gyakran tévesen „anyaszék”-ként említik. – Udvarhelyszék felszíne hegyvonulatokkal, folyó- és patakvölgyekkel erősen tagolt, ezért több kisebb táj is létrejött a nagyobb tájegységen belül. Ilyenek a → Homoród mente, → Nyikó mente, Gagy völgye. A 16–17. sz.-ban önálló közigazgatási egység, ún. fiúszék volt, → Erdővidék egy része, Bardóc-szék és a Székelykeresztúr vidéke Keresztúr-fiúszék néven. A Nagy- és Kis-Küküllő közén fekszik a → Partium, mely valószínűleg később csatlakozott Udvarhelyszékhez. Hozzátartozik É-on a → Sóvidék egy része is.

Irod. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I., Pest, 1868); A székelykeresztúri múzeum 25 éves évfordulója ünnepi tudományos ülésszakán elhangzott tanulmányok és közlemények – Studii şi comunicări… (Szerk. Molnár István és Bucur, Nicolae, Csíkszereda, 1974); Hargita megyei népviselet (Szerk. Kardalus János, Csíkszereda, 1979).

Telegdi főesperesség, erdőháti alesperesség: Agyagfalva, Albertfalva, Alsóboldogfalva, Atyha, Bágy, Bikafalva, Bordos, Bögöz, Bözödújfalu, Énlaka, Erdőszentgyörgy, Farcád, Sükő, Felsőboldogfalva, Felsősófalva, Fenyéd, Fiátfalva, Firtosváralja, Homoródalmás, Homoródbene, Homoródjánosfalva, Homoródszentlászló, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Homoródszentpéter, Homoródújfalu, Kányád, Karácsonyfalva, Kecsed, Kissolymos, Korond, Kőrispatak, Küsmöd, Etéd, Lövéte, Magyarzsákod, Máréfalva, Mirkvásár, Nagygalambfalva, Medesér, Nagysolymos, Oklánd, Oroszhegy, Parajd, Patakfalva, Rava, Rugonfalva, Siklód, Siménfalva, Szederjes, Szentábrahám, Szentdemeter, Szentegyházasfalu, Kápolnásfalu, Szentlélek, Székelybethlenfalva, Székelydálya, Székelyderzs, Székelykeresztúr, Székelylengyelfalva, Székelymuzsna, Székelypálfalva, Székelyszenterzsébet, Székelyszentkirály, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Székelyszenttamás, Székelyudvarhely, Szombatfalva, Szentimre, székelyvécke, Székelyzsombor, Tarcsafalva, Tordátfalva, Újszékely, Vágás, Városfalva, Zetelaka, Abásfalva, Ábránfalva, Alsősófalva, Árvátfalva, Bencéd, Béta, Betfalva, Bogárfalva, Csekefalva, Csehétfalva, Csöb, Décsfalva, Ége, farkaslaka, Firtosmartonos, Gagy, gyepes, Hodgya, Homoródkeményfalva, Homoródremete. In: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai (szerk. Léstyán Ferenc); 2. bőv. kiad.; Római Katolikus Érsekség, Gyulafehérvár, 2000.