Ajnád, Antalokpataka, Ármándombja, Balánbánya, Barackospatak, Bálványospataka, Borospataka, Büdösfürdő, Bükkhavaspataka, Bükklok, Cengellér, Csaracsó, Csatószeg, Csiba, Csíkbánkfalva, Csíkborzsova, Csíkcsekefalva, Csíkcsicsó, Csíkcsomortán, Csíkdánfalva, Csíkdelne, Csíkjenőfalva, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Csikménaság, Csíkmindszent, Csíkpálfalva, Csíkrákos, Csíksomlyó, Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Büdösfürdő, Csíkszentkirály, Csíkszentlélek, Csíkszentmárton, Csíkszentmihály, Csíkszentmiklós, Csíkszentsimon, Csíkszenttamás, Csíkszereda, Csíkszépvíz, Csíktaploca, Csíkverebes, Csíkzsögöd, Csobányos, Csobotfalva, Csütörtökfalva, Dudád, Egerszék, Farkaspalló, Felsőbükk, Fitód, Görbepataka, Göröcsfalva, Gyepece, Gyimes, Gyimesbükk, Gyimesközéplok, Gyürke, Hargitafürdő, Hidegség, Hosszúaszó, Karcfalva, Kápolnapataka, Kárpitus(bánya), Kerekfenyő, Kisbükk, Komjádpataka, Kostelek, Kotormány, Lázárfalva, Libán, Lóvész, Madéfalva, Magyarcsügés, Marosfő, Marosnyír, Martonfalva, Ménaságújfalu, Nyíresalja, Péntekfalva, Pottyond, Sántatelek, Sötétpataka, Tarhavaspataka, Tusnád, Tusnádfürdő, Vacsárcsi, Várdotfalva, Várpatak, Ufrapataka, Újtusnád, Úzvölgye, Zsögödfürdő

Angyalfalva, Bedecs (említve 1567, Csíkszentimre előzménye), Boroszló (említve 1569), Csécsény, Hosszúaszó (említve 1561), Ittkétfalva (említve 1567-ben, Csíkszentgyörgy része), Jenőfalva, Kencseszeg (Csíkszentkirályhoz tartozik), Körösményfalva (említve 1619-ban, Csíkszentgyörgy előzménye, eredeti neve, 1638-ben Csíkszentgyörgy filiája), Leányfalva, Monyasd (említve 1601-ben, teljesen elpusztult), Martonfalva (említve 1567, 1661-ben felégetik, Csíkszereda része), Poklandfalva (említve 1567, Csíkszentkirály része), Rakottyásd, Szeretszeg (Tusnád előzménye, említve 1638-ban, Csíkkozmás filiája), Tompád, Vasláb (Lázárfalva része).

Csicsó, Csíkbánkfalva, Csíkborsova, Csíkcsatószeg, Csíkcsekefalva, Csíkcsobotfalva, Csíkcsomortán, Csíkdánfalva, Csíkjenőfalva, Csíkkozmás, Csíkmenaság, Csíkmindszent, Csíkpálfalva, Csíkrákos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentlélek, Csíkszentmárton, Csíkszentmihály, Csíkszentmiklós, Csíkszentsimon, Csíkszenttamás, Csíkszépvíz, Csíkvacsárcsi, Csíkvárdotfalva, Zsögöd (Csíkzsögöd), Csíkszentdomokos, Delne, Göröcsfalva, Szentegyháza

Ajnád: A Rákos-patak két partján települt, a Bundák-szere és a Nagy- és Kis-Rákos patakok összefolyásánál fekvő Rén tartozik hozzá. Csíkszentmihállyal összenőtt település, tízesei Alszeg, Középszeg, Felszeg. Az 1514-ben épült, a Bernáld család által támogatott kápolnája helyén, 1846-ban új római katolikus templom épül, amelyet felújítanak és 2014. augusztus 20-án Jakubinyi György érsek Szent István király tiszteletére szenteli. Az ajnádi Szent István király filia a csíkszentmihályi plébániához tartozik, a búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartja.

Antalokpataka: A Silye-hegy és a Erős-hegy között, az Antalokpataka völgyében fekszik.

Balánbánya: A Nagy-Hagymás lábánál, az Olt-völgyében fekvő bányászváros. Területét Csíkszentdomokostól, a nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán-havasról kapta. A rézérc kiermelése 1803-ban indult, 1853-ban már hat bányája működik. Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel, búcsúját május 16-án, Nepomuki Szent János napján tartja. 1954-ben ökzigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozo, városi rangú település, 1967-ban lesz város. A települést vízzel az 1966-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el. A rézbányáját 2006-ban bezárják. A helységtől nyugatra, a Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő emelkedő hegytetőn található Várbükk várának romja. A település közelében található az Egyes-kő, az Öcsém és a Nagyhagymás hegyvonulata.

Barackos: A Barackos és Orodik-havasok között, a Hidegség-patak középső folyásánál fekszik.

Borospataka: A Borospataka-völgyében fekvő szórványtelepülés, Gyimesközéplokhoz tartozik. A település gyimesi csángó skanzenje a Boros patak két partján a Mihók, Nagygyimes, Gyimesbükk, Madaras, Kilén, Bálványos, Tarhavasi, Buha, Kondor, Andrika és Etelka nevet viselő, eredeti állapotában felépített és korhűen berendezett, Gyimesből, Gyimesbükkből, Gyimesfelsőlokból, Gyimesközéplokból származó, panzióként működő házakból áll. Szaunával is rendelkezik. A borospataki skanzen területén népművészeti múzeum is működik, ahol a Gyimes vidékének egykori használati és berendezési tárgyai, bútorai, valamint népviselete tekinthető meg. A Görbepatakán 1873-ban készült vízimalmát 2012-ben újították fel.

Bükkhavaspataka: A Barackos és Jávárdi-havasok között fekvő szórványtelepülés. Bükkhavaspatakon Szent István tiszteletére 1925-ben építenek kápolnát. Itt működött a Muhos-pataki borvízfürdő.

Büdösfürdő: Dél-Hargita egyik üdülőtelepe, Csíkszentimréhez tartozik, nevét a kénes szagú mofettáiról, a kénes-széndioxidos gázömléseiről kapta. A Büdösfürdő északi része közigazgatásilag Csíkszentkirályhoz, a déli része Csíkszentimréhez tartozik. A római katolikus temploma a búcsúját augusztus 22-én, Szűz Mária királynő ünnepén tartja. A fürdőtelepen három mofetta, a Külső-, a Középső- és a Belső-mofetta működik. A Belső-mofettát felújították, a lejobbnak és a leglátogatottabbnak tartott Középső-mofettára az kezelőközpontot részeként 2009-ben új fürdőházat építenek, ami előtt tőzeges-borvizes lábáztató létesült. Az új kezelőközpontot kialakítása alatt, megszünik a Középső-mofetta használaton kívül kerül. A belső kialakítás nélküli félkész kezelőközpontot 2012-ben átadják Csíkszentimre község önkormányzatának. A büdösfürdői kezelőközpontot befejezése és hasznosítása nem történt meg. A gerendavázas, deszkával borított Külső-mofetta a régi külszíni higanybánya déli oldalán található. A Szentimrei Büdöstől délre, a Büdösköves-tető nyerge alatt, a Bányapatak forrásánál található a Bányapataki fürdő.

Bükkloka: A Tatros forrása alatt, a Tatros patak völgyében fekvő szórványtelepülés.

Csatószeg: A Fiság patak Olt folyóba ömlésénél települt, 1971. október 17-ig Csíkszentsimonnal alkotott katolikus egyházközséget. Tízesei Felsőtíz, Templomalja, Nyomás, Csutak voltak, mai részei Alfalu, Szentegyházfalva és Templomalja. A település Csíkszentsimon felé eső részét, ahol a Szent Simon és Szent Júdás Tádé tiszteletére szentelt templom áll egykor Szentegyházfalvának, majd Templomaljának nevezték. Régi kápolnája a Kisboldogasszony-kápolna helyén állt. A régi temploma 13. századi, a 15. században gótikus stílusban átépítik, a szárnyas oltára a 16. század második negyedéből származik, a csíkcsatószegi Szent Apollónia vértanú freskója 1530-ból származik. A templom a mai alakját az 1771 és 1778 közötti barokk átépítéskor kapja, 1786-ban Batthyány Ignác püspök Szent Simon és Szent Júdás Tádé (Sebaste-i Tádé) apostolok tiszteletére szentelte fel. Tornya 1660 és 1670 között épült, 1846-ban újjáépítik. A templomhoz a barokk időkben kápolnát építenek, amelyet a Kisboldogasszony tiszteletére szentelnek fel, búcsúját szeptember 8-án Kisboldogasszony ünnepén tartja.

Csiba: A Kápolna-patak völgyében, az Erdőalja-telep mellett fekvő szórványtelepülés. Az ugrapataki és rajkókpataki gyimesi csángóknak a Csíkba telepítésekor létesült, a Csikó-kert és Zabos-kert tartozik hozzá. A csibai szórványtelepet 1959-ben Erdőalja-teleppel és Ligat-teleppel együtt Csíkszeredához csatolják. Erdőalja-Csiba romai katolikus templom 2003–2007 között épült fel, Szent Lőrinc tiszteletére szentelték, búcsúját augusztus 10-én tartja.

Csinód: Az Uz-pataka mentén fekvő szórványtelepülés. Részei a Katirésze-pataka, Őrház-pataka, Aklosbérce-pataka és a Nagylenes-pataka. A Sepsiszéki Nagy Balázs területén épített ökumenikus kápolnáját 2015-ben a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték, búcsúját március 25-én tartja. Az Aklos patak bal partján a feltőrő kénes forrás vízét felhasználó kétkádas, 6–8 személyes szabadtéri fürdő létesült.

Csíkbánkfalva: Bánkfalva, vagy Csíkbánkfalva a Fiság-patak mindkét oldalán elterülő település teljesen egybeépült Csíkszentgyörggyel. A település tízesei Ittkétfalva, Simószeg, vagy Simonszeg, Altíz, Martonos és Kotormány vagy Kotormán. Bánkfalva római katolikus temploma a búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése napján tartja. A településtől keletre, a Szentegyházas-patak Havas tető alatti völgyében található a csíkbánfalvi Adorjánfürdő. Az Adorján fürdőtől délkeletre, a Vermed-patak völgyében állt a csíkbánkfalvi Bakay-fürdő.

Csíkborzsova: Borzsova, vagy Csíkborzsova a Borzsova-patak völgyében települt, településrészei Alszeg és Felszeg. Szépvízhez tartozik, Csíkszentmiklós katolikus fiókegyháza volt. A fakápolnát 1792-ben építik fel. A fakápolna helyett 1794 és 1821 között kő kápolna épül, búcsúját május 1-jén Szent József napján tartja. A kápolna mellé 1842-ben tornyot építenek. A római katolikus temploma 1940 és 1950 között épült. A település keleti határában, a Borzsova-patak jobb parján 1896-ban borvízfürdő épült, amit 1888-ban bérbe adnak. A kalcium-hidrogénkarbonátos források vizét felhasználó borzsovai népi fürdőt 2011-ben, a székelyföldi fürdőépítő kaláka keretében újjáépítik, egy nagyobb és három kisebb medencét alakítanak ki. A fürdő bejáratánál elhelyezett tájékoztató tábla Borzsovafürdő és környéke természeti értékeit mutatja be.

Csíkcsicsó: Csíkcsicsó Madéfalvához tartozott, 2004-től önálló község. Az Olt árterének peremén, a Szépvíz-patak alsó folyásánál annak az Oltba torkollásánál fekszik. Csíkcsicsó és Madéfalva összenőtt, a községközpont Madéfalva. Csaracsóval és Csíkrákossal alkot közös községet. Korábban egyházilag Delnéhez tartozott, közös templomuk a Szent János templom magányosan áll a Torda-völgyében. Csíkcsicsó római katolikus temploma 1783-ban épült, a búcsúját június 13-án, Páduai Szent Antal napján tartja. Csicsó várának romjai a Kisvármező-dűlő, Várkőszikla részén vannak.

Csíkcsaracsó: Oltfalu tartozik hozzá, az Oltpusztája és Egreskert nevű dűlőben.

Csíkcsekefalva: A a Csekefalvi-patak mentén települt, összenőtt Csíkszentmártonnal. A település tízesei Felszeg, Középszeg, Alszeg. A település keleti felében több borvíz-forrás található, a legismertebbek a Csekefalvi-borvíz és a Tókertben feltörő Palacsintasütő, vagy Gothárd-borvíz. A Palacsintasütő forrástól délre található az Orsovály borvízforrás. A Csekefalvi-patak jobb partján talállható Rosszborvíz területe elmocsarasodott. A csíkcsekefalvi borvízek kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát és nátrium-hidrogénkarbonát-klorid típusúak. Csekefalva és Csíkszentmárton határán található a mofettás jellegű Posszogó. A településen két népi fürdő működött, Kömény-feredeje és Véncserealji fürdő.

Csíkcsomortán: Az Aracs-patak és a Remete-patak találkozásánál fekvő település, közigazgatásilag Csíkpálfalvához tartozik. A település tízesei Alszeg, Középszeg, Felszeg. Csíkcsomortán Csobotfalva (Csíksomlyó) filiája. Haranglábja lajtorja alakú. A Harangláb alatt, az Aracs-patak partján Mária tiszteletére emelt kápolnát az 1930-as évek elején lebontják, a benne lévő fehér Szűz Mária szobor a csíksomlyói ferencesekhez kerül. A Paparatás fejében állított kőkeresztet 1860-ban a tatárbetörés emlékére emelték, a régi kőkereszt helyett 1970-ben újat emelnek. A Kőkereszti búcsút augusztus utolsó vasárnapján tartják. Csíkcsomortánban 1988–89-ban ravatalozó címén építenek új római katolikus templomot, 1991. június 6-án készül el, 1991 június 28-án Bálint Lajos püspök a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteli fel, búcsúját október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartja. A Nagyasszony-szobor Orbán Ferenc munkája. A hagyomány szerint a Várdombon ált Csomor vára, a feltárás alatt lévő terület régészeti rezervátum. A faluban hagyománya van a festékes, másként rakottas szőnyegek készítésének. Az Aracs-patak fejében, a Borvízkert dűlőben borvízforrások fakadnak. A település üzemelésen kívül helyezett strandja és annak betonozott úszómedencéje az 1970-es években épült, helyére wellnessfürdőt és szabadtéri strandot terveznek kialakítani.

Csíkdánfalva: A Felcsíki-medence középső részén az Olt mellett települt, tízesei a Város, Főút, Középszeg, vagy Középtíz, Oltfalva, Felszeg és Tosára. Csíkmadarassal, Csíkjenőfalvával és Csíkszenttamással együtt 1923-ig Nagyboldogasszonyfalvához tartozott. Római katolikus neogótikus temploma 1922 és 1935 között épült, búcsúját december 8-án, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén tartja. Híres volt az 1779-ig működő vashámorairól. A 19. század végé, miután Csíkmadarason megszűnik a fazekasság, Csíkdánfalva lesz Felcsík fazekas központja. A településen készítik a híres fekete kerámiát és a festékeseket, a festékes gyapjúszőnyegeket. A település nyugati határában található a nyitott, 21 °C-os borvízes medencékkel ellátott Dugás-fürdő, amelyet 1926-ban építettek.

Csíkdelne: Csíkpálfalvához tartozik. Delne és Csíkcsicsó számára, a két település közé épült a Szent János-templom. A csíkdelneinek nevezett Szent János-templomnak 1613-ban készített vírágdíszítésű kazettás deszkamennyezete és szárnyas oltára van. A csíkdelnei azok közé a ritka templomok tartozik, amelynek festett katettás mennyezete a római katolikus templomban maradt fenn. A Szent János templom déli bejárata feletti külső falon, freskórészletet találtak. A freskókat először 1934-ben tárták fel, azóta részben megsemmisültek. Csíkdelne a búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése napján tartja. A 18. században épült kápolnáját Jézus Szíve tiszteletére szentelik. A farsangi kosaras bálokat és locsolás népszokását tartotta meg.

Csíkjenőfalva: Teljesen összenőtt északon Csíkszenttamással, délen Karcfalvával. Tízesei Kövesutca, Árokköze, Hegymelléke. Karcfalva és Jenőfalva számára, a két település közé épült a Nagyboldogasszony-templom.

Csíkkarcfalva: lásd. Karcfalva.

Csíkkozmás: A Kozmás és a Nyerges-patak mellett települt, eredeti neve Girgicfalva volt, mostani nevét Szent Kozma ókeresztény vértanúról kapta. Tízesei Felszeg, Bodrog, Alsó, Felső és Középtizes. A Pap-hegyen kápolna állt. A román kori temploma egy régebbi kápolna helyén épült, 1653 és 1670 között újjáépítették, védőszentje Szent Kozma és Szent Damján. A tornyot 1662-ben építették a templomhoz, 1772-ben megmagasítják. Az oltárt keretező, a Becz családhoz köthető két stallumot a 17. században faragták hársfából, Szent Péter és Szent Pált ábrázolják. A vártemplom köré kőkerítés épült, az ebbe mélyített tábla az 1719-ben pusztító pestisjárványra emlékezik. A csíkkozmási katolikus vártemplomot 1768-1772-ben barokk stílusban átépítik. A templomhoz 1761-ben kápolnát építenek, amelyet 1831-ben és 1883-ban felújítanak. A Szent Kozmát és Damjánt ábrázoló főoltárkép 1842-ben készült, a templom búcsúját szeptember 26-án, Szent Kozma és Damján ünnepén tartja. Az egyetlen olyan csíki település, amelynek határában sót bányásztak ki, a régi sóakna helyét Sószéknek hívják. A Nyerges-tető alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéki-forrásnak nevezik. Itt találjuk a Sószék-fürdőt, a vizében található só a kárpáti homokkő rétegeiből oldódik ki. Borvízforrásai a Nyergesalji borvíz, a Sószékfürdő, a Bolyzási borvíz, a Pataki borvíz, a Fesszegi borvizes kutak. Csíkkozmásról ágazik el a Nyerges-tetőn keresztül vezető út, amelyen a Kászoni-medencébe juthatunk.

Csíkmadaras: Az Olt folyó és a Madaras-patak összefolyásánál fekszik. Csíkmadaras 1968-ban-elveszti önállóságát, közigazgatásilag Csíkdánfalvához csatolják, 2002-ben lesz újra önálló település. A korábbi település a Hámorkertben, másként Fejedelem kertjében állt. Településrészei Alszeg, Középszeg, Felszeg és Újfalu. Az új templomát 1500 körül Madarasi Mihály gótikus stílusban a régi templom helyére építette. Vashámora a település nyugati felében a Fejedelem Kertjében 1732-ig működött. A vasércet a Hámornak nevezett helyen, a vasérc olvasztáshoz szükséges szenet a Szénhelyen égették. A település a 18-19. században a felcsíki fazekasság központja lesz. A csíknagyboldogasszonyi egyházközséghez tartozott, Jenőfalvával, Karcfalvával és Dánfalvával együtt, önálló plébániája 1742-ben alakult. A Templom-hegy aljában lévő templom tornyát 1760–1770 között építik fel, 1790-ben új templom építését kezdik meg, ami 1796-ra készült el, de nem veszik használatba. Az új római katolikus temploma 1796-1802 között épül fel, a keresztelő medencéje 1743-ból származik. A római katolikus teplomot 1819-ben kijavítják, 1829. június 29-én, Szent Péter és Pál ünnepén szentelik fel. A Felszegen egy a 19. században épült vízimalom működik. A 19. század végére a fazekasság a településen megszűnik. A római katolikus templom körül 1906-ban kőkerítés épül. A római katolikus templomot 1912-1914 között újra kijavítják, búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja. A katolikus templom sekrestyéjének kő ajtókeretén székely rovásjelek vannak. A búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja. A Szent Péter és Pál plébánia a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A Szent Antal kápolna 1992-ben a régi kápolna romjaira a Fejedelem kertjében épül fel. A Nagyegri vagy Nagyegeri forrás mezotermális szénsavas borvízkút. A csíkmadarasi kádas borvízfürdő a 1952-ben 250 méter mélységben lemélytett kutatófúrásból feltörő, bikarbonátos, szénsavas, vasas ásványviz felhasználására épült. A 1960-as években mélyített kutatófúrás a 600 méteres mélységben 37 Celsius-fokos termálvizet talál, ami a felszín fölött 20 méteres magaságba tört fel. Az 1200 méteres mélységből felhozni tervezett termálvíz hasznosítására és az új csíkmadarasi termálfürdő létrehozására Madaraspart névvel részvénytársaság alakul. A település Babamúzeuma 1920-tól napjainkig mutatja be a csíkmadarasi székely népviseletet.

Csíkmindszent: A Nagyrét-patak mentén települt, Csíkszentlélekhez tartozik. Tizesekből álló település, tizesei a Sillók-tizese, Felszeg-tízes, avagy Prédák-tízese, Templom-tízes, Hosszúaszó-tízes, Józsa-tízes, Nagy-tízes, Kisboroszló-tizes, avagy Ambrusok-tízese, Nagyboroszló, avagy Mindszentboroszló-tízese és az Alszeg-tízes. A gótikus temploma a Templom-tízesben áll, a sekrestyéje külső falán 1230-as évszám van bevésve, az északi hajófalon a Szent László legenda kisebb részletével, az üldözés és csata jelenetekkel. A templom kibővített hajója és a templomtorony 1799 és 1815 között épült. A római katolikus templom a búcsúját november 1-jén Mindenszentek ünnepén tartja.

Csíkpálfalva: Az Aracs és a Nyír patakok völgyében terül el, Csíkcsomortán és Csíkdelne tartozik hozzá. Csíkdelne fiókegyháza, a csíkdelnei Keresztelő Szent János plébániához tartozik, nevét Szent Pál után kapta. Csíkpálfalvához kapcsolódnak a Remetevölgy, Remetepatak és a Remeték kaszálója megnevezések. A település két tízesből áll, az Altíz, hozzá tartozik a Küsző és Kicsid utca, Fülöpök utcája, Vetéskapu és Feltíz, hozzá tartozik a Csordahajtó út, Malom utca, Oláhok utcája, Nyírpatak utcája. Csíkpálfalvát a hagyomány szerint a Torda-völgyében elpuszult Tordafalva és Szentjánosfalva megmaradt lakói alapították. A település 1843-ban épült régi kápolnáját 1942-ben lebontják, helyébe 1943-49 között az erdélyi római katolikus püspökség, a vármegye, a közbirtokosság, a közoktatási minisztérium támogatásából épült a római katolikus templom, amelyet 1949-ben Szent Pál megtérése tiszteletére szentelnek fel, búcsúját január 25-én, Szent Pál apostol megtérésének ünnepén tartják. A templom orgonáját, amely a háromszéki Imecsfalváról származik, 2009-ben felújítják. Híres a csíki festékes szőnyegek készítéséről.

Csíkrákos: A Középcsíki-medence északi kijáratánál, a Rákos-patak mentén települt. A 12-13. században épült csíkrákosi Pogányvár menedékként szolgált. A település a 13. században a Cseredomb lábához, védettebb helyre költözik. A Kisboldogasszonynak szentelt várteploma, a göröcsfalvi határban épült, csíllagövi jegyek díszítenek, a plébánia írattárában lévő feljegyzések szerint az 1270-80-as években építették, déli bejárója román-kori. A templomot 1507-ben Zabja Péter átalakíttatja, gótikus szentéllyel látja el, 1574-ben kibővítik, jelenlegi formáját 1758-ban nyeri el, amikor kereszthajóval bővítik és plébániatemplomként a Kisboldogasszony tiszteletére szentelik, búcsúját szeptember 8-án Kisboldogasszony ünnepén tartja. Csíkrákos Göröcsfalvával, Csíkvacsárcsival és Madéfalvával (Amadéfalva) alkotott közös, a Kisboldogasszonyról nevezett egyházközséget, 1930-ban Madéfalva külön plébániaként kiválik az egyházközségből. Tízesei Vargaszeg, Patakelve, Alszeg és Közép­tizes. A Kisboldogasszony templom falfestményei az 1938-as javításkor kerülnek elő. A templom cintermében Zöld Péter plébános emlékművét állították fel. A Közép- és Felcsíki-medence bejáratát őrző, Olt fölé magasodó Bogát hegyen, a Rákos-patak közelében fekszik a fakápolna helyett, az 1725-ben épült, Szent Fülöpnek és Szent Jakabnak szentelt Bogáti-kápolna. Rákosi Réti János iskolamester és kántor 1630 után itt írja meg az első Csíki énekeskönyvet. Az Oltbogáti-fürdő a Bogáti-domb alatt, a község nyugati részén, az Olt jobb partján található, hat kádas, melegített borvízfürdő. A csíkrákosi Borvízréten több kálcium-magnézium- nátrium-hidrogénkarbonátos borvízforrás tör a felszínre. A település északi részén, a Sósréten magnézium-kálcium- hidrogénkarbonátos forrást találunk. A Bogáti-hegy alatt fakad a magnézium- kálcium-hidrogénkarbonátos Bogáti-borvíz, amely korábban Bogátfürdőt látta el. A Magyarósalji borvíz, az Eponcsa borvíz, a Vashátalatti borviz, a Vasútmelletti-forrás, az Üléshelyi borvíz és az Alsóbogáti-forrás borvizét ivóvízként fogyasztják.

Csíksomlyó: Csíksomlyó ma Csíkszereda része, Várdotfalva és Csobotfalva egyesüléséből keletkezett, korábban önálló település volt. A csobotfalvi középkori templomot 1800-ban lebontják, helyette újat építenek. Csobotfalva ma csíksomlyóiként emlegetett Szent Péter és Pál plébániatemploma, a Telegdi főesperesség csíki alesperessége több településének, Csobotfalvának, Csíkcsomortánnak, Várdotfalvának, Csíktaplocának és Csíkszeredának központi temploma volt. Csobotfalva (Csíksomlyó) Szent Péter és Pál apostolok plébániája a Kájoni János 47. szám alatt áll, a Szék út 148. szám alatt lévő csíksomlyói római katolikus plébániát 1908-ben Bálint Lajos csomortáni [telegdi] főesperes, címzetes prépost, a csíksomlyói tanitóképző püspöki biztosa építtette fel. Csíksomlyó nemzetközi hírű zarándok- és búcsújáróhely. A csíksomlyói Szűz Mária kegyszobor a magyar egyházművészet egyedi remeke. A Napbaöltözött Asszony, akinek fejét tizenkét csillagból álló koszorú övezi, kezében a kisdeddel, jobb lábával Nesztorius fejét tapossa, aki szerint ő, Jézus Krisztus édesanyja nem volt Istenanya. A Mária kegyszobor készítője és készítésének időpontja ismeretlen. A csíksomlyói templom szomszédságában állott ferences rendházat a 15. században emelik, 1661-ben a tatárbetöréskor elpusztúl. A csíksomlyói Szent Lukács tiszteletére szentelt kápolna a 16. századot követően elpusztul. A Kis-Somlyón, vagy Kálvária hegyen három kápolna épült, a Szenvedő Jézus-kápolna építési ideje ismeretlen, a déli oldalon álló Pádovai Szent Antal-kápolna amelyet 1773-ban Haller Karolina építteti Habsburg II. József látogatására. A csíksomlyói Salvator-kápolnát az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére elmelték, Vitus Pilutius, másként Vito Piluzio da Vignanello marcianopolisi érsek, moldvai apostoli vikárius 1680-ban az Úr Színeváltozásának tiszteletére újra felszenteli, búcsúját augusztus 6-án, Úrunk szineváltozása ünnepén tartja. A csíksomlyói Domus Historia szerint, a csíksomlyói templom tornyát 1677–1683 között építették. A csíksomlyói új ferences kolostor 1733-1779 között épül fel. A csíksomlyói templom udvarán álló Nepomuki Szent János kápolna 1767-ben épül fel. A csíksomlyói Sarlós Boldogasszony kegytemplom alapkövét 1800. június 25-én helyezik el, 1804-1834 között Schmidt Konstantin marosvásárhelyi építész tervei alapján, barokk stílusban épül fel, Fogarassy Mihály erdélyi püspök 1876. augusztus 20-án szenteli fel. A csíksomlyói tanítóképző 1858. október 4-én kezdi meg a működését. A csíksomlyói ferences kegytemplom főoltára két oldalán álló Szent István és Szent László szobrok 1905-ben Tirolból érkeznek. A csíksomlyói obszerváns ferences kegytemplom a búcsúját július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartja. A csíksomlyói ferences kegyteplom a Szűzanya nevének tiszteletére rendezett másik búcsúját szeptember 12-én, Mária nevenapján, másként Szűz Mária Szent Neve ünnepén tartja, annak emlékére, hogy a passaui Mariahilf, másként a passaui Segítő Szűz Mária közbenjárására, a törököknek 1683. szeptember 12-én nem sikerült Bécs városát bevenniük. Kissomlyó nyergén 1998-ban Hármashalom épül az 1996. évi millecentenárium emlékére. A Kis-Somlyó lábánál fedett borvízkút található, borvíze bikarbonát, kálcium, magnézium, vas és szénsav tartalmú. Sípályával rendelkezik.

Csíkszentdomokos: A Felcsíki-medence légészakibb települése, a Lok és a Szádokút-patakok Oltba torkollásánál települt, 1967-ig Balánbánya tartozott hozzá. Tízesei Szedioka, Garadosalja, Solyom-szeg és Rézalja. Görög-katolikus fatemploma 1787-ban épült, most román ortodox templom. A csíkszentdomokosi Szűz Mária szobor a 15. században készült. A régi román kori templom oltárát 1672-ben újraszentelik. A régi román kori templom helyett, 1795-ben felépül a római katolikus templom, amelyet Szent Domonkos tiszteletére szenteltek fel, búcsúját augusztus 8-án, Szent Domonkos ünnepén tartja. A szentelvíztartója és a kőből faragott keresztelőkútja és a sekrestye köríves ajtókerete 13. századi régi templomból származik. Harangjait 1802-ben és 1804-ben Brassóban készítették. Az új római katolikus templomát 1813-ban körfallalveszik körbe, három kapubástyát építenek hozzá. Pásztorbükkön 1816-ban kápolnát emelnek Báthory András bíboros vértanusága emlékére. A templomot 1972-ben felújítják, az 1980-ban készült Szent Katalin harangja Passauból származik. A római katolikus templom mellett épített egykori egyházi iskola ad otthont a Márton Áron Múzeumnak. Az 1816-ban állított fakereszt mellett épült pásztorbükki római katolikus kápolna leégett, 2012-ben újraépül, a pásztorbükki búcsút október 13-án, Bárhory András bíboros meggyilkolása napján tartják. A település tájmúzeummal rendelkezik, a székely népviselet ünnepét, a Szőttesek Vasárnapján tartja. A településen hagyománya volt a bútorfestésnek, fuvarozásnak. A Garados-dombon található kőbányájában mészkövet, márványt bányásznak.

Csíkszentgyörgy: A Fiság mentén települt, Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata (a Basa-család tizese), Czikó, Lacz és Gál összeolvadásából keletkezett. Közigazgatásilag Csíkbánkfalva, Kotormány, Menaságújfalu, Csíkmenaság, Pottyond, valamint a szórványok, Csobányos, Egerszék, Csinód és Gyürke tartozik hozzá. A település vártemploma 1448 körül épült, a régebbi templom újjáépítésével. Körösmény, Kotormány, illetve Monyasd 1638-ban Csíkszentgyörgy filiája. A település tízesei Körisvényfalva, Jenőfalva, Csedők tízese, Kányák tízese, Források tízese és Háromtízes, ami a Gálok, Laczok és a Czikók tízesét tartalmazza. A szomszédos Csécsényt, Rakottyásdot és Tompádot 1661-ben a tatárok, Monyasdot 1705-ben a labancok pusztítják el, lakói a Fiság mellé húzódtak. A Pósa-hegyen áll a csíkszentgyörgyi Nagyboldogasszony-kápolna, a búcsúját augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartja. A Nagyboldogasszony kápolnához közeli helyet Paphalálának nevezik. A település gótikus plébániatemploma 1720-ban, 1796-ban és 1922-ben történt átépítésekkel kapja jelenlegi formáját, 15-16. század fordulóján épült bástyás várfal, lőréses kőkerítés övezi, búcsúját április 23-án Szent György napján tartja. A Szent György templom szenteltvíztartója 1731-ből, a főoltára 1796-ból, az orgonája 1865-ből való. A Szent György vértanú plébánia az Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A plébániateplom tornyát 1720-ban megmagasítják. A plébániatemplomhoz szorosan csatlakozik a Szent Rózsafüzér kápolna, búcsúját októben 7-én a Rózsafűzér Királynője ünnepén tartja. A plébánia-temető kápolnája, a Kálvária-kápolna a búcsúját július 26-én, Szent Anna napján tartja. A felsőszentgyörgyi templom a búcsúját május 3-án, a Szent Kereszt megtalálása napján tartják. Szent György tiszteletére szentelt, 1853-ban említett keleti ortodox kápolnája és temetője van. A településtől északra van a Sóvető nevezetű hely. A Háromtízes falurészében, a Fiság-patak völgyének nyugati lejtőjén található a Gatalatti-Büdösgödör.

Csíkszentkirály: Csíkszentkirály az Olt két partján, a Zsögödi-szoros alatt kiszélesedő Alcsíki-medence északi részén fekszik. Tizesei Kéncseszeg, Kencseszeg vagy Kincse-szeg, Poklomfalva, vagy Poklon(d)falva, Tiva, Kövecs és a Templom tizes. Poklomfalva és Tiva önálló településkén szerepel az írotti forrásokban. A román kori alapokra épült a 15. század második felében a katolikus temploma, amelyet 1759 és 1773 között kibővítenek, 1790-ben előcsarnokot, 1900-ban oldalkápolnát építenek hozzá, a búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartja. Az 1528-ban épített és elpusztult kápolnáját 1822-ben és 1866-ban újjáépítik, a búcsúját Úrnapján tartja. A település bővelkedik borvízforrásokban, huszonegy ház kertjében található borvízforrás, a teleplülésen van a Templomalja és a Köves utca borvízes kútja. A csíkszentkirályi borvízet három üzemben palackozzák, itt töltik a Hargita Gyöngye és a Tiva Hargita szénsavas ásványvízeket. A Borsáros-tőzeglápban több mint nyolcvan borvízforrás tör fel. A Borsáros-lápon található a Borsáros fürdő, a fürdőépületben melegített borvizes medence, habzófürdő és szauna létesült. A település néprajzi múzeummal rendelkezik.

Csíkszentimre: A Vermed és az Olt folyásánál fekvő falu, Szent István király fiáról, Szent Imrétől kapta a mai nevét. Tizesei Sándorszeg, Pálszeg, Tenkeszeg, Oltelve, Alszeg, Felszeg és Bedecs. A településhez tartozik a Büdösfürdő nevű üdülőfalu is. A mai római katolikus templom helyén a 15. században gótikus templom állt, amelynek a 14. század végén készült szárnyasoltárát 1676-ban a barokk oltár felállításakor távolítják el a szentélyből, utolsó töredékeit 1929-ben találják meg. A szárnyasoltár táblaképeit 1970-ben restaurálták. A mai római katolikus templomát a 15. századi gótikus templom helyén, báró Henter Ádám támámogatásával 1776-ban építik fel, 1903-ban, 1994-ben és 2005-ben felújítják, a gótikus templomból csak a torony és a szentély maradt meg. Az új római katolikus templomot Szent Imre herceg tiszteletére szentelik, búcsúját november 5-én tartja. Régi kápolnája az 1661-ben, Tankó Margit által épített Szent-Margit kápolna. A Margit Kápolna a búcsúját június 10-én, Szent Margit napján tartja. A Kakukk-hegy kráterének északnyugati peremén, a Vermed-patak forrásvidékén található a csíkszentimrei Vermedpataki mofetta. A csíkszentimrei Büdösfürdőtől délre, a Büdösköves-tető nyerge alatt, a Bányapatak fejében található az egykor gyógyhatásáról nevezetes Bányapataki-fürdő. A Kúria-dombon áll a Henterek 18. századi barokk-reneszánsz kúriája.

Csíkszentlélek: A Bocskor-hegy alatt, a Bánátus-patak völgyében fekszik, Fitód és Hosszúaszó tartozik hozzá. A Czakó család címerével ellátott szárnyas oltár 1510-ben készült, a harangot 1511-ben öntik. A csíkszentléleki templomot 1733-ban átalakítják, ekkor festik le a templom magasításáról tudósító, a Czakó családhoz köthető 1500-ban készült feliratot. Értékes, 1510-ben készült szárnyas oltára, a Czakóknak a csíkszentléleki templom számára tett ajándéka, a budapesti Nemzeti Múzeumban található.

Csíkszentmárton: Csíkcsekefalvával összenőtt település, Csíkcsekefalva, Csíkkozmás, Lázárfalva, és Uzvölgye tartoznak hozzá. Tízesei Alszeg, Felszeg és Középszeg. A régi templomát 1749-ben lebontották. Csíkszentmártonnak és Csíkcsekefalvának közös katolikus temploma van, a 15. századi gótikus templom helyén 1802-1817 között, barokk stílusban épült római katolikus templomot négy fiatornyos lőréses kőkerítés övezi, tornya 1749-ben épült. A római katolikus templomban látható Szűz Mária-szobor 1525-ből való, a három harangja 1495-ben, 1688-ban és 1770-ben készült. A templomot 1817. június 14-én Rudnay Sándor püspök szentelte fel Szent Márton tiszteletére, a búcsúját november 11-én, Szent Márton napján tartja. Az országút és a Csíkszentsimonra vezető út találkozásánál található az 1743-ban épült Úr teste kápolna, amelyet 1858-ban felújítanak. A Szűz Mária-kápolna 1845-ben épült. A református imaháza 1847-ben fából épült. Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva közötti Patkósláb dűlőben van a hűléses megbetegedések gyógyítására használt csíkszentmártoni Posszogó.

Csíkszentmihály: A Szilos- és Cibre-patakok összefolyásánál fekszik, Együtt alkot községet az önállósult Ajnáddal, Vacsárcsival és Lóvésszel. A falu tízesei Alszeg, Felszeg, Tőkeszeg voltak, összeolvadt Csíkkal (Csigafalvával, vagy Csegafalvával). A település tízesei, Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tőkeszege, Csigafalva, vagy Csibafalva és Sárhidja. Cibrefalvát a tatárok 1694-ben elpusztították. Az 1188-ban emelt, 1332-ben említett római katolikus templomát 1457-1467 között, 1448-ban és 1501-ben átalakítják, északi falán Szent Lászlót ábrázoló freskó található, a király lábát késő középkori lemezpáncél borítja és csillagtarajos sarkanytyút visel. A csíkszentmihályi római katolikus erődtemplomban 15. század eleji Szent László legendáját felelevenítő falkép-részletet a templom 2018-ban történt teljes felújításával párhuzamosan restaurálják. A Szent László legenda falkép mellett, keresztrefeszítéses jelenet is látható. A templomot 1819-ben átépítik és kibővítik, a búcsúját szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal tiszteletére tartja. A templom fából faragott Szent Mihály szobra a 16. században készült. A településen áll Balogh Anna faháza, és a a 19. század elején épült Biális udvarház. A Csíkszentmihály és Szépvíz között települt Cibrefalva eltünt. A Bugyogó-borvízfürdő medencéjéta Szépvízzel való perlekedés során kapja meg. A településtől hat kilométerre keletre, a Pogányhavas nyugati nyúlványán, amelyet Vártetőnek neveznek, vannak Balaskó várának romjai. Lóvész közelében, a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonalon található Karakó-völgyhíd.

Csíkszentmiklós: A Tatros völgyébe vezető útvonalon fekszik, Csíkborzsova és Szépvíz tartozott hozzá, összeépült Csíkszépvízzel. A román kori templomát 1498-ban gótikus stílusban átépítik, 1626-ban kibővítik, oltárát 1675-ben készítették, a régi oltárból a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép maradt fenn, amely a 18. század első felében készült. A templomot körbevevő lőréses, tornyos erődfal 1722-ben épült, a templom lerombolt tornyát 1724-ben építik újjá. A gótikus templomot 1777-ben lebontják. Az új római katolikus templom 1777 és 1784 között barokk stílusban épült fel, 1784. június 6-án Batthyány Ignác püspök szenteli fel Szent Miklós tiszteletére, búcsúját december 6-án Szent Miklós napján tartja. A római katolikus várteplomot 1821-ben, 1901-ben, 1926-ban és 1995-ben javították. Csíkszentmiklós és Szépvíz határában találjuk a Pálospatak és a Pálosvölgy helyneveket. A településről származik a csíkszentmiklósi rovásírásos szöveg, amelyet a 15. században épült gótikus templomában talált deszkáról másolnak le, az eredetit Bécsbe vitték.

Csíkszentsimon: A régi Olt mellett fekszik, Csatószeg tartozik hozzá. A település Bartákszeg, Felszeg, Kútszeg, Kápolnaszeg és Bolhaszeg nevű részekből áll, nevét a Szent Simonnak szentelt templomról kapta, amely Csatószeg területén áll. Kápolnaszeg a régi Olt árterületének kiemelkedő pontján települt, Bolhaszegen faragták a házépítésnél használatos, keményfából készült bolhaszegnek nevezett lapos faszegeket, amelyeket az épülő ház falába sűrűn vertek, hogy a vakolatot megtartsa. Római katolikus temploma 1823–1835 között épült Szent László tiszteletére az Endes Miklós alkirálybíró által adományozott területen, de csak 1959-ben lett önálló plébánia. Búcsúját június 27-én, Szent László király napján tartja. Az Endes család kúriájában dolgozott Endes Miklós, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék történetének szerzője. A település délnyugati határában törnek fel a Borréti-, Hevederfenyei- és a Lucsi- vagy Béhszéki borvizek forrásai. A Borréti kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, míg a Hevederfenyei- és a Lucsi- forrás nátrium-magnézium-kalcium-hidrogénkarbonátos-kloridos borvízforrás. A település nyugati határban, az Aszó-patak forrásvidékén tör fel a Fehérföldi borvíz és Aladári borvíz vagy Nagypataki-lyuk borvize. A Fehérföldi forrás kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos-szulfátos, az Aladári borvíz vagy Nagypataki-lyuki kalcium-nátrium-magnézium-hidrogénkarbonátos borvíz. A településtől nyugatra, a Vermed-patak völgyében kénes-szénhidrogénes borvizes gázömléses népi fürdőhelyet találunk. A település nyugati határán emelkedő kettős kráter északnyugati peremén, a Bányapatak és a Nagypatak közötti gerincen, a Sapkatető alatt található a csíkszentsimoni Gödör mofettája. A mofetta alatt, a Aszó-patak északi ágában, a Nagypatak bal partján, a Fehérföldi-borvízforrás mellett állt egykor az Aladári borvízhez tartozó Aladár-füdő medencéje. A Bányapatakban feltörő Alsó- és Felső Bányapataki borvíz kalcium-hidrogénkarbonát-szulfátos, illetve nátrium-kalcium hidrogénkarbonátos, itt fakad a Cifrabükki borvízforrás is. Csíkszentsimon határában, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Szent László gyermekvédelmi központban lovászképző szakoktatás folyik, udvarán felépült a tanfolyamok, lovas tornák, lovas bemutatók szervezésére alkalmas Szent László Fedett Lovarda.

Csíkszenttamás: A Középcsíki-medence északi szélén, az Olt forrásvidékének közelében, a Bábassz és Szádok-patakának Oltba ömlésénél, Csíkszentdomokos és Csíkjenőfalva között fekszik, szorosan egybeépült velük. Tízesei Alszeg, Felszeg és Középtizes. Közigazgatásilag Karcfalvához tartozott, 2004-től önálló. A település egyik legfontosabb nevezetessége az egykori templomának műemléktornya, a Csonka-torony, amely tőle mintegy fél kilóméternyire északnyugatra található. A Csonkatornyot utólag építették a templomhajó mellé. A Csonka-torony templomának lebontott anyagát a csíkszenttamási és a csíkszentdomokosi templomok építésénél használták fel, a római katolikus barokk temploma 1778-ban épült, erődfal övezi, a Csíkszenttamási Madonna kegyszobor a 15. század közepén ugyanabban a műhelyben készült, mint a csíksomlyói Napbaöltözött Boldogasszony kegyszobra. A Kápolna-hágó dűlőben van az 1592-ben épített Szent Anna kápolna, a búcsúját július 26-én Szent Anna napján tartja. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt, 1725-ben épített kápolnája elpusztult. A plébánia az elpusztult kápolna kertjében Szent Tamás apostol tiszteletére épül fel, a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A településen található a Feneketlen-tónak nevezett hévízforrás.

Csíkszereda: Csíkszék központja, a Középcsíki-medence közepén, az Olt partján fekszik. Csütörtökfalvát és Martonfalvát 1891-ben, Csíkzsögödöt 1939-ben, Csobotfalvát, Várdotfalvát, Csíksomlyót, valamint Erdőalja-telepet Csibával és a Ligat-telepet Csíktaplocával 1959-ben, Hargitafürdőt és Zsögödfürdőt 1968-ban csatolják a városhoz. A település 14. század közepén épült, elpusztúl kápolnája helye ismeretlen. A csíkszerdai plébániát 1751 januárjában alapítják meg. A csíkzsögödi templom melletti haranglábat 1792-ben, a kőtornyát 1800-ban építették. A város legrégebbi műemléke a Martonfalván felépített Mikó-vár, amely jelenleg a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont. Egyházilag csobotfalvi Szent Péter és Pál egyházhoz tartozott, az önálló plébániája 1751-ben jön létre. A római katolikus templom barokk stílusban épül 1751 és 1758 között, az északi falához 1771-ben építik hozzá a Nepomuki Szent János-kápolnát. A templomot és a plébániát 1784-ben Batthyány Ignác püspök a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szenteli fel, búcsúját szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén tartja. Csíkszereda 1878-ban Csíkvármegye székhelye lesz. A református egyház 1887-ben alakult meg. A csíki régi vármegyeháza, amelyben jelenleg a csíkszeredai polgármesteri hivatal működik 1886-ban épült, az Igazságügyi Palotát 1892-ben építik fel. A magyar királyi posta épületét 1908. október 1-én adták át, ahol helyet kapott a postaszolgálat mellett, a távírda és a telefonközpont is. A Márton Áron erdélyi katolikus püspök nevét viselő Római Katolikus Főgimnázium 1911-ben épült fel. A román ortodox templom 1929-1935 között épült fel, neobizánci stílusban, 1994 óta román ortodox püspöki templom. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görög-katolikus templom 1938–1940 között Berek Ferenc építész tervei alapján épült fel, 1948-ban a román ortodox egyház tulajdonába kerül. A római katolikusokat kiszolgáló deszkatemplomot 1981-ben építik fel. A Szent József-kápolna, a papi otthon, valamint a Segédpüspöki Hivatal 1985–1990 közt épül fel. A város református temploma 1990-2000 között épül fel. A Szent Ágoston plébánia 1995-ben jön létre, az Szent Ágoston tiszteletére szentelt új római katolikus templomot 2009. augusztus 29-én szentelik fel, búcsúját augusztus 28-án Szent Ágoston ünnepén tartja. A zsögödfürdői borvízforrás mögött, a Tavasz a Hargitán ünnepségek szinpadának közepére kápolnát emelnek, amit Tamás József segédpüspök 2001. július 22-én Szent Anna tiszteletére szentelt fel. Erdőalja-Csiba temploma 2003–2007 között épült fel, Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelik, búcsúját augusztus 10-én, Szent Lőrinc vértanú napján tartja, a csíktaplocai Mindenszentek plébániához tartozik. A városhoz tartozó Szécsenybe költöztetett Deszkatemplomot 2003. szeptember 6-án Tamás József püspök Magyarországi Szent Kinga, másként Kunigunda lengyel királyné tiszteletére szenteli, a templom a búcsúját július 24-én tartja, a csíkszeredai Szent Kereszt plébániához tartozik. A város építészeti látványossága a Makovecz Imre tervezte, Szent Kereszt plébániához tartozó 2001-2003 özött felépített Millenniumi római katolikus templom, a Szécsenybe költöztetett Magyarországi Szent Kinga Deszkatemplom utódja. A Millenniumi római katolikus templomot a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. A Szent Kereszt templomot és a plébániát 2004 és 2006 között teljesen felújítják. Szent Kereszt felmagasztalása, plébánia a XIII. Felcsíki főesperesi kerületbez tartozik. A város evangélikus templomát 2009. október 24-én szentelik fel. A város jégcsarnokkal, gyorskorcsolyapályával és a Csíki Csobbanó névre keresztelt fedett úszodával rendelkezik.

Csíktapoca: Taploca, vagy Csíktaploca Alszeg és Felszeg tízesekre oszlik, 1959-ben Csíksomlyóval együtt Csíkszereda része lesz. A település temetőjében Nepomuki Szent János-kápolna állt, építésének idejéről nincs adat, 1812–1820 között erősen megrongálódik és lebontják. Új római katolikus kápolnája 1729-ben épült Szent Lőrinc vértanú tiszteletére, 1812–1820 között lebontják, a kápolna helyére 1841 és 1844 között neobarokk plébániatemplomot építenek, a Szent Lőrinc kápolna oltára és oltárképe az új templomba kerül. Az 1896. évi faluégés után, néhány taplocai család megalakítja a jelenleg Csíkszeredához tartozó Ligat-, és Erdőalja-telepeket. A csobotfalvi (csíksomlyói) Szent Péter és Pál anyaegyházhoz tartozott, miután a plébániája épületét 1905–1907 között feléptik, 1908-ban Mindenszentek tiszteletére szentelt önálló plébánia lesz, a búcsúját november 1-én, Mindenszentek ünnepnapján tartja, a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A Lázár udvarház 1829-ben klasszicista stílusban épült fel. A település környékén mezotermális borvízforrások fakadnak.

Csíkvacsárcsi: A Rákos- vagy Rákosi-patak partján települt. Vacsárcsi, vagy Csíkvacsárcsi szorosan összenőtt Göröcsfalvával, Csíkrákos egyházi filiája, a csíkrákosi Kisboldogasszony egyházközség, közigazgatásilag Csíkszentmihály község része. Csíkrákos, Csíkgöröcsfalva és Csíkvacsárcsi együtt alkotja a Kisboldogasszony egyházközséget. Kápolnáját a szatmári béke után, a vacsárcsi születésű Jánosi Mátyás gyulafehérvári kanonok építette 1721-ben. A kápolnát 1983-1984-ben templommá bővitik, 1984. augusztus 12-én Urunk Színeváltozásának tiszteletére szentelik, búcsúja augusztus 6-án, Urunk színeváltozása napján van. A Csorgó-patak mentén találjuk a 16-17. században épült Sándor-udvarház romjait. A település határában levő kőbányában 1950-1965 között andezitet bányásztak.

Csíkverebes: Az Olt bal partján, a Vermed-patak beömlésénél települt, Tusnádhoz tartozik. A 15. és a 16. század fordulóján épült, Szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelt templomát a 18. században barokk stílusban átépítik. Az 1771-ben vásárolt oltárképe, amely az Őrzőangyalokat ábrázolja, 1810-ben a régi tusnádi kápolnából kerül át. A Szent Őrzőangyalok templom a búcsúját V. Pál pápa rendelkezése szerint szeptember első vasárnapján tartotta, X. Piusz pápa az ünnepet október 2-ára helyeztette. A templom tornya 1836-ban épült. A csíkverebesi Bolygó borvízforrásokban gazdag mocsaras területét feltöltötték. A helységtől délnyugatra található a Benes-rétláp, régi nevén a Nádas-tavak, amely közel 300 hektárt foglal el az Olt árterületén. Csíkverebesnek egykor híres vasbányái voltak, a település neve korábban Veretes volt.

Csinód: Az Úz patak völgyében fekvő szórványtelepülés, részei Katirésze-pataka, Őrház-pataka, Aklosbérce-pataka és a Nagylenes-pataka.

Csobányos: A Keresutes-hegy lábánál a Csobányos-patak és a Lóvászó-patakok összefolyásánál fekvő szórványtelepülés, Csíkszentmártonhoz tartozott, Csíkszentgyörgyhöz tartozik. A kápolnája a búcsúját augusztus 24-én Szent Bertalan tiszteletére tartja. A településen 1994 farsangján még ismeretes volt az ördöngözés, ördögfarsangolás, dúsgazdagolás szokása.

Csobotfalva: Csobotfalvát, másként Csíkcsobotfalvát 1941-ben Várdotfalvához csatolják, majd vele együtt 1959-ben Csíkszereda része lesz. Csobotfalva sokszor csíksomlyóiként emlegetett Szent Péter és Pál plébániatemploma, 1592 előtt a telegdi főesperesség csíki alesperessége több településének, Csobotfalvának, Csíkcsomortánnak, Várdotfalvának, Csíktaplocának és Csíkszeredának központi temploma volt, 1592-től a csíki főesperesség központi temploma lesz, 1595-ben öntött harangja elveszett, felírataa a Verbum Domini Manet in Eternum. Anno 1595 volt. A csobotfalvi templomot, a Csíki-medence egyik legrégibb templomát, a 15. században gótikus stílusban átépítik, 1674-től induló építési jegyzőkönyv szerint átépítik. A csobotfalvi templom mellett áll a Szenvedő-kápolna, másként a Jézus kínszenvedése kápolna. Az 1731-ben készült egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a csobotfalvi templomnak kő szentségtartó fülkéje és szintén faragott kő keresztelőmedencéje volt. A gótikus kori templomból a részben befalazott ablakok, támpillérek, kőkeretek maradtak meg. A csobotfalvi templomot 1795–1805 között újjáépítik, az alapkövét még 1800. június 25-én helyezik el, a Szent Péter és Pál templom jelenlegi épületét 1802. október 31-én szentelik fel. Az 1518–1520 között készült szárnyasoltára részben a Szépművészeti Múzeumba, résznem az Erdélyi Múzeumba került. A Csíki Múzeum őrzi az 1520-as évekből származó Virdolorumot. A csobotfalvi Szent Péter és Pál templom a Szent Péter és Pál apostolok plébánia (Kájoni János utca 47.) temploma, a plébánia a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A Szent Péter és Pál templom 2002 novemberében kezdődött régészeti feltárása során kiderül, hogy a templom alatt négy korábbi periódushoz tartozó korábbi falak húzódnak. A csobotfalvi (csíksomlyói) Szent Péter és Pál templom a moldvai csángó búcsúsok temploma, búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja. Csobotfalva határában, a Kerekeger-lápján feltörő kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kalcium-hidrogénkarbonátos valamint kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos borvízforrásokra épült a Kerekeger feredő, amelyet 2005-ben a fürdőépítő kalákával újjáépítenek. A rendszeres gondozás, karbantartás hiánya miatt, a népi fürdő újabb felújításra szorul.

Farkaspalló: Farkaspalló Gyimesközéplokhoz tartozik. Az új kápolnája 1974-ben épűlt, Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték, búcsúját július 25-én tartják. Barátostelep Farkaspalló tartozéka.

Farkaspataka: A Domuk és a Pávás-patakok találkozásánál a Domuk völgyében fekszik.

Egerszék: Az Egerszék- és a Csinód-patakok völgyében települt, Csíkszentgyörgyhöz tartozott, 1956-ban önállósult, Csinód tartozik hozzá. A Kisboldogasszonynak szentelt egerszéki templom 1957-ben épült, búcsúját szeptember 8-án Kisboldogasszony ünnepén tartja.

Fitód: A Nagy-Somlyó és a Bocskor-hegy között, a Xántus-völgynek nevezett Fitód- vagy Hosszúaszó-patak völgyében fekszik. A település végén kőkereszt állt, amelyet 1879-ben Jézus Szentséges Szíve tiszteletére állítottak, 2001. december 15-én három fele szakadt.

Göröcsfalva: Göröcsfalva összeépült Csíkrákossal, a neve 1593-ban Gömöcsfalva volt. Református temploma 1801-ben épült fel az 15. századi templom helyébe.

Gyürke: Az Ágas-havas lábánál, a Csobányos-patak felső folyásánál elhelyezkedő néhány házból áll.

Gyepece: Kostelekkel és Magyarcsügéssel együtt a hárompataki szórványtelepülések közé tartozik. Fennmaradt népszokása a húsvéti tojásírás.

Gyimesbükk: Gyimesbükk, vagy régebben Gyimesalsólok a Tatros felső folyásánál, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál települt. A települést 1950-ben Bákó megyéhez csatolják. A Tatros völgyében 1694 és 1724 között népesül be a Tatros-feje, benne Sántatelek, Gyimesbükk, Bálványospataka és Áldomáspataka. A Gyimesbükkhöz tartozó Sáncpataka és a Rákóczi-vár közelében, a csíksomlyói ferences-rendi szerzetesek 1782-ben kápolnát építenek, ahol létrejön a kontumáci, vagy vesztegzári Nagyboldogasszony kápolna és az első gyimesi római katolikus egyházközség, anyakönyvét 1785-től vezetik. A vesztegzári Nagyboldogasszony kápolnát 1977–78-ban megnagyobbítják, búcsúját augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartotta. A gyímesbükki az Úr teste és vére templom alapkövet 1929. május 30-án helyezik el, a templomot és plébániát 1933. július 27-én Majláth Gusztáv Károly püspök szenteli fel, 2004-ben felszámolják. Az Új Templomnak nevezett gyimesbükki római katolikus templomot 1976. október 17-én Jakab Antal segédpüspök szenteli fel, búcsúját Úrnapján tartja. A gyimesbükki templomot 1978. november 19-én Antal József főesperes szenteli fel, búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja. Haranglábja 1907-ben épül fel két haranggal. Barátosi, másként Barátostelepi Kármel-hegyi Boldogasszony kápolna búcsúünnepét július 16-án, Kármel-hegyi Boldogasszony tiszteletére tartják. A bálványospataki Szent Kereszt felmagasztalása kápolna búcsúját szeptember 14-én, a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére tartják. A tarhavasi Magyarországi Szent Erzsébet kápolnát Oltyán György házából alakították ki. Az új tarhavasi kápolnát 2006-ban Jakubinyi György érsek szenteli fel, 2007-ben sekrestyét toldtak hozzá. Buhapatak görög-katolikus kápolnáját lebontják, helyette a keleti ortodoxok részére épül új kápolna, búcsúját Kisboldogasszony napján tartják. Áldomáspataka kápolnáját 2009-ben felújítják, búcsúja augusztus 6-án, Urunk színeváltozása napján van. A település mellett, a Gyimesi-szoros jobb oldalán találjuk a 17. században épült Rákóczi-vár romjait. A gyimesbükki vasúti őrház a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként, 1897-ben épült. A volt 30. számú vasúti őrházban vasúttörténeti kiállítás tekinthető meg. A településen találjuk Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájházat.

Gyimesfelsőlok A Tatros völgyében hosszan elnyúló szórványtelepülés. Gyimesközéplok egyházi filiája volt, 1907. július 8-án válik önálló egyházközséggé. Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja tartozik hozzá. A Szent Andrásnak szentelt templomát 1977-78-ban kereszthajóval bővítik, 2012-ben kívülről, 2014-ben belülről javítják, 2016-ban felúják, javítják. A Szent András tiszteletére felszentelt római katolikus plébániatemplom a felcsíki főesperesi kerülethez tartozik, a templom búcsúját november 30-án Szent András napján tartják. Az Alszegen Keresztelő Szent János születése tiszteletére szentelt kápolna áll. A Farkasokpataka oldalában Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnát emeltek. A Komjátpataka szádában 1971-ben helyreállított kápolna állt, a helyére épült templomot 2007-ben Jakubinyi György érsek szenteli fel, búcsúját július 16-án Kármelhegyi Boldogasszony napján tartja. A Görbepatakán épült új kápolnát 2012. július 11-én Tamás József segédpüspök Szent Benedek tiszteletére szenteli fel. Gyimesfelsőlokon a két gyimesfelsőloki sípálya között, 2018 szeptemberében megnyílt az ország leghosszabb, 1300 méter hosszú, alagúttal is rendelkező bobpályája.

Gyimesközéplok: A Tatros völgyének középső részén, Boros-patakától a Hidegség-pataka torkolatáig nyúló, havasi szórványtelepekből álló település. Borospataka, Kápolnapataka, Sötétpatak, Jávárdipataka, Bándpataka, Bükkhavaspataka, Hidegségpataka tartozik hozzá. Római katolikus temploma a Bűnbánó Mária Magdolna-templom, búcsúját július 22-én tartják. Gyimesközéplok 2006. augusztus 1-án lesz önálló egyházközség, Szent István király nevét viseli. Jávárdipataka Páduai Szent Antal fakápolnája búcsúnapja június 13-án van. Bándpatak(a) kápolnája 1927-ben épült, 2001-ben kibővítik, új tornyát 2004-ben emelik, a búcsúját július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartja. Bükkhavaspataka kápolnája 1925-ben Szent István tiszteletére épült, búcsúját augusztus 20-án Szent István király ünnepén tartja.

Hargitafürdő: Magashegyi üdölőtelep, korábban a csicsói Büdös néven emlegették, 1898 és 1914 között Csíkcsicsó része volt, 1968-től Csíkszeredához tartozik. A Tolvajos-tetőről Hargita-fürdő felé elágazó utat 1942-1943-ban építik fel. Legismertebb épülete az Úz Bence menedékház, amit az Erdélyi Kárpát Egyesület Csíkszéki Szakosztálya sok lelkes túrista és síző támogatásával épített fel. A hargitafürdői posta és a távbeszélőközpont 1943. március 4-én nyílik meg.A kaolinbányászat beindultával, a csíkcsicsói közbirtokosság tulájonában állt, 1920-as években létesült melegfürdőjét felszámolják, füdőfülkéit lakószobáknak alakítják át. Római katolikus kápolnája mellett 1996-ban új római katolikus templom épült, a búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartja. A kaolin kitermelése mintegy öteven évet tartott. Hargitafürdőt borvizei, valamint szén-dioxidos száraz gázömlései, azaz mofettái tették ismerté, borvízforrásai a Szemvíz, Főborvíz, Farkas kútja, Pataki borvíz, Magdolna borvíz, Régi borvíz. Hideg borvizes fürdői az Apafi-fürdő, vagy Vallató, és a Lobogó-fürdő. Hargitafürdő mofettáját 2013-ban felújjították. Sí-, jég és biatlonpályákkal, kalandparkkal, fogadókkal, szállodákkal rendelkezik.

Hidegség: Hidegség, vagy Hidegségpataka a Tatros-patak baloldali mellékvize, a Hidegség-patak mentén fekszik, Gyimesközéplokhoz tartozik. A hidegségi haranglábnál a búcsút augusztus 6-án az Urunk színeváltozásának ünnepén tartják. A településen az 1925-ben emelt bükkhavasi kápolna beépítésével, 1999–2000-ben római-katolikus templomot építenek, amelyet 2000. augusztus 27-én Tamás József gyulafehérvári segédpüspök Szent István király tiszteletére szentel fel. A Szent István templomhoz 2003–2006 között plébániát építenek, amely Gyimesközéplok filiájaként a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. A római katolikus templom búcsúja augusztus 20-án, Szent István király ünnepén van. A hidegségi Szent Imre tiszteletére szentelt görög-katolikus templomot 2015. november 5-én Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke szenteli fel. Hidegségpatakában a Jávárdi-hegyen áll a Szent Péter és Pál kápolna, búcsúját június 29-én tarja.

Heveder: Vasláb település része. A Csobotár-féle házat 1969-ban római katolikus templommá alakítják.

Hosszúaszó: A Xántus-völgyben, a Hosszúaszó-patak felső folyása mentén fekvő elnéptelenett település, a lakói Csíkmindszentre és Csíkszentlélekre költöztek. A település 1638-ban Csíkmindszent filiája. A Xántus-kápolnát a 1694-ben történt tatárbetörés során elesett Xántus Keresztes alcsíki királybíró emlékére emelték. A Xántus-völgyben, a Hosszúaszó-patak mentén több borvízforrás tör fel, a betongyűrűbe foglalt Erzsébet-forrás nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos borvítét főként a környékbeliek használják.

Karcfalva: A Madicsa és a Székászó-patak Oltba ömlésénél települt, Csíkjenőfalvával alkot községet. A település eredetileg a mai Madicsa helyén feküdt és Nagymadicsa volt a neve. Tízesei Felszeg, Alszeg. Tószeget és Ábrámfalvát 1694-ben a tatárok elpusztítják. A Karcfalva és Jenőfalva határán épült vártemplom után elnevezett Nagyboldogasszony egyházközséghez tartozott, először 1566-ban nevezik Karcfalvának. Itt található Felcsík legjobb állapotban megmaradt, a 16. században épült műemkéktemploma, a Karcfalva és Jenőfalva közé épült a Nagyboldogasszony-templom, amelyet nyolc méter magas várfal vesz körül. A búcsúját augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartja. Csíkkarcfalva korábban a jelenlegi településtől nyugatra, a Madics nevű helyen települt. A Madicsa fürdő a falutól nyudatra a Madicsa-patak völgyében fekszik. A Lok-patak völgyben borvízkút található. A település Felcsíki Műjégpálya néven saját jégpályával rendelkezik. A Székelyföldi Jégkorong Akadémia orvosi és metodikai központja 2019. január 18-án nyitja meg kapuit. A sportorvosi klinika mindenki előtt nyitva áll, akinek kardiológiai, ortopédiai, belgyógyászati vagy fizioterápiás szakrendelésre van szüksége.

Kápolnapataka: A Kápolnapataka völgyében fekvő település.

Kárpitusbánya: Tusnádfürdőtől délre, néhány házból álló település.

Kostelek: Hárompatak völgyében fekszik, Gyepecével és Magyarcsügéssel együtt a hárompataki szórványtelepülések közé tartozik. Csíkszépvízhez tartozott, 1952-ben Ágashoz csatolják. Az 1946-ban befejezett római katolikus templomát 1946. augusztusában Csipak Árpád gyulafehérvári kanonok szenteli fel, a búcsúját augusztus 22-én, Szűz Mária királynő ünnepén tartja. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániáját 1950-ben alapítják, a Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik, ünnepét Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ünnepét Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton tartja.

Kotormány: Bánkfalvához tartozott, 1898-ban már Csíkszentgyörgyhöz tartozik. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnáját 1640-ben emelik, a búcsúját július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartja.

Kirulyfürdő: Keresztelő Szent János tiszteletére tartanak zarándoklatot a szabadtéri misézőhelyen június 24-én, Keresztelő Szent János születése ünnepén.

Lázárfalva: Lázárfalva, vagy Csíklázárfalva a Hí- és Tusnád-patakok találkozásánál települt. A régi kápolnája 1882-ben leég, római katolikus temploma 1883-ban épült neobarokk stílusban a leégett templom helyére. A görög-katolikus temploma 1742-ben épült. A település területén 48 borvízforrás tör fel, határában borvizes, mofettás területek vannak. A vulkáni utómüködés egyik legélénkebb területe Csíklázárfalva déli-délnyugati határában, a Büdös-patak mellett van. Lázárfalva délnyugati szélén, a Borvíztető alatt van az egykor lázárfalvi Fortyogóként, vagy Büdösalja-fürdőként is emlegetett Nyírfürdő. Nyírfürdőn a mofetta mellett, hideg vizes borvizes medence, két kis méretű lábáztató, valamint egy természetes iszapfürdő áll az oda látogatók rendelkezésére. A Büdös-patak Kerekbükk felőli oldalán, a feltörő kénes borvizek kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát-szulfátos jellegűek. A Büdös pataktól délnyugatra, a Sugó-patak fejében fakad a Csigolyás borvizforrás. A Veres-pataknak a Tusnád-patakba ömlésénél találjuk a Fűrész-borvízforrást. A Borvíztető és Bornahordó között húzódó Erősárok a gázömléseiről, fortyogóiról nevezetes, itt találjuk a magas szulfáttartalmú Szemvízforrást. Kápolnamezőn haladt át egykor az Alcsíkot Felső-Háromszékkel összekötő út, és itt haladt át a Szent-Anna tóhoz és a kézdiszentléleki Perkőre vezető Perkőösvénye bucsújáró út. A Kápolnamezőn a régi kénybányászat nyomait, kemencéket, a kén hevítésére szolgáló cserépedényeket, talicskakerekeket tárták fel. A Kúria-dombon állt egykor Petki István Csík- Gyergyó és Kászonszékek székely főkapitányának 17. századi kastélya, amely a 19. század közepén már romos állapotba került. A településen Apor és Lázár-udvarházak álltak, az egykori Miklóssy-udvarház ma kultúrotthon. Lakói híres kőfaragók, az alapanyagot a falu kőbányájából nyerték, a településen sok a kőház, kőkereszt és kapuláb.

Libán: Libán vagy Gyergyólibántelep Gyergyóújfalu része. Gyergyóújfalu katolikus filiája 1985-ig, Zeteváralja Szent József plébániájához, a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A kápolnája a búcsúját szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén tartja.

Lóvész: A Nagy-Lóvész, máskénta Lóvész-tető alatt fekvő hegyvidéki szórványtelepülés.

Madéfalva: Korábbi neve Amádéfalva volt. A Mórhegyes aljában fekszik, jelentős vasúti csomópont. A Jézus szíve tiszteletére szentelt temploma felépítése után, 1930-ban különválik a csíkrákosi plébániától és a Kisboldogasszony egyházközségtől. A búcsúját június 14-én, Jézus Szent Szíve ünnepén tartja. Három jelentősebb borvízforrása van, a Sásszély-dűlőben, a Zsibitó-dülőben és a Tók utcában.

Magyarcsügés: Csügés, vagy Magyarcsügés a Gyimes völgyében, a Tatros patak mellett települt, Gyepecével és Kóstelekkel együtt a hárompataki szórványtelepülések közé tartozik, korábban Csíkszépvízhez tarozott. Római katolikus temploma a Keresztelő Szent János templom, búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése tiszteletére tartja.

Marosfő: A Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfoi-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán települt, ifjúsági üdülőhely, 1968-tól Vaslábhoz tartozik. Az üdülőhely a nevét a Fekete-rez nyugati oldalából eredő Maros folyóról kapta. A római katolikus templomát 1990-ben kezdik építeni, 1999. november 13-án Magyarországi Szent Margit tiszteletére szentelik fel. Az 1929-1935 között épült román ortodox templomát a Gyümölcsosztó Boldogasszony tiszteletére szetelték. A Nagyboldogasszony román ortodox kolostort és templomot 1999. augusztus 15-én szentelik fel. A Gerécesalja, vagy Gréces sífelvonóval rendelkezik.

Marosnyír: Szórványtelepülés, összeépült Marosfő üdülőhellyel. A római katolikus temploma 1937-ben épült. A református kápolna alapkövét 1999. november 14-én helyezik el. A római katolikus templomot a teljes felújítás után, 2009. szeptember 19-én Tamás József segédpüspök a Nagyboldogasszony tiszteletére szenteli fel.

Menaság: Menaság, vagy Csíkmenaság a (Lok-) Fiság-völgyének egyik legmagasabban fekvő települése, a Mesz és a Taploca patakok összefolyásánál települt, nevét Szent Ménász, másként Szent Mennasz [Szent Kristóf] egyiptomi vértanúról kapta. Tízesei Pottyond, Felszeg, Középszeg, Al­szeg és Újfalu. Az egykori román kori temploma helyén a 15. században gótikus templom épült, a sekrestyéje falában 13. századi rózsaablakot őrzött meg, 1655-ben felújítják. A település 1543-ban készült szárnyas oltára a budapesti Nemzeti Galériában látható. A templom tornya 1836-ban épült, harangjai 1582-ből és 1604-ből valók. A templomot 1858-ban barokk oldalcsarnokkal bővítik ki, a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelik, búcsúját december 8-án, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén tartja. A település kénes borvízforrásai, amelyek magnézium-kalcium-hidrogénkarbonát és kalcium-nátrium-hidrogénkarbonát jellegűek, a Taploca-patak és mellékpatakai, a Vígaszó és Székaszó völgyeiben fakadnak. A Vigasszóbeli fürdőt 1878-ban hozták létre de csak néhány évig működött. A Vígasszó borvízforrástól keletre találjuk a Szemvíz és a Büdöskút forrásokat. A Egerfeje borvízet már nem használják.

Menaságújfalu: A Fiság és a Taploca patakok találkozásánál létrejött település. Római katolikus kápolnája 18. századi, az Úr színeváltozásának tiszteletére szentelték.

Pottyond: A Fenyővize és a Vasond-patak összefolyásánál fekszik. Három falurészből, Borloka, Bükkfalva és Lázárfalva áll.

Szentegyháza: A Szentegyházasfalvi-Láz közepén települt, az új nevét 1990-ben vette fel, előtte Szentegyházasfalu néven, 1899-ig Szentegyházasoláhfalu, másként Nagyfalu néven ismerték. Szentegyházasoláhfalu 1735-ban, Csíkszék tiltakozása ellenére kérelmezi, hogy Udvarhelyszékhez tartozzon. Szentegyháza 1836-tól Szentkeresztbánya csatlakozásával, Szentegyházasfaluból és Szentkeresztbányából áll. Szentkeresztbánya az 1950-es évektől Új-Vlahica néven szerepelt. Lövétebánya, másként a Bányatelep, a korábban Lövétéhez tartozott telep, 1968-től Szentegyházához tartozik. A település 1968-ban Lövétebánya, Szentkeresztbánya, Szentegyházasfalu, másként Nagyfalu és Homoródfürdő egyesítésével városi rangot kap, a hivatalos neve Vlahica lesz. Az első templomát a mai Felszegen építették. A szentegyházasfalusi római katolikus templom 1756-60 között épült, a korábbi templomból két gótikus gyámkövet és egy gótikus szentségtartó fülkét őrzött meg, Batthyányi Ignác erdélyi püspök Szent András apostol tiszteletére szenteli, 1822-ben átalakítják. Kápolnással volt közös plébániája, az 1838-ban önnálóságot kapott Szent András plébánia a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Szentkeresztbánya a búcsúját június 14-én, Jézus Szent Szíve ünnepén tartja. Szentegyháza közelében található a több hektáros kiterjedésű Nárciszrét, ahol minden évben megrendezik a Nárciszfesztivált. Az egykori Dobogófürdőt, Ugron Gábor létesítette, a Majzos-, vagy Termál fürdőtelep, a mai Szentegyháza Gyöngye Termálfürdő 1976-ban épült fel, a település határában jelenleg is termálfürdők üzemelnek. Szentegyháza Gyöngye Termálfürdő 1975 óta üzemel, jelenleg két, 25 C°, termálvízzel táplált medencéje van. A főúttól 200 méterre található szentegyházi Napsugár-strandnak 30 C°-os vízű kültéri medencéje és 30 C°-os beltéri medencéje is van. Szentegyháza keleti bejáratánál található Lázon, a főúttól 30–40 méterre az 1961-ben lemélyített 500 méteres vaskutató furással 41 C°-os termálvízet tárnak fel, amely a Baros-féle Nosztalgia Termálfürdőt látja el. A szentegyházi Nosztalgia Termálfürdő nagy medencéje 28-30 C°-os, míg a kis medence megközelíti a 34 C˘ vízhőmérsékletet. A település szőtteseiről híres, amelyek jellegzetes szövési eljárással készülnek. A településen található a világhíres Gyermekfilharmónia, a Fili.

Szépvíz: Szépvíz, vagy Csíkszépvíz a Középcsíki-medence keleti szélén, a Szépvíz-patak völgyébe települt. Borzsova, Csíkszentmiklós és Bükkloka tartozik hozzá. Szépvíz egykori neve Szépmező volt. A település 17. században épült, a Havasboldogasszonynak szentelt csíkszépvizi Bíró-kápolna 1694-ben épült, 1861-ben felújították, búcsúját augusztus 5-én Havas Boldogasszony napján tartja. A Szent Lászlónak szentelt fogadalmi kápolnája, a Pogány-havas alatt, a Kicsi-Pogány-havason áll, első említése az 1699-ből származó Visconti térképén található. A szépvízi Pogányhavas alatti Szent László kápolnánál keleti irányban kissé távolabb és némileg magasabban feküdt az régi Csodatevő Boldogasszony kápolnája, mellette/helyette 1759-ben a moldvai búcsúsok (kilenc moldovai székely-csángó falu) pihenőhelyén felépült a széphavasi Szentlélek-kápolna. A széphavasi Szentlélek-kápolna 1758-ban öntött harangja 1817-ben a csíkszentmiklósi Havas Boldogasszony kápolnába kerül. Örmény-katolikus temploma 1785-ben, keleti ortodox temploma 1879-ben épült. A Szent László római katolikus temploma 1890-ben épült, búcsúját június 27-én, Szent László király napján tartja. A 2009-2014 között újjáépített széphavasi kápolnát 2014. pünkösd hétfőjén a Szentlélek tiszteletére szentelik. A Nagyszépvíz-patakán emelt gáttal 1986-ban létrehozzák a csíkszépvizi mesterséges tavat. A Szépvizi-tó mellett fogadó épült. Csiga-patak völgyében több hidrogén-karbonátos borvízforrás tör fel. Csíkszépvíz északi felében, a Csiga-patak bal partján található Cibrefürdő, amit 2007-ben újítottak fel, a medencét fával burkolták, a körülötte található négy borvízforrást faküpübe foglalták. A Cibrefürdőtől keletre fekvő Felső-borvíz forrásra épült a Pap-fürdő, a Felső-borvíztől nem messze feltörő Bugyogós forrásnál létesült Örmény fürdő elpusztult.

Tarhavaspataka:Tarhavaspataka

Úzvölgye: A Magyarós-patak alsó folyásánál álló hadikápolnát a határőrezred építette, az életüket vesztett katonák emlékére. A háromszéki székelyek évente megemlékeznek az 1944. augusztus 29-én itt elesett hozzátartozóikról.

Újtusnád: Az Ölvélyes, Mitács és Ravasz patakoknak az Oltba való beömlésénél kialakult település. Katolikus temploma a búcsúját június 13-án, Páduai Szent Antal napján tartja. Borvizei az Olt metén törnek a felszínre.

Tusnád: Nagytusnád néven is ismert. Az Alcsíki-medence déli részén terül el, Újtusnád és Csíkverebes tartozik hozzá. A település tízesei Szeretszeg, és/vagy Sántaszeg, Középtiz, másként Alszeg és a Bólya-alja. A település sokáig Csíkkozmás katolikus fiókegyháza volt, 1726-ban válik önálló egyházközösséggé és kap plébániát. A plébániája a XII. Alcsiki főesperesi kerülethez tartozik, Cíkverebes filiával. Thököly Imre kurucai 1690 októberében Tusnád kápolnáját feldúlják, berendezését felégetik. A kápolna helyére 1802 és 1824 között építenek római katolikus templomot, Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelik, ünnepét október 4-én tartják. A Bagoly borvíz a település központjában, Szeretszeg és Középtíz találkozásánál fakadt. A település lakói neves kőfaragók voltak.

Tusnádfürdő: A Solyomkő és Szurdok-tető közé ékelődött, a Csíkszéket Háromszékkel összekötő Olt-szorosban fekvő fürdőtelep. Gyógyfürdőjét 1842-ben alapították, 1935-ben kiválik Tusnádból és Tusnádfürdő néven önállósul. A római katolikus kápolnája 1929-ben épült fel. A város központjában található, a gyulafehérvári újraegyesítési székesegyház másolataként készült Nagyboldogasszony román ortodox templom alapkövét 1939-ben helyezik el, a freskókat 1971-77 között készítik el, az építését 1978-ban fejezik be. A Kisboldogasszony római katolikus plébániát 1958-ban alapítják, 1980-ban kibővítik, 1981-ben önálló lesz, a XII. Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Az 1929-ben épített kápolna helyén 1981–83-ban új római katolikus templom épül, a Kisboldogasszony tiszteletére szentelik, búcsúját szeptember 8-án Kisboldogasszony ünnepén tartja. Az új plébániájátt egy korábbi banképületben alapkítják ki, 2018. március 18-án Tamás József gyulafehérvári segédpüspök szenteli fel, a lebontott régi plébániája helyén elhelyezik a Szent Anna tanulmányi ház alapkövét. A Szent-Anna tavi kápolna a búcsúját július 26-én Szent Anna napján tartják. Tusnádfürdőt kezdetben Beszédmezei-fürdőként, vagy Alvégi-fürdőként emlegetik. A Szent Anna sétányon borvízes szabadtéri termálstrand található. A Gyógykezelő központban fűrdőkúrákat vehetünk. A Nagyjáhoros gerincét keletről bevájó Holló-patak alatt, az Olt teraszán található a tusnádfürdői Imets-féle mofetta, amelyet Imets Fülöp Jákó gyulafehérvári kanonokról neveztek el. A településen működött a Rezső-fürdő és a Stefánia-fürdő. A város központjában kedvelt pihenőhely a Csukás-tó, csónakázhatunk a tavon, mellette termálfürdő működik. A Csukás tó partján 1977-ben mélyített 1140 méter mélységű fúrás 63˘C hőmérsékletű, magas ásványisó-tartalmú nátrium-hidrogénkarbonátos, 6 liter/másodperc hozamú ásványvízet tár fel. Az 1977-ben mélyített fúrás közelében 2011-ben egy újabb, 825 méteres fúrat létesül, amely 52 ˘C hőmérsékletű termálvizet hoz a felszínre, ezzel a több medencés födött élményfürdőt szolgálják ki. Az Olt partján található a régi vízimalom, amelyben étterem és panzió üzemel.

Várdotfalva: Csíksomlyó tartozott hozzá. Csobotfalvával, Csíksomlyóval, Csíkcsomortánnnal, Csíktaplocával és Csíkszeredával alkotott egy egyházat. Csíkcsobotfalvát 1941-ben Várdotfalvához csatolják, Várdotfalva Csíkcsobotfalvával együtt 1959-től Csíkszereda része.

Zsögöd: Csíkszereda része, 1888-tól 1990-ig Csíkszereda római katolkus filiája. A csíkzsögödi római katolikus templom a 15. században gótikus stílusban épült, kör alakú kőfal veszi körül. A csíkzsögödi Mária szobor 1510-1520 között készült, a templom szárnyasoltára 1673-ból való, Jézus Krisztus életét és szenvedésének történetét ábrázolja. A csíkzsögödi templomot 1707-ben barokk stílusban átalakítják és a Szentháromság tiszteletére szentelik fel, búcsúját Szentháromság vasárnapján, május 22-én tartja.A csíkzsögödi templommal szemben álló Mikó udvarház a 19. század elején, neoklasszikus-empire stílusban épült, tulajdonosa Mikó Bálint országgyűlési képviselő, Csík vármegye főispánja volt, akitől unokaöccse, báró Rudnyánszky Sándor örökölte meg. A települséen 1990-ben alapítanak önálló plébániát.

Zsögödfürdő: A Középcsíki-medencét az Alcsíki medencével összekötő Olt-szorosban kialakult fürdőtelep a borvízfürdőiről nevezetes. A Csíkszeredához tartozó Zsögödfürdőn található a Szikla-forrás, valamint a melegített borvizes fürdőmedencével, szaunával, sószobával és mofettával rendelkező Melegfürdő és a szabadtéri borvizes fürdő medencéi. Az 1981-ben mélyített kutatúfurással nagy nyomású és hozamú, széndioxidban gazdag 19°C hűmérsékletű nátrium-kálcium-magnézium-higrogénkarbonátos borvízet hoznak a felszínre. Mellette újabb, 120 méter mély kutat mélyítenek, amelynek vizét négy évig a Ana Vie néven, a Perrier Vittel palackozta. A palackozó bezárása után, az utóbb mélyített kút szolgáltatja a Szikla-forrás, a Melegfürdő és fürdőtelep déli részén található szabadtéri medencék borvizét.

Csík szék: közigazgatási terület Erdélyben az Olt folyó vidékén Csík (Al- és Felcsík), a Marosén Gyergyó, a Feketeügybe ömlő Kászon vize vidékén Kászon kistájon 5064 km²-en. – Határai: Torda vm. és Beszterce vidék, Moldva, Kézdi szék és Felső-Fehér vm., Udvarhely szék és ennek Bardóc fiúszéke. – Azon hazai történetírók szerint, akik tagadják a székelyek hun eredetét, ~ lakói a 11. sz. elején Biharból, a Berettyó és Szamos közéről telepedtek a Csíki medencébe, ahol a határt védték a besenyők, az úzok, a 13. sz: a kunok és a tatárok, majd a törökök és a moldvaiak ellen, hiszen a Tölgyesi-, Békás- és Gyimesi-szoroson át jelentős keresk. utak vezettek. – ~ legrégibb írásos említése I. Károly Róbert 1324: kelt okl-e, melyben 9 magvaszakadt kászoni személy jószágait eladományozta. 1332-37: a →pápai tizedjegyzékben ~ számos községe szerepelt, 1406: az Olt medrének szabályozásáról s a papi bíráskodásról maradt emlék. 1442: Hunyadi János 32 konfrátert rendelt a somlyói zárda mellé, 1462: Mátyás kir. adott szabadalomlevelet Kászon széknek. 1553. IX. 21-25: moldvai csapatok dúlták Felcsíkot és Somlyót, s Lázár Bernárdot és több szerzetest elhurcoltak. ~ székelyei 1559: János Zsigmond hadai ellen Nagyerdőn megvédték róm. kat. hitüket, ennek emlékére tartják azóta is pünkösd szombatján a →csíksomlyói búcsút. 1562. V: ~ népe részt vett a Balassa Menyhért szította székely fölkelésben; következményeként megszűnt az osztályok közötti jogegyenlőség, s csak a főemberek élhettek a nemesség jogaival. 1594. II: ~ tiltakozott az ellen, hogy Báthori Zsigmond szakítson a portával, amiért 1600. IX: Basta cs. generális végigpusztította. 1601 őszén Székely Mózes serege a császáriakat támogató szerz-ek közül néhányat megölt, a ktort földúlta, ezután 1 szerz. maradt benne. 1626: Váradi János 7 szerz-sel népesítette be újra. Bethlen Gábor biztosította a r.k. vallás szabadságát, sőt vikáriust nevezett ki. Brandenburgi Katalin idején jezsuiták is letelepedtek Somlyón. 1661 nyarán Ali pasa budai vezére, Izmail pasa csapatai 26 falut és tp-ot fosztottak ki és gyújtottak föl, mivel ~ Apafi Mihály fejed-et nem akarta elismerni. 1694. II. 13-20: a Mirza kán vezette 1200 bucsáki tatár 5 napon át gyilkolt és fosztogatott Közép- és Alcsíkban, s 7077 fogollyal kivonulni készült, amikor →Nizet Ferenc OFM ellenállásra lelkesítette a somlyói ktorba menekülteket. Nyílt terepen megfutamították és kettéválasztották a tatárokat, s a kán fia vezette csapatot Xantus Benedek királybíró a Zsögödi-szorosnál szétverte. 1696: Illyés András pp. Somlyón szinodust tartott. 1700-tól Bákóban, Berládon és Jászvásárt ~ figyelőket tartott, hogy az újabb tatár betörés ne érje váratlanul. 1705: a kurucokat üldöző L. F. Graven cs. tábornok földúlta és kifosztotta a somlyói ktort, tp-ot és sírokat. 1707: K. L. d’Acton cs. ezredes garázdálkodott ~ben. II. Rákóczi Ferenc szabharca idején ~et a labancok 5 alkalommal dúlták végig. 1713: Mártonffi György pp. zsin-ot tartott, mely 13 cikkelybe foglalta határozatait (pl. tiltotta a húsvéthétfőn való vízbemerítést, a papok civil ruhaviseletét, elrendelte, hogy a kántorok m-ul énekeljenek stb.). 1718: éhínség, pestis, s szinte az összes marhát kiirtó vész pusztított. 1763: a →székely határőrvidék szervezésekor a közszékelyek a katonáskodással a jobbágyi terhektől való szabadulást várták. Ebben csalódva a toborzás elől a havasokba menekültek, megtorlásul a cs. katonaság családtagjaikat otthonaikból kiűzte. A Madéfalvára tanácskozásra hívott székelyeket, akik az uralkodónak írt kérvényükben az erőszakoskodás megszüntetését kérték, 1764. I. 6: éjjel Bukow cs. tiszt parancsára ágyútűzzel fogadták, s a Madéfalván alvókat megölték. A →siculicidium áldozatainak emlékkövét II. József látogatása előtt elpusztították. A csíki 1. székely határőrezred megszervezésekor 4982 családfőt írtak össze. Akik nem akartak határőrként szolgálni, Moldvába menekültek, legtöbbször papok vezetésével. E több éven át tartó menekülést az aulikus tört-írás székely kivándorlásnak nevezte. Az 1. székely határőrezred ~ székhelyén, Csíkszeredában állomásozott, ott volt a törzse a székely huszárezrednek is. A m-moldvai-török határ rendezése után a csíki határőrezred kapta a visszaítélt havasokat (kb. 62.000 holdat) mint közvagyont. 1770-72: a pestisjárvány ~ lakosságának 1/3-át elpusztította. – II. József közig. átszervezésekor Csíkszéket Udvarhely megye néven egyesítették Udvarhely székkel, de a cs. halála után visszaállt az eredeti állapot. 1788-89: a török elleni, majd a napóleoni háborúkban vettek részt a csíki határőrök. ~ első ismert címere I. Ferenc kir. 1793. X. 2: kelt levelén látható. 1799: a rastatti kongresszuson a csíki huszárokkal koncoltatták föl a fr. követeket. 1848-49: a szabharcban 20.000 katonával vettek részt, amiért 2 vezetőjüket fölakasztották, 23-at bebörtönöztek. – 1851. I. 22: a székely határőrvidéket föloszlatták, ter-ét a marosvásárhelyi és brassói vidék között osztották szét. 1867: a kiegyezéssel visszaállított alkotmányossággal 4 királybíróság a gyergyói 3, a felcsíki 3, az alcsíki 2 és a kászoni 1 dulósággal (szolgabírósággal) kapta vissza önkormányzatát. A közig-tól elkülönítve a királybíró elnökletével 6 bíró, alsó fokon 3 egyes bíró ítélkezett. Az erdélyi ogy-en ~et 2, 1867 u. 3, majd 4 követ képviselte. Az 1876:33. tc. azonos ter-en →Csík vármegyévé szervezte. – Járásai 1869: központi (székhelye: Csíksomlyó), csíkszentmártoni, kászoni (székhelye: Kászonaltiz), szépvízi, karcfalvi, gyergyószentmiklósi, gyergyótölgyesi. Székhelye Csíkszereda. Lakói 1850: 92.449, 1869: 107.285 (ebből Csíkszereda kir. mezőváros 1247). T.E.

Orbán II:1. - Benkő Károly: Csík-, Gyergyó- és Kászon- szék leírása. Kolozsvár, 1853. - Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazd. és közművelődési állapota. Bp., 1870. - Józsa Sándor: Csík vm. földr-a. Ditró, 1886. - Csíki Füzetek 1894-1896. (Szerk. Vitos Mózes) - Görög Joachim: A Csík-Gyergyó és a székely nevek eredete. Gyergyószentmiklós, 1914. - Ferencz Béla: Csík vm. monográfiája. Csíkszereda, 1935. - Endes Miklós: Csík-Gyergyó- és Kászonszék földje s népe tört. Bp., 1938.

Telegdi főesperesség, csíki alesperesség: Csíkcsicsó, Csíkdelne, Csíkmadaras, Csíkmenaság, Csíkmindszent, Csíknagyboldogasszony (Karcfalva), Csíkrákos, Csíksomlyó, Zsögöd, Csíkszentdomokos, Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentlélek, Csíkszentmárton, Csíkszentmihály, Csíkszentmiklós, Csíkszentsimon (Csatószeg), Csíkszenttamás, Ditró, Gyergyóalfalu, gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Kozmás, Tusnád, Nagykászon, Szárhegy, Tarkő, Ajnád, Csíkborzsova, Csíkdánfalva, Csíkjenőfalva, Csíkpálfalva, Csíktaploca, Verebes, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Kászonjakabfalva, Kászonújfalu, Kilyénfalva, Lázárfalva, Madéfalva, Szépvíz, Tekerőpatak, Vacsárcsi. In: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai (szerk. Léstyán Ferenc); 2. bőv. kiad.; Római Katolikus Érsekség, Gyulafehérvár, 2000