Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, Kászonjakabfalva, Kászonújfalu

Kászonújfalu: A Veszes-patak mentén fekvő település, Kászonaltízhez tartozik. A falu tízesei Alszeg, Hermánszeg, Ajnád, Középszeg, Felszeg, Veresvész és/vagy Vasmat. A régi fatemploma helyén Kovács Miklós, Szabó Miklós és Tima Miklós támogatásával 1701-ben kőkápolna épült, búcsúját augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartja, a kápolnához 1768-ban kőtorony épül. Nagykászon [Kászonaltíz] fiókegyháza volt, 1701-ben lesz önálló egyházközség, a Szent Miklós püspök plébániát is ekkor alapítják, a XII. Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A római katolikus templom 1792 és 1796 között, a korábbi kőtorony mellé épült, 1796-ban báró Batthyány Ignác erdélyi püspök, Szent Miklós püspök tiszteletére szenteli fel, búcsúját december 6-án Szent Miklós ünnepén tartja. A Szent Miklós római katolikus templomot 1826-ban megújítják. A Nyerges-tető irányába, a Szekérút-patak mentén, Gergely Mátyás kaszálóján, a Matyi kéndidrogéntartalmú, nátrium-kloridos borvízkút által táplált Sóskútfürdő. A táborozásra is alkalmas Sóskútfürdő medencéit és a borvízforrást magasított palló köti össze. Sóskútfürdő jelenleg rossz állapotban van, felújítást igényel. Kászonújfalútól keletre állt a Szetye-vára.

Kászonaltíz: Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Kászonimpér Nagykászon néven egybeépült tízesek. Kászonaltíz a községközpont, hozzá tartoznak Kászonújfalu, Kászonfeltíz, Kászonimpér és Kászonjakabfalva. A román kori temploma helyén, 1487 körül gótikus teplom épül, amelynek két mellékoltárát Szent Péter és Szűz Mária tiszteletére 1648. január 11-én Vitus Pilucius vizitátor, marciopolitani érsek szentelte fel. A torony 1770-ben épült, négy harangja közül a legrégebbi 1642-ből való. A kászonaltízi Krisztus Király plébánia 1977–78-ban épült fel, a XII. Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A településen komoly hagyománya van a fafaragásnak, keresztfákat, fejfákat és székely kapukat készítettek.

Kászonfeltíz: Kászonfeltíz a legészakibb kászoni település. Tízesei Kővár, Véresszer, Pápaországa, Veresmart, Mezőáltal és Gyöngyös. A 14. században épült a Katalin kápolna, amely 1802. november 26-án a földrengésben megrongálódik, a romok ma is láthatóak. A településtől északkeletre, a Fehér-kő-patak metén található a Fehérkői telep, amelynek épületeit 1948-ban lebontották és felszámolták. Kászonfeltízen készítik a hagyományos kászoni szönyegeket.

Kászonimpér: Kászonaltíz fiókegyháza volt, az egyik legrégebbi kászoni településnek tartják. Tízesei Fenyőalja, Vizága, Tekerő, Bak­máj és Doboly. A régi kápolnája 1570 előtt létezett, 1713-ban Kászoni János átépítteti, a búcsúját pünkösdvasárnap után két héttel, Úrnapján tartja. Híres zsindelykészítők és szőnyegszövők hírében álltak. Kászonimpéren található Balási kúria, falumúzeumként üzemel. A répáti borvíz alkáli savanyúvíz, nátrium-hidrogénkarbonát jellegű.

Kászonjakabfalva: A Borvíz patak és a Kászon vize találkozásánál jött létre, határában találhatók a legismertebb kászoni borvízforrások. Tízesei Alszeg, Tolcson, Buta, Borvíz-patak. Kászonjakabfalva 1782-ben önálló római katolikus egyházközség lesz. A kászonjakabfalvi Veresszéki borvíz, a Borárnyéki forrásból fakad, amely fölé 1926-ban Kós Károly tervezett kútházat. A Jakab-falvi fürdő, más néven a Kászon Gyöngye borvízfürdő, a kászonjakabfalvi Salutaris forrással, a településtől délkeletre a Borvíz-patak völgyében található. Lúgos vize gyomorbántalmak kezelésére ajánlott. A borvízét 1896 óta palackozzák Salutaris, illetve Kászon Gyöngye néven.