Atosfalva, Ákosfalva Backamadaras, Balavásár, Bazéd, Bede, Berekeresztúr, Bordos, Búzaháza, Csiba, Csíkfalfva, Cserefalva, Csejd, Csittszentiván, Csókfalva, Csöb, Demeterfalva, Deményháza, Dragulyatelep, Egerszeg, Ehed, Erdőcsinád, Erdőszentgyörgy, Édeságtelep, Fekete, Feketelak, Feketepuszta, Fintaháza, Folyfalva, Galambod, Geges, Göcs, Gyalakuta, Hagymásbodon, Harasztkerék, Harcó, Havad, Havadtő, Hármasfalu, Hidegvölgy, Hídvég, Ikland, Ilyésmező, Istentó, Iszló, Jedd, Jobbágyfalva, Jobbágytelke, Káposztásszentmiklós, Kebele, Kebeleszentivány, Kelementelke, Kend, Kendő, Kibéd, Kisadorján, Kisgörgény, Kislekence, Kisszentlőrinc, Kisteremi, Kopac, Koronka, Lukafalva, Lukailencfalva, Lőrincfalva, Makfalva, Malomfalva, Marosagárd, Marosbárdos, Marosesd, Maroshévíz, Maroskeresztúr, Maroskisfalud, Marosszentanna, Marosszentgyörgy, Marosszentkirály, Marosvásárhely, Mája, Márkod, Meggyesfalva, Mezőbánd, Mezőbergenye, Mezőcsávás, Mezőfele, Mezőkölpény, Mezőmadaras, Mezőménes, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőszabad, Mezőuraly, Mikháza, Nagyadorján, Nagyernye, Nagyvölgy, Náznánfalva, Nyárádandrásfalva, Nyárádbálintfalva, Nyárádgálfalva, Nyárádkarácson, Nyárádköszvényes, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Nyárádselye, Nyárádszentanna, Nyárászentbenedek, Nyárádszentimre, Nyárádszentlászló, Nyárádszentmárton, Nyárádszentsimon, Nyárádszereda, Nyárádtő, Nyomát, Rava, Remeteszeg, Rigmány, Seprőd, Somosd, Sóvárad, Süketfalva, Szabéd, Szakadát, Száltelek, Szentháromság, Székelyabod, Székelybere, Székelybós, Székelybő, Székelycsóka, Székelyhodos, Székelykakasd, Székelykál, Székelykövesd, Székelymoson, Székelysárd, Székelysóspatak, Székelyszentistván, Székelytompa, Székelyuraly, Székelyvaja, Székes, Szentgerice, Szénáságy, Szolokma, Szováta, Szövérd, Torboszló, Tófalva, Udvarfalva, Vadad, Vadasd, Vajdaszentivány, Várhegy, Vármező, Vece

Atosfalva: Székelyszentistvánnal és Csókfalvával együtt 1950-től Hármasfalu települést alkotja. Református temploma 1760-ban épült, de elpusztult, mai temploma 1819-1821 között épült. A református templom mellett 1760-ban készült harangláb áll.

Ákosfalva: Ákosfalva a Nyárád jobb partján a Nyárád völgyében fekszik, nevét Szent Ákos ókeresztény vértanúról kapta.

Backamadaras: A Nyárád két partján, a Középső-Nyárádmentén terül el, Nyárádbálintfalva és Szentgerice tartozik hozzá. Református leányegyházai Nyárádszentlászló és Nyomát.

Balavásár: A Kis-Küküllő jobb partján fekszik, Kend, Fületelke és Egrestő tartozik hozzá.

Berekeresztúr: A Kendő patak metén települt. Az egyhajós temploma 1385-ben gótikus stílusban épült fel, a tornyával együtt. A szószék koronája 1762-ben készült. A templomot 1790-ben átépítik, 1900-ban teljesen átalakítják. Nyárádselye, Nyárádmagyarós, Márkod, Kendő, Mája és Székelybere református anyaegyháza volt, jelenlegi leányegyháza Székelybere. A 2001-ben kezdett helyreállítási munkálatok freskókat tárnak fel. A református templom tornyának második emeletéről négy rovásírásos emlék került elő.

Búzaháza: A Nagy-Nyárád bal partján települt, Csíkfalvával alkot községet. Nyárádszentmárton unitárius filiája, temploma 1792-ben fából épült, a tornyát 1843-ban húzták fel. A református gyülekezete 1773-ban Csíkfalvához tartozott. Református fakápolnája 1837-1842 között boronafából épült, 1992-ben újítják fel. Római katolikus temploma 1890-ben épült, Szent Anna tiszteletére szentelték. A település közvetlen közelében található 40 hektáros kockásliliom rét védetté nyilvánítása folyamatban van.

Cserefalva: A Nyárád jobb partján települt.

Csiba: Másként Csibafalva, 2006-ban elválik NyárádKarácsontól és újból különálló településé válik.

Csíkfalva: A Felső-Nyárád jobb partján fekvő községközpont, Jobbágyfalva, Nyárádszentmárton, Vadad és Búzaháza tartozik hozzá. Bögözháza a Nyárád bal partján Csíkfalva és Búzaháza között feküdt, határát Csíkfalva, Nyárádszentmárton, Mája és Búzaháza között osztották fel. Csíkfalva református egyházközséghez Jobbágyfalva és Búzaháza leányégyházai, valamit Nyárádszentmárton, Vadad, Iszló, Ehed, Székelyhodos, Jobbágytelke, Deményháza, Mikháza, Nyárádköszvényes, Nyárádremete és Vármező szórványegyházak tartoznak. Református temploma 1710-ben épült egy régebbi templom helyén, 1790-ben átalakítják, a tornyát 1923-1924 között húzták fel. A település fő megélhetési forrása a csíkászat, a csíkhal kifogása volt.

Csókfalva: Székelyszentistvánnal és Atosfalvával együtt 1950-től Hármasfalu települést alkotja, Makfalvához tartozik. A 19. század közepén épült római katolikus kápolnája mellet faharangláb állt. Unitárius temploma 1792-1798 között, református temploma 1806-ban épült, a templom melletti harangláb a 19. században készült, a Küküllői Református Egyházmegyéhez tartozik.

Erdőszentgyörgy: A Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-patakának torkolatánál települt. A búcsúját október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartja.

Göcs: A Göcs-patak völgyében települt. Református temploma 1836-ban épül fel.

Gyalakuta: A Kis-Küküllő jobb partján, a Bikás-völgy torkolatánál települt. Gyalakuta nevét 1899-ben változtatják Gyulakutára. A főút mellett álló régi teploma 14. századi, de eredeti gótikus jegyeit a sokszori átépítés következtében elvesztette. A település lakossága 1530 után unitárius lesz, majd 1559 után református. A régi templomot a reformátusok veszik át, kazettás mennyezetét 1625-ben szövérdi Gáspár János, Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere megrendelésére a mezőbándi Egerházi János festi ki. A belső falait freskók díszítették, de csak a Sárkányölő Szent György és a sírból feltámadó Krisztust ábrázóló falképrészlet marad meg. A teformátus teplom az erdélyi református egyházkerület, küküllői egyházmegyéjéhez tartozik. A kápolnáját 1950-ben lebontják. Az 1952-ben létesült hőerőműve 1996 óta nem üzemel.

Hagymásbodon: Az Alsó–Nyárád mentén települt, közigazgatásilag Nyárádkarácsony községhez tartozik. A régi temploma körül temető volt. Koronka református filiája volt, 1742-ben lesz anyaegyház. A régi fatemploma a görög katolikusoké, 1835-ben lesz önálló görög-katolikus egyházközség, a templomát Szent György tiszteletére szentelték. A római katolikusok 1802-ben kőtemplomot építenek. 1918-ban Nyárádkarácson görög-katolikus fíliája. A református parókia 1970-ben épült fel. Híres a zöldségtermesztésről.

Iszló: Az Iszló-patak mentén települt, Székelyhodos községhez tartozik. Régi temploma a Haramcsa nevű szőlőben állt. A reformáció után a lakosság katolikus és unitárius lesz. Nyárádszentmárton unitárius filiája volt, a 16. században épült kőtemplomát az unitáriusok használják, új unitárius temploma az 1700-as években épült. A római katolikus temploma 1912-ben épült, helyén 18. századi, fából épített kápolna állt, amelyet az Úr színeváltozásának tiszteletére szenteltek. A településen keleti ortodox templom áll. A római katolikus kőteploma 1912-ben épült, korábban Ehed, majd Székelykál katolikus filiája, a búcsúját augusztus 6-án az Urunk színeváltozásának ünnepén tartja. Az unitárius templom zsindelyfedelét 1928-ban cserepekre cserélik.

Havad: A Havad-patak mentén települt. Nyárádszentsimon református filiája volt 1664-ig. Az 1665-ben épült református fatemplomát, 1680-ban lebontották és újat építenek helyette. A fatemplom mellé 1684-ben harangláb épül. A ferde tornyú református kőtemploma 1794-1800 között épült fel. Az 1649-ben készült harangját 1774-ben újraöntik. Az 1837-ben öntöttkisharangot 1921-ben újraöntik. Havad református leányegyháza Nagyadorján.

Hármasfalu: Három település Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva alkotja, Makfalvához tartozik.

Istentó: Mezőbánd községhez tartozik.

Jedd: A Sásvári-patak mentén fekszik, közigazgatásilag Kebele, Kebeleszentiván és Marosagárd tartozik hozzá, 2005-ig Koronka és Székelybós is hozzá tartozott. Jedd régi temploma helyébe 1816-ban új református templomot építenek, amelynek építéséhez felhasználják a régi templom anyagát. A templomtorony 1823-ban épül fel. A Cserey-Mikes udvarház a 19. század elejé épült, utolsó tulajdonosa Mikes Mihály volt. Az udvarházat 1944-ben felrobbantják, helyére istállók épültek.

Jobbágyfalva: Nyárád jobb partján települt, Csíkfalvához tartozik. Görög-katolikus fatemploma 1619-ben épült, 1948-ban a román ortodox egyházé lesz, 1990 elején leégett, újjáépítették. Római katolikus temploma 1874 és 1884 között, plébániája 1875-ben épült, a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik, a templom a búcsúját szeptember 17-én, Assziszi Szent Ferenc sebhelyeinek ünnepén tartja. Az első unitárius templomát 1829-ben építette fel, a nyárádszentmártoni unitárius anyaegyházközséghez tartozott, 1951. március 5-én önállósult. Az új untitárius temploma 1936-38 között épült fel. A reformátusok imaházat használnak.

Káposztásszentmiklós: A Göbec és a Bancsi patakok összefolyásánál települt, korábban a Kórodszentmiklós nevet viselte. Nyárádkarácsontól 2006-ban válik el és önálló településsé alakul. A régi kőtemploma 13. századi. A görög-katolikus anyaegyházát 1818-ban alapították, a templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték, leányegyházai 1835-ben Ilencfalva, Lukafalva és Somosd. A református templom tornyát 1858-ban építik fel.

Kerelőszentpál: A Maros folyó bal partján települt, Magyardellő, Mezőszentmargita, Kerelő, Búzásbesenyő tartozik hozzá. A település a nevét Remete Szent Pálról kapta. Az 1276-ban épült templomának szentélyét meghagyva, 1741-ben barokk stílusban átépítik és kőkerítéssel veszik körül, 1969-ben felújítják. A helység műemléke a 1760-ban barokk stílusban épített Haller-kastély. Szent Péter és Pál plébániát 1888-ban alapítják, a X. Küküllői főesperesi kerülethez tartozik. Haller Ilona és férje Harmath Ferenc visszakapták az épületet, majd a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek adományozták, rövidesen teljesen rombadől.

Kend: A Nádas-patak alsó szakaszán, annak bal partján települt Nagykend és Kiskend egyesüléséből keletkezett. A 14. században épült középkori templomát 1788-ban bővítik, a református templomhajó mennyezete 81 fakazettából áll, uralkodó motívuma a nyolcágú csillag. Az 1801-1804 között épült templomtornya négy fióktoronnyal rendelkezik, a torony előzménye egy fából készült harangláb, amely ma az egrestői református templom mellett áll.

Kendő: Közigazgatásilag Székelybere községhez tartozik. Református temploma 1787-ben épült.

Kisteremi: A görög-katolikus parókiáját 1824-ben alapították. A Szent Arkangyalok tiszteletére szentelt görög-katolikus kőtemploma 1902-ben épült fel. Görög-katolikus leányegyháza 1918-ban Fintaháza.

Koronka: Koronka közigazgatásilag Jedd község rész volt, 2005-ben vált ki belőle. Régi templomát a fallal együtt lebontják és 1769-ben új református templomot építenek, a torony 1793-ban épül hozzá. A Toldalagi-, vagy koronkai kastélyt 1630-ban Toldalagi Mihály építi fel, 1830-ban Tholdalaghi Ferenc átalakítja, újklasszicista homlokzattal bővíti ki. A kastélyt a család külföldön élő leszármazottja, Kerekes Mária 2004-ben visszakapja, majd eladja, a francia Jean Claude Moscovici tulajdonába kerül, hamarosan teljesen romba dől.

Lukafalva: A Nyárád bal partján települt, közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozik. A templomtornya 1782-ben épült. A református templomát 1822-ben építik fel.

Makfalva: A Kis-Küküllő folyó jobb partján, annak középső szakaszán települt, Hármasfalu (Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva), Szolokma, Abod, Cséje tartozik hozzá. Református temploma 1921-ben elpusztul, új református temploma 1925 és 1928 között épül fel. A Dósa-udvarház 1813-ban épült, néprajzi múzeumnak ad helyet. A településen készült fazekastermékek messze földre eljutottak, de a fazekasság mára megszünt.

Marosbogát: A Maros nagy kanyarjában, annak bal partján, a Marosba ömlő Ózd-patak völgyében fekszik. Református temploma román-kori, 1859-ben átalakítják.

Marosagárd: A Bői-patak mentén települt, Jeddhez tartozik. Görögkatolikus és 1990–1992 között épült román ortodox temploma van. Református temploma a 19. századi fatemplom helyett 1990–1992 között épült.

Marosbárdos: A Bárdos-patak mellett települt, Marosszentannához tartozik. Görögkatolikus fatemploma 1917-ben Pókakeresztúrra kerül 1986-ban felújítják, a román ortodoxok tulajdona lesz.

Maroshévíz: Maroshévíz, korábban Oláhtoplica a Maros völgyszorosa előtt települt. Közigazgatásilag Kelemenpatak, Lunkány, Magyaros, Moglán, Székpatak, Válya, Vugány és Zsákhegy tartozik hozzá. A település 1662-ben Toplicza néven jegyzik, 1710-től Gyergyószék része Gyegyó Toplicza névvel, 1861-ben Maros-Torda vármegyéhez kerül Toplicza névvel, 1891-1896 között Oláh-Toplicza, 1907-től Maroshévíz. Keleti ortodox műemlék fatemplomát, amely a román ortodox Szent Illés kolostor mellett áll, 1847-ben még keleti ortodoxként építették Gödemesterházán, 1910-ben szállítják a településre a kolostoralapításhoz, ezt 1924 és 1928 között kibővíttik, 1928-tól a kolostor részeként működik. Másik keleti ortodox fatemploma 1867-ben épült. Kéttornyú román ortodox templomát 1867-1897 között építik fel, felszentelését 1903. szeptember 8-án a zernesti Ioan Mețianu szebeni román ortodox metropolita végzi el, 1934-ben felújítják. Az oláhtoplicai római katolikus templom alapkövét 1867. szeptember 22-én helyezik el, 1869. augusztus 21-én készül el, plébániája 1870 októberétől a gyergyóremetei katolikus egyháztól önálló egyház lesz. A római katolikus templomot Fogarassy Mihály püspök 1873. június 29-én szenteli fel Szent Péter és Szent Pál tiszteletére Székpatakon 1970-ben a római katolikus hívek egy lakást átalakítanak kápolnává. Református temploma 1895-ben épült, Bánffy Dezső, Éltető Albert és Urmánczy Janka támogatásából. Az Urmánczy Jeromos földbirtokos által szecessziós-modern stílusban építetett Urmánczy-kastély 1903 és 1906 között készül el. A Szent Illés Próféta kolostort a román ortodox egyház első pátriárkája alapítja, 1928-tól működik. A református templom 1944-ben súlyosan megrongálódik, 1949 őszén helyreállítják. A Lázár udvarház 1829-ben épült fel. A Szent Illés Próféta múzeumot 1995. május 30-án szentelték fel. A Bánffy Dezső alapította gógyfürdője a Bánffy- vagy Fenyő-fürdő klimatikus üdülőhely, 26 °C-os radioaktív ásványi sókban gazdag termálvize van, medencéje 1937-ben épült. A Bánffy Dezső által 1882-ben, a fürdőtelepen épített villát 1999-ben lerombolják. Az Urmánczy-fürdő 1959-ben épült a város központjában a Maros jobb partja mellett, 25 °C-os termálvize van. Az Urmánczy-kastélyt 2019. július 25-én műemlékké nyílvánítják.

Maroskeresztúr: A Maros bal partján települt, községközpont, Székelykakasd tartozik hozzá. A kápolnája 1502 előtt pusztult el, a 19. században a romjai még láthatók. A régi temploma a 15. században pusztult el, 1554-ben a reformátusok újjáépítik, 1601-ben leég, 1657-ben lengyel és tatár hadak pusztították el. Az új református templomot 1863-1889 között építik fel a 15. században elpusztult templom helyére. Román Ortodox temploma 1907-ben épült fel a református templom mellé. Római katolikus templomát 1993-ban szentelik fel a Szent Kereszt tiszteletére. A 19. század közepén, a Knöpfler Vilmos orvos által épített kastély 1932-ben leég.

Maroskisfalud: A Maros jobb partján települt, Náznánfalvával egyesült.

Marosugra: Marosugra községközpont, Gyulás, Lackod, Oláhdellő, Mezőújfalu tartozik hozzá. A római katolikus temploma Haller István támogatásából 1942-ben épült, a Kisboldogasszony tiszteletére szentelik, búcsúját szeptember 8-án, a Kisboldogasszony napján tartja. A településen áll a 18. századi barokk Haller kastély.

Marosszentanna: A Maros jobb partján települt, északi részén állt egykor Benefalva. Marosbárdos, Udvarfalva és Várhegy tartozik hozzá. A településen népvándorlás-kori temetőt tártak fel. Református templomának félköríves szentélye, diadalíve, szentélyboltozata, a szentségtartó fülkéje román stílusban épült a 13. századmásodik felében, 14. századi freskó díszíti. A szentély freskóit először 1911-1912-ben tárják fel, a szentély falának központi falképe a Szent Anna harmadmagával, Szent Annát és a szent családot ábrázolja. A templomhajó nyugati oldalán fatorony állt, a jelenlegi templomtorony 1930-ban épül fel, ekkor pusztult el a nyugati hajófal falfestményeinek nagy része is. Román ortodox temploma 1929-ben épült fel. A marosszentannai Demeter József fafaragó mester kegyszobrok faragásával szerzett a helységnek hírnevet.

Marosszentgyörgy: A Maros bal partján települt, Csejd és Tófalva tartozik hozzá. Román-kori templomát 1731-ben átalakítják és a katolikusok újraszentelik, 1750-ben kazettás mennyezetet kap, templomtornya 1823-ban, plébániája 1936-ban készült el. Református temploma 1938-ban, unitárius templomát 1994-1995 között kezdik építeni 1997-ben készül el. A marosszentgyörgyi, vagy Petki István-féle udvarház a 17. században épült. Az udvarházat 1870-ben a Máriaffi család kastéllyá alakítja át, vele szemben áll a Máriaffi-kápolna. A település területén mintegy harminc forrás található. A Máriaffi-kastély alatti réten található az 1880-ban felépült Sós-fürdő, ahol ma szálloda, étterem, szauna, fitness terem, édes- és sósvizû fedett és kültéri medence várja a vendégeket. A sós-jódos Marosszentgyörgyi-fürdő 1914-ben épül fel.

Marosszentkirály: A település régi neve Székelyháza volt, összenőtt Hídvéggel, Egerszeggel és Náznánfalvával. A klastrom-tetői kerekdombon állt az 1350-ben felszentelt a Boldogságos Szűzről elnevezett székelyházai pálos kolostor és kolostortemplom. A pálos kolostor kriptaboltozatának köveit 1864-ben elbontják. A 13. századi elején épült templom hajóját és a szentély falait díszítő, az alaxandriai Szent Katalin-legendját ábrázoló freskókat 1894-ben Nemes Ödön és Kelemen Lajos találják meg. A templom temetőjében 1890-ben ezüst hajkarikák kerülnek elő. Marosszentkirály 1239-ben épült régi református templomát 1900-ban lebontják, a falfesmények a hajóval és a félköríves szentéllyel együtt megsemmisülnek, a faragott részletek a kolozsvári múzeumba kerülnek, román kori toronya megmarad.

Marosvásárhely: Gordásfalva, Hídvég, Kisfalud, Kis- és Nagyvásári, Kisudvar, Benefalva, [Novum Forum Siculorum], Székelyfalva, Remeteszeg, Bese településekből létrejött város. Remeteszeg és Hídvég 1902-ben egyesül Marosvásárhellyel. A település első temploma, a Szent Miklós templom, a mai Bolyai Farkas Líceum helyén állt, nyomtalanul elpusztult, a jezsuiták a Keresztelő Szent János-plébániatemplom építéséhez a régi Szent Miklós templom köveit használták fel. Az 1997-1999 között a Kövesdombra épült római katolikus templomot szintén Szent Miklósról nevezik el, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek 1999. december 5-én, Szent Miklós tiszteletére szenteli fel, a kövesdombi római katolikus templom a búcsúját december 6-án Mürai Szent Miklós püspök ünnepén tartja. A középkori vár területén található gótikus Várteplom a 14. században épült fel, 1602-ben felégetik, 1658-ban megromgálódik, 1685–1693 között részben helyreállítják. A Vártemplom templomhajója északi falán 2019-ben mintegy 15-20 méter hosszúságban 14. század végén, a 15. század elején készült, Szent Lászlót ábrázoló freskórészletek kerültek elő. A Vártemplom tornya a 15. század közepén épült. A Szent Antal minorita templom a 18. században épült fel. A Keresztelő Szent János plébániatemplom 1728-1750 között épül fel, 1750-ben báró Sztojka Zsigmond Antal erdélyi püspök szenteli fel. A keleti ortodox fatemploma 1793-94-ben épül fel, 1957-ben teljesen felújítják, 1988-89-ben megemelik és beton alapra helyezik, a román ortodoxok birtokában van. Bodor Péter székely ezermester 1821-ben fahídat épít a Maroson. A Várdombon épült az obszerváns ferences kolostor. A Nepomuki Szent János kápolna a hajdani Híd utca sarkán állt, 1930-ban lebontják. A minoriták 1741 és 1767 között felépítik a barok stílusú templomukat Páduai Szent Antal tiszteletére. Az evangélikus templom 1829-ben épül, a város zsinagógáját 1898-ban, az Iskola utcában építik fel. A Gőzfürdőt 1898-ban adják használatba. A román ortodox székesegyház 1925-1934 között a Bodor-kútja helyén épült, a freskóit 1986-ban fejezték be. A görög-katolikus templom 1926-1936 között épült, 1948-ban a román ortodoxok bírtokába került. Marosvásárhely római katolikus plébániái, a Keresztelő Szent János plébánia, ami a búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése ünnepén tartja, a Szent Imre plébánia, a Szent Miklós plébánia, A Szent Kozma és Damján plébánia, a Magyarországi Szent Erzsébet plébánia, a Remete Szent Antal plébánia és a remeteszegi Szent Család plébánia, ami a búcsúját december 29-én tartja. A marosvásárhelyi unitárius templom alapkövét 1929. július 28-án helyezik el, a templom ünnepélyes felszentelésére 1930. július 20-án került sor. A Bolyai-téri unitárius egyházközség mellett 1999. február 14-én létrejön Kövesdombi unitárius egyházközség, templomának alapkövét 1999. november 21-én helyezik el. A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia Egyházművészeti Múzeuma 2002-ben jön létre, állandó kiállítását 2005. június 24-én nyitják meg.

Magyarbükkös: Magyarbükkös Marosbogáttól délre a Marosba ömlő Ózd-patak völgyében, a patak jobb partján fekszik.

Meggyesfalva: A Maros bal partján települt, 1968-óta Marosvásárhely része. Korniss Zsigmond 1716-ban lefoglalja a régi templomát a jezsuiták számára.

Mikháza a Nyárád folyó bal partján települt, közigazgatásilag Nyárádremetéhez tartozik. A ferences temploma 1692-ben épült fel.

Nagyernye: A Maros bal partján, az Ernye-patak Marosba ömlésénél települt, Székelykál, Sáromberke, Ikland, Erdőszengyel és Székes tartozik hozzá. Az unitáriusok 1729 után, a reformátusok 1784-1788 között építik fel a templomukat. A 13. századból származó régi temploma helyére 1904-ben új katolikus templom épül. Görög-katolikus temploma 1931-ben épül fel, jelenleg ortodox templom. A nagyernyei Bálintitt kastély a 19. század elején, új gótikus stilusban báró Bálintitt József építi fel, aki itt őrizte Kovacsóczy Farkas kancellár levéltárát és könyvtárát. A nagyernyei kastélyt 1946-ban átalakítják, 1954-től iskola, ovoda és néprajzi múzeum működött benne.

Náznánfalva: A Maros jobb partján települt. A déli részét képező Bodzaszeg egykor önálló település volt. Római katolikus kápolnája 1743-ban épült. Fából épült zsinagógája 1747-ből való, 1785-ben kibővítették. Keleti ortodox fatemploma 1853-ban, új román-ortodox kőtemploma 1992-ban épült fel.

Nyárádkarácson: A Nyárád jobb partján települt, 1968-ban Csiba, Folyfalva, Káposztásszentmiklós és Karácsonfalva összeolvadásából jött létre. Karácsonfalva 1918-ban Ákosfalva, Cserefalva, Csiba, Folyfalva, Hagymásbodon, Káposztásszentmiklós, Somosd görög katolikus anyaegyháza. Csiba, Folyfalva, Káposztásszentmiklós 2006-ban elválnak Nyárádkarácsontól és újra önálló települések lesznek. A középkori temploma helyére 1810-ben új református templom épül. Karácsonfalva görög-tatolikus fatemploma 1830-ban Szent Arkangyalok tiszteletére épült. Itt találjuk a Sasa udvarházat.

Nyárádköszvényes: A Nyárád jobb partján települt, Nyárádremetéhez tartozik. Régi temploma 1484-ben épült, elpusztult. Római katolikus temploma 1822 és 1826 között épül fel, a régi templomból a keresztelőmedencét őrizte meg. A templom a búcsúját augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén tartja. A településen sós források fakadnak.

Nyárádmagyaros: A Kis-Nyárád mentén, a Súgó és Cigány-patakok öszzefolyásánál települt. A Várbérc nevű helyen régi település állhatott. A református templomát 1791-ben kezdik építeni, 1801-ben készült el. Berekeresztúr református leányegyházközsége volt, 1797-ben önállósul. A református teplomot és tornyát 1845-ben lebontják, az új teplomot 1846 és 1852 között építik el, a tornyát 1852-1856 között húzták fel. A szószék feletti korona és az úrasztala 1875-ben készül el. A Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században elpusztúl, a harangját Búzaházára, kőkeresztjét Nyárádselyébe viszik. A Szent Keresz római katolikus kápolna alapkövét 2005-ben helyezik el, 2011 őszén szentelik fel. A lakosság fő tevékenysége az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés.

Nyárádremete: A Vityal-pataknak a Nyárádba ömlésénél települt, Nyárádköszvényes, Mikháza, Vármező, Deményháza tartozik hozzá. Római katolikus temploma 1808 és 1812 között épült Nyulas Ferenc támogatásával, búcsúját Áldozócsütörtökön tartja. A mai temetőjében egykor kápolna állt. A Bekecs hegy tetején egy régi kápolna és a Bekecs vára romjait találjuk. A településen élő hagyomány a húsvéti határkerülés és a minden év szeptember első vasárnapján megtartott szüreti bál.

Nyárádselye: a Bekecs-tető alatt települt. A református egyházközsége 1638-ben elszakad Berekeresztúrtól és önálló lesz. Az első református temploma 1647-ben épült fel. A Bekecs-tetőn 1590-ben a bekecsi Szent Antal kápolna állt, amelynek romjai ma is láthatók. A Súgó-patak bal partján a Palota nevű dombon egykor kolostor áll. A római katolikus temploma 1722 és 1787 között, Dósa Mihály alirálybíró támogatásából épült. Az új református temploma 1778 és 1800 között épült fel. A római katolikus templomot 1909-ben kibővítik és tornyot építenek mellé és Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelik, a Szûz Mária- és Szent Magdolna-harangot 1920-ben, a Jézus Szíve-harangot 1922-ben öntetik. A református templomát 1925-ben átépítik. A új római katolikus kápolnája 1930-ban épült fel. A Szent Mária Magdolna plébánia a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik.

Nyárádszentanna: A Nyárád bal partján települt, 1968-tól Nyárádszereda város része. Református társegyháza Nyárádandrásfalva, a küküllői református egyházmegyéhez tartozik. A 13. századinak mondott román stílusú teplomából a nyolcszög három oldalával záródó, félköríves diadalívű szentély maradt meg. Hunyadi János kormányzó a román kori templomát a marosszentimrei gyõzelme emlékére 1441 után gótikus templommá építteti át. A zsindellyel fedett haranglábja 1669-ben készült. A református templom kazettás mennyezete 1765-ben készült. A faragott és festett szószékkoronája 1766-ban készült. A református templomot 1895-ben teljesen felújítják. Az 1905-ben épült római katolikus kápolnáját Szent Anna tiszteketére szentelik. A református templomon 1965-1967 között javításokat végeznek, 2003-ban teljesen felújítják, újrafedik, a haranglábat újrazsindelyezik.

Nyárádszentimre: Az Amé és a Barót-patakok összefolyásánál települt. A temploma a 13. században épült, a reformátusok 1576-ban és 1676-ban átépítik. Református leányegyháza Seprőd.

Nyárádszentmárton: A Nyárád bal partján települt, Csíkfalvához tartozik, vele teljesen egybeépült. A nyárádszentmártoni egyenes szentélyzáródású, egyhajós templom 1240-1271 között épül fel. A Szent Mártonnak szentelt templomát 1476-ban említik először. A 17. században átépítik, 1661-ben leég. A templom mellett 1629-ig fa harangláb állt. Az unitárius templomot 1675-ben a 13. századi templom helyére építik fel, 1667-ben készült kazettás mennyezete van. A szószékkorona 1772-ben készült. A tornya 1698-1702 között, a négy fiatorony 1720-ban készül el. A településnek római katolikus kápolnája és haranglábja van, Jobbágyfalva filiája, a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik. A temetkezési kápolnája 2009-ben készült el.

Nyárádszentsimon: Református leányegyháza Rigmány.

Nyárádszereda: A Kis- és Nagynyárád összefolyásánál települt. 1876-ban községgé sorolták vissza, 1861-ig Marosszék széki központja. Demeterfalvát és Siketfalvát 1936-ban, Nyárádandrásfalva 1941-ben, Nyárádszentanna 1968-ban csatolják a településhez, ami 2003-ban újra városi címet kap. A gótikus templomát 1650-ben felújítják, 1835-ben lebontják. A református templom a gótikus templom köveiből 1838-ban épült, a tornyát 1894-1895 között húzták fel. A református leányegyháza Demeterfalva, a parókiája az erdélyi református egyházkerület küküllői református egyházmegyéhez tartozik. A római katolikus kápolnáját 1928. október 8-án lakóházból alakították át. A Jézus Szent Szíve plébániáját 1937-ben alapítják meg, filiái Nyárádandrásfalva, Nyárádszentanna, Demeterfalva, Nyárádgálfava, Székelytompa, Székelybő és Rigmány lesznek. A plébániát 1969-ben a római katolikus kápolna melletti házba költöztetik. A római katolikus templommá alakított lakóházakat Jakab Antal püspök 1982-ben a Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szenteli fel. A római katolikus kápolnát 1984-ben az unitárius gyülekezetnek adták el. A unitárius temploma 2004-2012 között épült fel.

Nyárádtő: A Nyárád és a Maros folyó összefolyásánál települt. Nyárádtő községközpont, Sóspatak, Kiscserged, Nagycserged, Malomfalva és Vidrátszeg tartozik hozzá. Régi temploma 14. századi, amely a település külső területén, a református temető helyén állt, 1601-ben lerombolják. Az újjáépített templomot 1661-ben újabb pusztulás éri, megmaradt harangja az 1597-es évszámot viseli. 1818-ban a hívek zsindelyes fedelű kápolnát, majd 1907-ben kőtemplomot emeltek.A római katolikusok számára 1752–1792 között egy imaház áll rendelkezésére, az egyházközséget 1768-ban a jezsuiták állítják helyre, a hívek 1818-ban zsindelyes fedelű kápolnát emelnek, majd 1907-ben kőtemplomot építenek. A református erődtemplom, amelyről 1834-ből van feljegyzés, a Nyárád jobb partján áll. A görögkatolikus templom a Nyárád jobb partján állt, 1858-ban kezdik felépíteni, tornya 1960-ban épült. A görögkatolikus templom 1948-ban a román ortodoxok tulajdonába kerül. Új római katolikus kőtemploma 1907-ben a vallásalapból épült fel. A római katolikusok imaháza helyére 1987-ben új római katolikus templom épül. Az 1992-ben épült plébániáját a Kassai vértanúk tiszteletére szentelik fel, a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik. A nyárádtői román ortodox egyház engedélyt kért és kapott a görög-katolikus templom udvarán egy román ortodox templom építésére. A román ortodox templomot 1997-ben a görögkatolikus templomra, körbevéve, helyette kezdik építeni, a román ortodox templom valósággal be akarta kebelezi a korábbi görögkatolikust, amit 2008 május 8-án elkezdenek lebontani, de a görög-katolikus egyház tiltakoza miatt egyelőre leálltak vele. A településen sósvizű forrás tör felszínre

Rava: Az unitárius temploma 1805-ben épült, a tornya középkori eredetű.

Remeteszeg: A Maros jobb partján települt, 1953-ban Bese települést csatolják hozzá, Marosvásárhelyhez tartozik. A település a nevét az itt megtelepedett pálos remetékről szerzetesekről kapta, a remeteszegi kápolna elpusztult. A Remete Szent Antalról nevezett plébániáját 1995-ben alapítják meg, a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik. A 2002-ben elkezdett új római katolikus temploma nem veszi fel a Remete Szent Antal nevet, 2012. október 13-án a Szent Család tiszteletére szentelik, a templom melletti Közösségi Ház építését 2019-ben fejezik be.

Sáromberke: A Maros bal partján települt. A sáromberki Teleki-kastélyt barokk stílusban 1769-ben Teleki Sámuel erdélyi kancellár kezdi építtetni, amit újbarokk stílusban épült emelettel toldanak meg 1912-ben. A kastélypark 1782–1787 között épült ki, az angolpark kialakítása a kancellár unokájának érdeme. A Teleki-kastély értékeit 1944-ben széthordják, benne az államosítást követően mezőgazdasági iskolát létesítenek. A Középszegen található református templomát 1785-ben, gróf Teleki Sámuel és felesége Bethlen Zsuzsánna támogatásából, klasszicizáló barokk stílusban építik fel, 1928-ban, 1986-ban és 2009-ben felújítják, a hozzá tartozó parókia épülete 1913-ban készül el. A Teleki család sírboltja a kastéllyal szemben 1803-ban épült. A református felekezeti iskola épületét 1824-ben építik fel. A római katolikus temploma neoromán stílusban az Alszegen 1905-ben épült fel. Az 1722-ben épült és 1774-ben felújított Teleki-kriptában nyugszik gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár és gróf Teleki Sámuel Afrika-utazó. A családi kripta mellett a Szent Illés ortodox kolostor épülete áll, 1993-ban kezdi működését. Az ortodox templom épülete az 1993-ban alapított, a maroshévízi Szent Illés rendházhoz tartozó kolostor udvarán áll.

Szakadát: A Szakadát-patak mentén települt, Szovátával teljesen összeépült. Református egyháza 1992. január 1-én anyaegyház lesz, leányegyháza 1992-től Illyésmező, a küküllői református egyházmegyéhez tartozik. A haranglábat 1930 májusában állították, 1978-ban teljesen újjáépítik. A református temploma 1971-1972 között épült fel.

Szentdemeter: A Kis-Küküllő bal partján települt. Az egyik legépebben megmaradt román kori templomát a 15-16. század fordulóján gótikus stílusban átalakítják. A szentély mésszel eltakart fala 15. századi falképtöredékeket őriz. Szentdemeter unitárius templomát 1723-ban átveszik a katolikusok, az unitáriusokat áttérítik a katolikus vallásra.

Szentgerice: Az unitárius temploma a 14. század elején épült.

Székelybere: A Nagyrét-, Kendő-, Sugó- és Cigány-patakok összefolyásánál települt, korábbann Berefalva néven volt ismert. Berekeresztúr református fíliája, a lakói 1602-ben tertek a református hitre, a küküllői református egyházmegyéhez tartozik. A református templomát először 1842-ben, majd 1896-ban építik fel. A településen élők gazdálkodással, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Székelybós: A Bósi-patak mellett települt, Jedd község része volt, 2005-ben kiválik belőle. A Kápolahegyen nevű helyen állt egykori kápolnáját a szomszédos Kisernye és Kincses településekkel együtt elpusztult. Kisernye lakói Székelybósba telepedtek. A római katolikus kápolnája 1927-ban épült, református templomát 1946-ban fejezték be. A településen görög katolikus harangláb áll.

Székelybő: A 18. századi római katolikus templomát Szent Adalbert vértanú püspök tiszteletére szentelik.

Székelyhodos: A Nyárád jobb oldalán, a Darvas patak mentén, valamint a Felsõ-Nyárádmente felső szakaszán települt. A templomát a 15. században gótikus stílusban átépítik, a keresztelőkútja 1486-ban, a nagyobbik harangja 1504-ből, a kisebbik 1660-ból való, az oltár 1683-ban készült. A templomot 1763 és 1768 között kibővítik és átépítik, Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelik, tornya 1754-ben épült fel, szeptember 29-én, Szent Mihály tiszteletére tartja. A mai templomát 1880-ben építették fel, Jobbágytelke filiája, a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik.

Székelykál: A Káli-patak völgyében települt, Nagyernyéhez tartozik. A régi temploma a Kripta nevű hegyen állt, a római katolikus temploma 1752-ben épült fel. Az unitárius temploma 1762-ben épült. A református temploma 1782-ben, Kendi Kovács Tamás támogatásából épült fel. A római katolikus plébániája 2005-ben készül el, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelik, a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik. Cserei Mihály udvarháza elpusztúlt, a Nagy udvarház áll.

Székelytompa: A Tompa-patak torkolatánál települt, Nyárádszeredához tartozik. Református fatemploma 1637 körül a temetőben épült, 1661-ig Kisszentlőrinc református filiája. Kisszentlőrinc pusztulása után református anyaegyház lesz. A református kőtemploma 1839-1840-ben a település keleti részén épült fel, fatoronnyal. A nagyobbik harangját 1913-ban, a kisebbet 1983-ban öntötték. Református leányegyházai Nyárádgálfalva, Székelybő, Székelymoson, Székelysárd, a küküllői református egyházmegyéhez tartozik.

Székelyvaja: A Göcs-patak, másként a Vaja-patak mentén települt.

Székelysóspatak:

Székelyszentistván: Atosfalváva és Csókfalvával együtt 1950-től Hármasfalu települést alkotja. A református fatemploma 1671-ben készült. A régi középkori templomát 1783-ban lebontják, anyagából 1784-ben új templomot emelnek, Szent István magyar király tiszteletére szentelik. Az új református temploma az előző lebontását követően, 1890-ben épül fel, a tornya 1872-ben épült.

Szováta: A Kis-Küküllő, a Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok összeölmlésénél fekszik, Sóvidék központja. A szovátai első sós fürdő, a Géra (jelentése: sós forrás) vagy Alsó-fürdőt 1878-ban a szovátai Veress József alapítja. A Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél feküdt. A sós vízű Medve-tó 1875 körül, a sóbányászat következtében alakult ki, sósvizű a Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó. Édesvizű tavak a Piroska-tó és Kígyós-tó. A Medve-tónál a Sófalvi Illyés Lajos által létrejhozott, Felsőtelepnek avagy Telepnek nevezett felső szovátai gyógyfürdő 1901-ben indul, miután megkapja gyógyfürdői minősítést. A sós tavat sokáig az Illyés-féle Medve-tóként tartják számon. Az 1901-től kiépülő világhírű üdülőváros, sóstavairól és sószikláiról nevezetes. A Sóköze a település északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sós tavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot. Római katolikus temploma 1878-ban, görögkatolikus kápolnája 1932-ben, a Medve-tó melletti római katolikus kápolnája 1934-ben, a református templom 1938-ban, a régi román ortodox temploma 1929-ben, az új román ortodox temploma 1991-ben épült. A Felsőtelepen 1910-ig 48 villa, az Alsótelepen 28 villa épült fel A fürdőélet megindultával az ismertebb szállodái a Fürdő Szálló, a Petőfi hotel, a Mária királyné-szálloda, az István szálloda, a Hunyadi Mátyás szálló, a Bercsényi szálloda voltak, szebb villái az Ágoston villák, a Mariska villa, a Garda villa, a Vysoly villa, a Szent József villa, a Bernády villa, a Bírák villája, a Sándor János villa, a Pleps villa, a Sturza villa voltak. A Géra-fürdő, vagy Alsó-fürdő az 1970-es évekig működött, amikor az árvíz elpusztítja.

Szolokma: Reformátis szórványa Cseje.

Szövérd: A Göcsi- és az Andráspataka fejében települt, Ákosfalvához tartozik. Régi kőtemploma a település központjától távol állott. A 17. század elején, a település központjától távol épített kőtemplommal és fából készült harangtoronnyal rendelkezett. A település központjában 1804-1806-ban új református templomot emelnek. Az új orgonája 1838-1839 között készült. A küküllői református egyházmegyéhez tartozik

Torboszló: Torboszló, másként Torba a Kis-Nyárád bal partján, a Nyiras patak mentén települt, Nyárádmagyaróshoz tartozik. Berekeresztúr katolikus filiája, 1687-ben Nyárádszentimre református filiája, 1793-ban önállósult. A település régi neve Égszín volt. Régi kápolnájáról, vagy templomáról nincs adat. Református fatemplomát 1713-ban szentelték fel. Új református temploma 1837 és 1845 között a régi fateplom helyére épült. Az úrasztala 1793-ban készült. Orgonát 1905-ben készítették, 1936 felújították. A református plébánia, vagy parókia 1914-1915 között épült. Az 1827-ben készült haranglábat először 1919-ben, majd 1926-ban újították fel. A nagyobbik harang 1803-ból a kisebbik harangot 1926-ból való.

Tófalva: 1890 és 1956 között Csejd része, Csejd egyházi filiája volt, ma Marosszentgyörgy filiája, a XI. Marosi főesperesi kerületben. Régi kápolnája és régi temploma volt, 1756-ban megszűnt egyházként szerepel. A református javak egy része visszakerül a görögkeleti hívek birtokába. Az új katolikus kápolnája 1999-ben épül fel, Szent Anna tiszteletére szentelik fel.

Udvarfalva: A Maros bal partján feküdt, jelenlegi helyére 1786-ban települ, Marosszentannától a Határ-pataka választja el. A minorita ferenceseket 1726-ban a marosvásárhelyi várból Udvarfalvára, a marossárpataki Keresztes József által adományozott területen telepednek le, rendházuk 1735-ben elpusztul. A minoriták 1735-ben visszatérnek Marosvásárhelyre, ahol Széles Mihály telkén új templomot és kolostort alapítanak. A település református temploma 1795-ben, ortodox temploma 1935-ben épült fel.

Vadad: A Ferenc-patak Nyárádba torkollásánál települt, Csíkfalvához tartozik. A unitárius egyházközség Nyárádszentmárton filiája, 1703—1710 között önálló lesz. A település korábban a Köveságy nevű határrészben állt. Régi kápolnája a Kápolna dombon állt, amit közösen használtak az iszlói hívekkel. Az 1816—1822 közötti épített temploma és tornya fából készült, 1944. szeptember 20-án leég. A fatoronyban lévő harangok egyike 1854-ben, a másik 1926-ban készült. Plébániája 1838-ban épült az Aranyosköznek nevezett kertben. Az új plébánia 1876-ban a Ferenc-pataka partján épül fel, amelyet imaházként használnak. Az új unitárius templomot 1971. május 7-én kezdik felépíteni, 1972. október 22-én szentelik fel. A római katolikus egyháza Szent Mihály arkangyal tiszteletére van szentelve, Jobbágyfalva filiája, a XI. Marosi főesperesi kerülethez tartozik.

Vece: Nyárádmenti település, közigazgatásilag Nyárádszeredához tartozik, Marosszék középső részén helyezkedik el.

Maros szék, 1409-1876: egykori székely közigazgatási terület Erdélyben és önálló tájegység Észak-Székelyföldön. – É-on Torda vm. pagocsai, vadaszentiványi, marosjárai és görgényi járása, K-en Udvarhely szék parajdi járása, D-en Udvarhely szék etédi, bözödi és Küküllő vm. nádosi, zágori és teremi járása, Ny-on Küküllő vm. radnóti és Torda vm. marosbogáti és pagocsai járása határolta; székhelye (Maros)Vásárhely. Eredetileg a K-ről Ny-ra folyó folyók, a Kis-Küküllő felső völgye (Erdőszentgyörgy vásáros közp-tal), a Nyárád völgye (Nyárádszereda vásáros közp-tal) és (Maros)Vásárhely környékének falvai tartoztak hozzá. ~en a székelyek 6 nemre voltak osztva, minden nem 4 ágból állott, szabadok s egyenjogúak voltak, közös nemzetségi földbirtokkal. A 16. sz: is megszabott rendben követték egymást az ágak, a bíróságot és a hadnagyságot 24 év alatt valamennyi ág viselte, úgy, hogy a tisztségviselők évente változtak. A 10-11. sz: →rabonbán irányítása alatt éltek, akik tisztségét székely ispánok vették át, az ő főfelügyeletük az erdélyi vajdákra tartozott. A vajda a szék belügyeibe, a székgyűlések összehívásába stb. nem avatkozott, csak ítélettételre jelent meg. A szék hadnagyot, bírót és 12 szavazattal bíró személyt adott mellé, akik a befolyt bírságból részesültek. A vajdaszék Szent György-nap és pünkösd között 15 napig működött. I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) óta a kir. látogatása előtt személyeseket küldött a Székelyföldre, hogy azok a nép panaszait összegyűjtsék, a kir. csak jelentősebb ügyekben törvénykezett. A törvénynapon a vajdán kívül jelen voltak a kir. biztosok, a székkapitányok, királybírók és székülők. ~ székgyűléséről csak 1451-ből maradt adat (a korábbiakról nem, bár a szék első említése 1409: Universitas Sedis Maros). Három rendre való elkülönülésük I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) idején történt. A 15. sz. végétől a tisztségek egyre inkább a földbirtokhoz, s nem a leszármazáshoz kötődtek. János Zsigmond fejed. (ur. 1556-71) 1560-i kiváltságlevele óta (Székely)Vásárhely [Marosvásárhely] sz. kir. város, de nemesi telkei Bethlen Gábor fejed. (ur. 1613-29) 1616-i rendeletével továbbra is ~ hatósága alatt maradtak. 1674. IX. 17: után a nemesek, ha polgári terhet bírtak, a polgárokkal egyenlően adóztak utána. ~ az erdélyi ogy-ekre változó számú (1611: 8, 1635: 7, 1636. I. 3: 12, V. 8: 8, 1637: 8, 1697: 3, az 1800-as években 2) követet küldött. A →primorok, →lófők, polgári tisztviselők és katonaiak is külön választottak képviselőket. ~ tisztségviselői 1848 előtt: választott főkirálybíró v. helyettese, 2 majd 3 alkirálybíró, 1 fő- és 2 aljegyző, 2 pénztárnok, 2 jegyzőkönyvvivő, 8 →dulló, 8 adóíró, 2 állomási, 1 faraktári biztos, 1 kinevezett főkapitány [III. Károly (ur. 1711-40) az állandó katonaság létrehozásakor eltörölte]). – Nem fiúszékekre hanem 4-4 járású alsókerületre (gálfalvai járás 16 faluval, káli járás 20 faluval, mezőbándi járás 15 faluval, mezősámsondi járás 15 faluval) és felsőkerületre (abodi járás 17 faluval, jobbágyfalvi járás 16 faluval, selyi járás 16 faluval, szovátai járás 13 faluval) osztották. Marosvásárhely sz. kir. város önálló törvényhatóságú, csak 32 nemesi telek tartozott ~ káli járásához. II. József (ur. 1780-90) a 3 nemzet súrlódásainak ürügyén hagyományos közigazg-át 1783. I. 20-i és XI. 26-i rendeleteivel megszüntette, Erdélyt 11 megyére osztotta, ~et Küküllő megyéhez csatolta. 1785. VIII. 21: az örökös jobbágyságot a szabad költözködés szabályozásával megszüntette, X. 8: a m. alkotmányos törvényszékeket fölszámolta, 1786. II. 10: földalapú adórendszert vezetett be, mely zavargásokat eredményzett, X. 1: hivatalos nyelvvé a ném-et tette. A passzív elenállás után 1790. I. 28: visszaállt a régi igazgatás. ~ is aláírta azt a kérvényt, hogy az ogy. II. Lipót kir. (ur. 1790-92) koronázási hitlevelébe foglalja bele Mo. és Erdély újraegyesítését. A Bach-korszakban ~ az 1850: létrehozott, majd 1854-60: átszervezett marosvásárhelyi kerület része. 1851. VII. 22: föloszlatták a székely határőrezredet, az 1783: ennek céljaira adományozott havasok ügyét 1853: rendezték. A Johod, Sebesvíz és Szováta pataka völgyében levő 24.332 holdnyi Székhavasát (Marosszék havasa) 16 község igényelte, majd ~ 127 községe és Maros-Torda vm. pereskedésének tárgya. 1874. I. 15: ~ intézkedett a havasok kezeléséről s hasznosításáról, annak kezelőit az alkirálybíró alá rendelte. 1860: az önkényuralom bukása után visszanyerte önállóságát. A →vármegyerendezés (1876:33. tc.) Marosvásárhely sz. kir. város önállóságának megőrzése mellett ~et →Maros-Torda vármegye néven egyesítette Torda vm-vel. – Lélekszáma 1868: Orbán Balázs szerint Marosvásárhely sz. kir. városban, Nyárádszereda mezővárosban, 125 faluban és Ilyésmező telepen 91.008 fő (az 1870-i népszámlálás szerint 92.398 fő, Marosvásárhelyen 12.678 fő), melyből 15.697 r.k., 12.641 g.k., 5520 g.kel., 48.034 ref., 285 ev., 944 izr., 7116 unit. vall., 771 idegen. - Kistájai: Sóvidék, Nyárádmente, melynek r.k-ok lakta fölső része a →Szentföld, a Nyárád torkolata közelében Murokország. 88

Benkő Károly: Marosszék ismertetése 1860-61-ben. Marosvásárhely, 1869. - Orbán IV:1. - Csánki V:250. - Biás István: Marosvásárhely a szabharc alatt. Marosvásárhely, 1900. - Endes 1935:636. - Kósa-Filep 1975:139.

Telegdi főesperesség, Marosi alesperesség: Bazéd, Berekeresztúr, Csittszentiván, Csókfava, Pusztafekete, Fekete, Galambod, Geges, Gyalakuta, Harcó, Havad, Káposztásszentmiklós, Kebeleszentiván, Kibéd, Kisszentlőrinc, Koronka, Makfalva, Maroskeresztúr, Marosszentanna, Marosszentgyörgy, Marosszentkirály, Marosvásárhely, Meggyesfalva, Mezőbánd, Mezőbergenye, Mezőcsávás, Tormás, Mezőkölpény, Mezőmadaras, Mezőménes, Mezőpanit, Mezősámsond, Mezőszabad, Mezőuraly, Nagyernye, Nagyteremi, Nyárádkarácsonyfalva, Nyárádköszvényes, Nyárádszentanna, Nyárádszentbenedek, Nyárádszentimre, Nyárádszentlászló, Nyárádszentmárton, Nyárádszentsimon, Nyárádszereda, Nyárádtő, Nyomát, Somosd, Sóvárad, Szabéd, Székelybő, Székelyhódos, Székelykál, Székelykövesd, Székelymoson, Székelyszentistván, Székelytompa, Székelyvaja, Szentgerice, Szentháromság, Szövérd, Udvarfalva, Vadasd, Várhegy, Ákosfalva, Atosfalva, Backamadaras, Bede, Búzaháza, Csejd, Cserefalva, Csiba, Deményháza, Demeterfalva, Ehed, Fintaháza, Folyfalva, Göcs, Hagymásbodon, Ikland, Iszló, Jedd, Jobágyfalva, Jobágytelke, Kebele, Kelementelke, Kendő, Kisadorján, Kisgörgény, Lukailencfalva, Mája, Malomfalva, Márkod, Marosagárd, Mezőfele, Mikháza, Nagyadorján, Náznánfalva, Nyárádandrásfalva, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Nyárádselye, Rigmány, Seprőd, Süketfalva, Székelyabod, Székelybere, Székelybós, Székelycsóka, Székelysárd, Székelysóspatak, Székes, Szováta, Teremiújfalú, Tófalva, Torboszló, Vadad, Vármező, Marosagárd, Kisteremi, Száltelek, Magyardellő, Vece In. Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai (szerk. Léstyán Ferenc); 2. bőv. kiad.; Római Katolikus Érsekség, Gyulafehérvár, 2000