Alsóboldogasszonyfalva, Alsósiménfalva, Bethfalva, Csekefalva, Décsfalva, Dobó, Fiatfalva, Gagy, Nagygalambfalva, Keresztúrfalva, Kisgalambfalva, Kiskede, Kissolymos, Kőrispatak, Magyarandrásfalva, Magyarós, Magyarzsákod, Nagykede, Nagysolymos, Rugonfalva, Székelykeresztúr, Szentmiklós, Szenterzsébet, Szentábrahám, Timafalva, Újlak, Újszékely, Vágás.

Alsóboldogfalva: A Nagy-Küküllő jobb partján települt, 1899-ig az Alsóboldogasszonyfalva nevet viselte. A székelykeresztúri unitárius egyházkörhöz tartozik. Az unitárius temploma 1791 és 1803 között épült. A 18. századi református templomát 1910-ben lebontják. Az új református temploma 1923-ban épült. Az 1700 körül épült ortodox fateplomát 1992-ben lebontják.

Betfalva: A Nagy-Küküllő jobb partján települt. Közigazgatásilag 2004-ig Bögöz része, azóta Székelykeresztúrhoz tartozik. Rugonfalva református filiája.

Csehétfalva: A Nyikó mentén települt. Tarcsafalva filiája volt, jelenleg a székelykeresztúri unitárius egyházkörhöz tartozik. A régi templom a település keleti szélén állt, 1823-ban lebontják.

Csekefalva: A Nagy-küküllőbe torkolló Gagy-patak mentén települt, közigazgatásilag Szentábrahámhoz tartozik. Székelykeresztúr református filiája. A székelykeresztúri unitárius egyházkörhöz tartozik, leányegyházközsége Rugonfalva. A református temploma 1829 és 1832 között épült. Az unitárius temploma 1833 és 1838 között épült fel. A Gagy-patak jobb partja fölötti teraszon 1981-ben 12. századi település maradványait találták meg.

Kőrispatak: A Küsmöd-pataka mentén települt, Etédhez tartozik. A település korábban a Diósfalvának nevezett határrészen, a mostani helyétől délnyugatra feküdt. Régi temploma leégett, új református temploma 1820-ban épült. Unitárius temploma 1815-ben épült, tornyát 1926-ban húzták fel. A településen szalmakalap-múzeum működik.

Fiatfalva: A Nagy-Küküllő bal partján települt, Székelykeresztúrhoz tartozik. A fiatfalvi Régi temető területén feltárták a sokszögzáródású szentélyű régi kápolnáját. A Református-unitárius közös temploma középkori eredetű, 1631-ben mint egyezkedés tárgyát említik, 1803-ban átalakítják, majd 1893-ban megújítják. A 16. századi leomlott Geréb-udvarházat, 1625-ben Geréb András újjáépíti, a helyére épített fiatfalvi-kastély a település nyugati felében a Küküllő partján áll, a mai épületet 1817 körül Mikó Miklós építtette. Mikó Miklós unokája, gróf Mikes Miklós a fiatfalvi kastélyt 1855-ben eladja Zakariás Antal bányavállalkozónak, 1866-ban Ábrahámfalvi Ugron János királybíró kezére kerül, azért azt Ugron-kastálynak is nevezik. A településtől délnyugatra, a Sukoró-patak völgyében a Fejérszéknek nevezett területen iszapvulkánok törnek elő.

Gagy: A Gagy- és a Zongota-patakok mentén települt, Szentábrahámhoz tartozik. Régi templomáról nincs adat, kőteplomát 1667-ben építették, 1901-ben lebontják, az új unitárius temploma 1881 és 1901 között épül fel. Az első református temploma 1897–99 között épült fából, az új református kőtemploma 1924-ben épül fel. A régi református templom fából készült haranglábját az új templom mellé állítják fel. A tornyát 1989-ben állítják fel, a haranglábat elbontják.

Székelykeresztúr: A Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál települt, Székelykeresztúr, Keresztúrfalva és Timafalva 1839-ben egyesül, 1861-ben az egyesülésük felbomlik, 1883-ban három település Székelykeresztúr néven újra egyesül, 1926-ben Fiatfalvát és 2004-ben Betfalvát csatolják a városhoz. A 12. századi templomát lebontják, 1458-ban gótikus stílusban épül teplom, 1904-ben és 1929-ben kibővítik, a tornya 1779 és 1821 között épült. A római katolikus templom a búcsúját szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén tartja. A unitárius temploma 1781-ben épült, 1792-ben kibővítik. Református temploma 1632 és 1644 között épül fel, ennek helyére 1822 és 1834 között új református templom épül, a tornyát 1866-ban magasítják meg. A Jézuskiáltó hegyén 1930-ban a katolikus egyházközség hét méter magas vasbeton keresztet állítat. A román ortodox temploma 1938-ban épült. Az 1946-ban alapított Molnár István Múzeum tájmúzeum, történeti és néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, szabadtéri néprajzi kiállítása is van. A településen áll a Gyárfás udvarház, kertjében 2018. július 31-én került átadásra A mi Petőfink emlékhely. A várostól délre fekszik a Sóskút gyógyfürdő.

Keresztúr szék: egykori székely közigazgatási terület, erdélyi kistáj. – →Udvarhely széknek két fiúszéke volt: ~ és Bardóc szék. A DNy-i részén fekvő, 550 km2 kiterjedésű ~ első említése 1474: Sedes Kerezthur, falvait 1602: sorolták föl először. Központja Keresztúr, melyet az újkorban lakóinak jellegzetes foglalkozása miatt Szitáskeresztúrnak is neveztek. 1332-37: a pápai tizedjegyzékben 10 tp-os települést említettek. 1333: Keresztúr 24 banálist fizetett, melynek vásárlóértéke egy pár ököré, mezővárossá fejlődése a 14-15. sz-ra tehető. A fiúszék a 15. sz. 2. felénél korábban alakult ki, ekkor már élén bíró (judex) és vének (seniores) állottak. 1559: adómentességet kapott, melyet 1562: János Zsigmond fejed. (1556-71) is tiszteletben tartott. – Egyházilag az erdélyi ppség küküllői főespségéhez tartozott. ~ törvényszéke a táblabíróságok fölállításával 1764: szűnt meg, azután Udvarhely szék székelykeresztúri járása; települései: Alsóboldogasszonyfalva, Alsósiménfalva, Bethfalva, Csekefalva, Décsfalva, Dobó, Fiatfalva, Gagy, Nagygalambfalva, Keresztúrfalva, Kisgalambfalva, Kiskede, Kissolymos, Magyarandrásfalva, Magyarós, Magyarzsákod, Nagykede, Nagysolymos, Rugonfalva, Székelykeresztúr, Szentmiklós, Szenterzsébet, Szentábrahám, Timafalva, Újlak, Újszékely, Vágás. – A ~i Csekefalván sikerült első ízben föltárni nagyobb összefüggő késő kk. székely falurészletet, éremmel keltezett 16-17. sz. kerámiával. Vo.L.-88

Orbán I:14. - Vofkori I:64.