Háromszék
Háromszék egyike a székely székeknek, a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Háromszék 1562-ben jön létre az addig önálló Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék egyesülésével.
Csíkszék
Csíkszék egyike a székely székeknek, a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Csíkszék a Csíki-medencében, az Olt felső medencéjében, a Keleti-Kárpátok és a Hargita közrezártságában fekszik.
Marosszék
Marosszék egyike a székely székeknek, a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Marosszékhez a Kis-Küküllő felső völgye, a Nyárád völgye és Marosvásárhely környékének falvai tartoztak.
Udvarhelyszék
Udvarhelyszék egyike a székely székeknek, a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Udvarhelyszék a Kis- és Nagy-Homoród, a Vargyas patakok, valamint a Nagy-Küküllő és a Fehér-Nyikó völgyében fekszik
Gyergyószék
Gyergyószék a történelmi Székelyföld egyik fiúszéke volt, amely a 15. század elején különült el Csíkszéken belül annak északi részén. Jelenleg az egykori Gyergyószék területe nagyrészt Hargita megyéhez tartozik
Aranyosszék
Aranyosszék egyike a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Aranyosszéket északon és keleten az Aranyos völgye, délen a Maros, nyugaton a Torockói-hegység határolja.
Kászonszék
Kászonszék egyike a székely székeknek, a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek, a 15. századtól Csíkszék fiúszéke lesz. Északon és nyugaton Alcsík, keleten a Kárpátok és Felcsík egy része, délen Kézdiszék és Felső-Fehér vármegye határolja.
Miklósvárszék
Miklósvárszék egyike a székely székeknek, a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Az Erdővidék déli részén, a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt jobb partján fekszik. Később fiúszékként Udvarhelyszékhez csatolják.