Aldoboly, Alsócsernáton, Altorja, Angyalos, Ágostonfalva, Árkos, Barátos, Barót, Bardóc, Bereck, Bélafalva, Bibarcfalva, Bikfalva, Bita, Bodos, Bodzaforduló, Bölön, Bölönpatak, Csomakörös, Csomortán, Dálnok, Dobolló, Dobollópatak, Egerpatak, Eresztevény, Esztelnek, Étfalva, Felsőcsernáton, Feltorja, Fotos, Futásfalva, Gelence, Gidófalva, Haraly, Hilib, Ikafalva, Illyefalva, Kálnok, Kézdialbis, Kézdialmás, Kézdikővár, Kézdimartonos, Kézdioroszfalu, Kézdisárfalva, Kézdiszászfalu, Kézdiszentlélek, Kézdiszentkereszt, Kézdivásárhely, Kilyén, Kisbacon, Kisborosnyó, Kiskászon, Komolló, Kommandó, Kovászna, Kökös, Kökösbácstelek, Löpec, Középajta, Kurtapatak, Laborfalva, Lemhény, Lisznyó, Magyarhermány, Maksa, Málnás, Miklósvár, Nagyajta, Nagybacon, Nagyborosnyó, Nagypatak, Nyújtód, Ojtoz, Oltszem, Ozsdola, Papolc, Páva, Réty, Szentkatolna, Sepsibesenyő, Sepsibodok, Sepsibükszád, Sepsiköröspatak, Sepsimagyarós, Sepsimartonos, Sepsiszentgyörgy, Sepsiszentiván, Sepsiszentkirály, Sósmező, Szacsva, Szaramás, Szárazajta, Szentivánlaborfalva, Székelypetőfalva, Székelytamásfalva, Szitabodza, Szotyor, Szöcse, Torja, Uzon, Uzonkafürdő, Vargyas, Zabola, Zabratópatak, Zalán, Zalánpatak, Zágon, Zágonbárkány, Zoltán

Aldoboly, Alsótorja, Alsóvolál, Angyalos, Ágostonfalva, Árapatak, Barátos, Bardóc, Barót, Bita, Bikfalva, Bibarcfalva, Bikszád, Bodola, Bodos, Bodzaforduló, Bölön, Cófalva, Dálnok, Dálnok, Doborló, Egerpatak, Erősd, Farkasvágó, Felsőtorja, Felsővolál, Futásfalva, Felsőrákos, Füle, Hatolyka, Haraly, Hilib, Ikafalva, Imecsfalva, Kanta, Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér, Kászonjakabfalva, Kászonújfalu, Kézdiszentlélek, Killyén, Kisborosnyó, Komolló, Kökös, Kisbacon, Körös, Laborfalva, Lécfalva, Lisznyó, Magyarherány, Márkosfalva, Mártonfalva, Mátisfalva, Miklósvár, Hídvég, Köpec, Középajta, Miklósvára, Nagyajta, Nagybacon, Magyaros, Nagyborosnyó, Réty, Sepsiszentivány, Szentkatolna, Szacsva, Martonos, Nyújtód, Olasztelek, Oltszem, Osdold (Ozsdola), Orba, Oroszfalu, Papolc, Peselnek, Sárfalva, Szászfalu, Páva, Petőfalva, Szörcse, Szárazpatak, Sepsiszentgyörgy, Sepsiszentkirály, Székelyszáldobos, Szárazajta, Szemerja, Szotyor, Maksa, Márkos, Nyén (Keresztvár), Tamásfalva, Telek, Uzon, Ürmös, Vargyas, Várhegy, Zabola, Zalánpataki üvegcsüz, Zágon

Aldoboly: Aldoboly az Olt jobb partján fekszik, közigazgatásilag Illyefalvához tartozik. Lázárfalva Aldoboly külső része. Az aldobolyi görög-keleti templom 1895-ben épül fel, következő évben 1896-ban szentelik fel. A településen áll a Hollaki udvarház.

Almásrét: Kézdialmáshoz tartozik. Pusztai Ferenc ozsdolai betyár 1955. augusztus 10-én az almásréti Kovács Mihály-féle vízimalomnál vesztette életét, emlékét kopjafa őrzi.

Árkos: Az Árkos-patak mentén települt, Sepsikőröspatak hármas községből kiválva lesz önállóvá A 13. századi templomát a 16. században átépítik. Az unitárius vártemplomnak öt saroktornya és harangtornya van, a védőfala 1640-ben épült fel. Az új református temploma 1750-ben épült. Az unitárius templomot 1830-ban lebontják, 1833-ban újat építenek helyette, a harangtornyát 1844-ben húzzák fel. Báró Szentkereszti Zsigmond és és Haller Anna újbarokk kastélya 1870-ben, a Benkő udvarház helyén épül fel. A Szentkereszty-kastély körül parkot, lovasiskolát és tekepályát építenek ki. A kastélyparkban 1840 és 1845 között, neogótikus stílusú, Szent György tiszteletére szentelt, családi temetkezési helyéül szolgáló kápolnát építenek fel, aminek a Szent Annáról enevezett harangját 1845-ben öntötték. A településen tekepálya van, a sportágban komoly hagyományokkal rendelkezik.

Barátos: A Kovászna-patak jobb partján települt, Telek, másként Orbaitelek és Páké tartozik hozzá. A település korábban a Bodmezeje nevű helyen feküdt, ahol egykori templomának romjai is látszanak. Református temploma gótikus stílusban épült, 1630 és 1660 között újjáépítik, szentélye 1802-ben megrongálódott, 1850-ben építik újjá. Az 1760-ban épült kazettás mennyezete a sepsiszentgyörgyi Székelynemzeti Múzeumban látható. A római katolikusok 1995-ben Barátoson kápolnát építenek, búcsúját október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartja. Teleken áll a barokk sílusú Horváth udvarház.

Barót: A Baróti-medence közepén, a Barót-patak két partján települt. 1968-ban városi rangra emelkedett bányaváros, Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. Római katolikus templomát 1564-ben építik fel, erődített körfal övezi. 1690-ben barokk stílusban átépítik szentélyét 1760 és 1767 között újjáépítik. A földrengés következtében 1820-ban megrongálódott templomot ismét újjá kell építeni. A településtő nyugatra fekvő Kisasszony-kápolna 1755-ben épült. Régi református temploma 1782 és 1833 között épült, az új református templomát 1992-ben fejezik be. Román ortodox temploma 1950 és 1991 között, unitárius temploma 1991 és 1995 között épült fel.

Bálványosfürdő: Bálványosfürdő közigazgatásilag Torja településhez tartozik, névadója a Bálványos vár. Bálványosfürdő számtalan borvízforrásból, gyógyfürdőből álló híres gyógyfürdőhely, fölötte a Bálványosvár romjaival. Bálványosfürdő mellet találjuk Székelyföld leghíresebb szolfatáráját-mofettáját, a Büdös-hegy déli oldalában mélyített torjai Büdösbarlangot. A kénbányászat számára kialakított mesterséges vájat 16 méter hosszú. A kén a puskapor előállítására szolgált, amit előbb Tusnádon és Esztelneken, majd az 1848-49-es szabadságharc alatt a székely hadiipar Kézdivásárhelyen használta fel. A Büdös-barlang közelében épült fel 1891-ban az első magyar szénsavsürítő gyár, amelyhez a gázt ólomcsöveken vezették le. A népi gyógyászatban a torjai Büdösbarlag kénes vízét a szem gyulladásos bajaira használták. Büdös-hegy oldalában található a Timsós-, vagy Medve barlang, amelyet mofettaként használnak és a Gyilkos-barlang szolfatára, amelyet használaton kívül helyeztek. A Madártemető a Gyilkos-barlang közvetlen közelében helyezkedik el, üregében szén-dioxid halmozódik fel, amely fölött, a mélyben repülő madarak elpusztulnak. A Buffogó tőzegláp a Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben, a Bálványos-patak, vagy Várpatak felső folyásánál, a forrásvidéken helyezkedik el, nevét a buffogó hangot kibocsátó szén-dioxid feltörésekről kapta. A bálványosfürdői régi szanatóriumot 1912-ben Apor Gábor kezdi építtetni, amit a bevonuló román katonák 1916-ban, a szénsavsürítő gyárral együtt elpusztítanak. A Büdös-hegy délkeleti oldalában, a szanatórium közvetlen közelében épült meg az Apor-lányok feredője. Az Apor lányok feredőjéhez közel találjuk a Lábáztató, vagy Lábfürdő kéntejes kismedencéit és a Szemvíz kénes-savas borvizeit. A Halál-völgyében olyan gazdagon tör fel a széndioxid, hogy nem él meg a növényzet. A Csoma-hegy lábánál, A Bálványosfürdő délnyugati részén 1895-ben létrejön a Csiszár-fürdő, amelynek fürdőmedencéit szénsavas, sós borvízforrások táplálják. A Csiszárfürdő fontosabb borvízforrásai Vasas-, vagy Transzilvánia, a Jordán, a Zsófia, a Mogyorós és a Szemvíz-forrás, medencéi a Strand, a Hammas, a Csokoládés és a Vallató. A bálványosfürdői, másként torjai tüdőszanatórium 1928-ban a Sósmezőn épül fel, 1940 és 1945 között a magyar állam nem használja szanatóriumnak, 1978-ban fertőzésveszélyre hívatkozva bezárják, 1985-ben átépítik szállodának. A Grand Hotel Bálványos 250 férőhelyes, négy csillagos szállodaként üzemel. A Bálványosvár-hegy lábánál feküdt az Apor Gábor által alapított Várpadi-feredő, jelenleg a Transzilvánia-fürdő nevet viseli, mellette a régi Margit-forrás és kettős-borvízes medencéje a Margit és az Anna, távolabb az Ibolya-forrás csörgedezik. A Várpatak völgyében tör fel a Bálványos- és az Ilosvay-borvízforrás. A Vasas borvízforrásnál 2007. szeptember 8-án ökumenikus kápolnát avattak. A Szent-Anna-tó közelében található a Máté Bence világhírű természetfotós által tervezett és kivitelezett, Szin János által működtetett 45 férőhelyes, detektívüveges medveles, amely lehetőséget nyújt az élővilág zavartalan megfigyeléséhez és fényképezéséhez. A medveles megközeltése Bálványosfürdőről kisérővel történik, sötétedés előtt két órával sor kerülhet a medvével való találkozásra. Az északai megfigyelést kültéri reflektorok segítik.

Bereck: A Bereck-patak mellett, az Ojtozi-szoros erdélyi kijáratánál települt, Kézdimartonos és Ojtoz, másként Ojtoztelep tartozik hozzá. Nevét Szent Berckről, Tours-i Szent Márton püspök utódáról kapta. Régi temploma, amely a mai temetőben állt, elpusztult, gótikus temploma 1569-ben épült, a tornyát 1764-ben húzták fel, harangja 1775-ben készült. A település délkeleti részén található keleti ortodox templom 1783 és 1787 között épült fel, védöszentje Szent Miklós, a román ortodox egyházhoz került. Az új római katolikus templomot 1803 és 1810 között építették, Mürai Szent Miklós püspök tiszteletére szentelték fel, tornyát 1818-ban húzták fel. A Szent Miklós püspök plébánia 1835-ben épült, a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. A római katolikus templomot 1915-ben felújítják, 1977-ben és 1990-ben megrongálódik, 1993-ban felújítják. Az Ojtozi-szoros bejárata előtt láthatók Veneturné várának 13. század eleji maradványai. A Tekeres-patak és a Leányvár-patak közt állt a Leányvár. A településen találjuk a Gábor Áron szülőháza helyén álló emlékházat, a berecki fazekasság múltját gyűjtemény mutatja be.

Bélafalva: A felső-háromszéki Szentföldön települt, Kézdiszentkereszthez tartozik. A 15. század végén épült gótikus templomát 1758-ban barokk sílusban átépítik, a gótikus templom bejáróit és szentélyét őrizte meg. A római katolikus templomot Szent Adalbert tiszteletére szentelik, búcsúját április 23-án Szent Adalbert ünnepén tartja. A Szent Adalbert püspök és vértanú, oldallagosan ellátott plébániája a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Harangtornyát, amely külön áll a templomtól 1802-ben építik fel. Csűrmúzeumát a környékre jellemző használati tárgyakból Orbán Lázár helytörténész 1973-ban hozta létre a Kurtapatak felé vezető utcában. A bélafalvi Orbán Sámuel 1726-ban épített háza 1973-tól a csernátoni Haszmann Pál Múzeum szabadtéri kiállítás részeként látható.

Bikfalva: a Bodzai-hegyek lábánál települt, közigazgatásilag Ugronhoz tartozik. A régi temploma legkésőbb 13. századi, a 15. században gótikus stílusban átépítik, lőréses védőfal vette körbe. A gótikus templom jelentős részét 1861-ben lebontják, a református vártemploma 1863-ban a gótikus épült, a védőfal a torony nyugati és északi oldalánál maradt meg. A református vártemplomra 1937-ben új toronysisakot építenek rá. A településen harmincnyolc 18–19. századi udvarház található. A településen 1782-ben tűzvész pusztított, az udvarházak nagy része azt követõen épült. A Simon István udvarház ház 1793-ban épült, mellette áll a Mihály udvarház. A településen áll a Jantsó udvarház, a Dénes Gyula udvarház, a Dénes Lajos-féle udvarház rozettás gerendával díszített. Zsigmond Ödön udvarháza aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát, barokk kosáríves árkádok díszítik. A Gát nevű falurészen áll az 1801-ben épült Zátyi udvarház, a Török György udvarház 1806-ban épült, a Nagy úton találjuk Harkó Lajosné udvarházát. Vén-Ábrahám udvarháza pilléres tornácát háromkaréjos barokk oromfal veszi körbe. A boltozatos Zsigmond-udvarház 18. századi, 1881-ben állították helyre, itt őrzik II. Rákóczi Ferenc Makonyi Ádám által festett portréját. A településen találjuk Páll Gergely és Simonyi György udvarházát, a Molnár-udvarház 1822-ben épült, a Kóréh Dénes udvarház a mai alakját 1830-ban nyerte el. A Böjthe-Cseke udvarház 1860-ban épült, a román ortodox parókiát költöztették bele. A Csigavár és a Csuklyan patakok összefolyása feletti csúcson kora középkori őrtorony maradványai vannak, melyet Csigavárnak neveznek. Igényesen kialakított vendégházak és panziók várják a látogatókat.

Bodzaforduló: A Bodza-patak mentén települt. Román ortodox temploma az 1753-ban emelt görögkeleti ortodox templom helyén, 1848-ban épült. Varottasairól híres település.

Bölön: A Bölön-patak Olt folyóba való beömlésénél fekszik, Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlkozásával keletkezett. A Paphegyen álló impozáns vártemplomploma a 14. században épült. A településen egykoron a bölöni Büdös-fürdő és a szurduk árkában feltörő kénes-vízzel töltött fürdőmedence működött. A Büdös-kút gyomor és bélbántalmak tüneti kezelésére alkalmas. Az új kezelőközpontban melegvizes és egy hidegvizes fürdőmedence és szauna áll rendelkezésre, hétfő és kedd kivételével naponta 13 és 20 óra között fogadja a látogatókat. A településtől másfél kilométerre fekvő népi feredőjét 2016-ban újították fel. A szabadtéri medencét, amit főként gyermekek használnak 2018-ben önkéntes munkával építették. A helységben áll Bölöni Farkas Sándor omladozó háza.

Cófalva: A Feketeügy bal partján települt, közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozik. Nevét az 1840-ben a Cófalvát Barátossal összekötő út javítása közben megtalált, lószerszámokat, csákányokat, lemezes ékszereket tartalmazó cófalvi aranylelet tett ismerté, amelynek egy részét a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Bécsi Történeti Múzeumban őriznek. A Magyar Nemzeti Múzeumban két aranykorongot, négy gombot és négy hajkarikát, a Bécsi Történeti Múzeumban egy csákány, három töredékes korong és hét gomb található. A feltételezések szerint a település az aranykincsekért 1000 aranyat kapott, ebből építették fel 1855-ben az új templomát. A 18. századi imaháza 1802-ben összedőlt. A Veress udvarház 1794-ben épült barokk stílusban.

Csernáton: A Csernáton-patak két partján települt, Alsó- és Felsőcsernáton egyesítéséből jött létre, Albis és Ikafalva tartozik hozzá. A település felső részében még áll a 13-14. századi Ika vár tornya. Felső-csernátontól északnyugatra 12-13. századi kápolna állt. Erődített református vártemploma román kori eredetű, gótikus stílusban átépítik. Az új református templom 1680 és 1700 között épül fel, faragott kőszéke 1700-ből származik, 1830-ban átépítik, 1836-ban leég, 1904-ben kijavítják. A felsőcsernátoni református templom 1836-ban épült, tornyát 1836-ban húzzák fel. A 1793-ban épített keleti ortodox fatemploma helyére, 1872-ben kőtemplom épül. A római katolikus kápolnáját 1766-ban egy házból alakítják ki. Az alsócsenátoni római katolikus templom 1844-ben épült, Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelik, búcsúját augusztus 6-án, Urunk Színeváltozása tiszteletére tartja. Zámbler János által 1844-ben épített alsócsernátoni templomot az Urunk színeváltozása tiszteletére szentelik. Az alsócsernátoni római katolikus plébániát 1873-ban alapítják, Urunk színeváltozása ünnepére szentelik, a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. A felsőcsernátoni római katolikus templomot 1983-ban építik fel, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelik, búcsúját október 8-án tartja, a tornyát 1996-ban húzták fel. Az oromfalas barokk udvarházak közül a Molnár Sándor-féle udvarház a 18. században, a Bernáld udvarház 1820-ben, a Damokos-Cseh udvarház 1838-ban, Damokos Mihály-féle udvarház 1839-ben, a Damokos-Eperjessi 1840-ben, a Farkas udvarház 1840–1850 között, a Kelemen Gábor-féle udvarház 1859-ben, a Sándor István-féle udvarház 1860-ban épült. Az 1973-ban megnyitott Haszmann Pál Múzeumot az 1831-ben épített Damokos-udvarházban alakították ki, állandó kiállításnak biztosít helyet, a szabadtéri kiállító helyen régi székely házak, kapuk, vizimalom, régi mezőgazdasági gépek vannak kiállítva. A csernátoni múzeum népművészeti iskolát és tábort működtet.

Csomortán: A Magyaró vize és a Csere patak völgyében, a Szent Mihály-hegy nyugati lábánál fekszik, a háromszéki Szentföld települése, 2004-től Kézdialmáshoz tartozik. Esztelnek katolikus filiája volt, jelenleg Alsóesztelnekhez tartozik. A régi templomát nem ismerik, a római katolikus imaházát 1974-ben alakítják ki, a római katolikus templom 1982-ben épül fel, 1983-ban Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték, búcsúját november 19-én tartja. A Csuklyán patak és az Aszalvány patak között emelkedő Csuklyán hegyen állt a Csomortán, vagy Csuklyán vára. Népművészeti emlékei a festett bútorok és a festett tulipános ládák.

Dálnok: A Dálnok patak, másként a Büdöskút-pataka völgyében települt. A település közepén álló román kori templomát Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték, a 16. század első felében, gótikus stílusban átépítik, felírata szerint: „Az Úr 1526-ik esztendejében Szent Katalin templomának fedele és boltozata megkezdetett, felépíttetett és befejeztetett... Omelh vezető kőműves által, szeptember 24-én...” A Szent Katalin templomot 1675-ben említett belső és külső várfal vette körül. A református templom a fából faragott szószék-koronája és úrasztala 1611-ben készült, a templom a mai alakját a 18. században kapja, a kaputornyát 1798-ban lebontják, a templomot 1864-ben megújítják, a hét méter magas és két méter széles belső várfalat 1912-ben lebontják. A református templom 1977-ben, földrengésben megrongálódik, az 1978. évi restauráláskor a gótikus elemek mellett előbukkanak a román kori részletek és falfestményeket is felfedeznek, a templom belsejében 1526. szeptember 24-én készült és több 16–17. századi feliratot találnak, közöttük egy rovásírásos szöveg, amelyet a román kori első falrészen találtak meg. A harangtorony 1922-ben épült. A Kenderes-patak mentén 1900 körül fürdőtelep létesült, amelyet 1904-ben emeletes fürdőteleppé építenek ki. A Büdöskút nevű gyógyforrásához a Kenderes tetején keresztül juthatunk el. A Lázár-Beczásy udvarház 1885-ben épült, arborétum veszi körül. A településra 1991-ben visszatelepítik a korábban felszámolt lipicai ménest.

Dobolló: A Dobolló-patak völgyében települt, Márkospatak, Dobollópatak, Márkos tartozik hozzá. Keleti ortodox temploma 1795-ben épült Mária mennybemenetele tiszteletére. Szórványtelepülése a Dobolló patakának forrásvidékén elterülő Dobollópatak.

Ikafalva: A Sajgó-patak mellet települt, közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik. A település Paphegyen álló régi temploma a 13. században épült, 1875 előtt bontották le, amikor az új református templomot építették. Ikafalva új református templomát 1875-ben emelik, mellette fa harangláb áll. A Lukács Péter udvarház a 18. században épül fel. Az Ika és a Csernáton patak találkozásánál állnak Ika várának romjai. A település a búcsúját június 29-én, Szent Péter és Pál napján tartja.

Illyefalva: Az Illyefalvi-patak menténaz Olt jobb oldalán települt, Aldoboly és Sepsiszentkirály tartozik hozzá. A vártemplom 15. századi, védőfalai a 16. században épültel. A várteplom 18. században a reformátusoké lesz és átépítik. A pálos fakápolnája 1701-ben épült. A pálos fakápolna helyére 1754-ben római katolikus templom épül, amit 1824 és 1827 között átépítenek. A rokokó oromfalas Bakó ház 1793-ban épült. Az új római katolikus templom 1867-ben épül fel. A Bornemissza udvarház 18. századi, a Séra udvarház 1811-12-ben épült, az emeletén 1997-ben irodalomtörténeti emlékszoba nyílt. a Szármány-tetőn sáncrendszer nyomai láthatók. Illyefalvátol északnyugatra, a Felszegi-patak jobb partján, borvízforrások fakadnak, mellette gázfeltörés található.

Imecsfalva A Feketeügy és Gelence-patak összefolyásánál települt, közigazgatásilag Szentkatolnához tartozik. Régi temploma 1424-ben (1583 előtt) épült, ismeretlen helyen. A Cserey udvarház a 18. században épült fel. Cserey udvarházában, a család tulajdonában levő régiségekből 1875-ben múzeumot rendeznek be. Új római katolikus temploma 1805-1808 között Imets Antal támogatásából épült, búcsúját szeptember 8-án, Kisasszony [Kisboldogasszony] napján tartja. Református temploma 1954-ben épül fel.

Előpatak: Előpatak völgyében fekvő fürdőtelep. Római katolikus kápolnája 1848-1849-ben Erőss Sándor kanonok támogatásával épült, 1851-ben a Szent Kereszt tiszteletére szentelik fel. Keleti ortodox temploma Miloš Obrenović szerb fejedelem támogatásából 1854-ben, egy korábbi templom helyére épült. A Nagyliki-patak forrásvidékén fajkad a Nagysósborvíz-forrás és a Vezesborvíz-forrás. Miloš Obrenović szerb fejedelem látogatására 1842-ben kiépítik a a hideg borvízfürdőt és a melegvizes kádas fürdőt is, a településen a borvízes Lobogó-tükörfürdő, a Károly-fürdő és a tizennyoc kádas, melegvizes Diana-kádfürdő működött. A településen borvízes kezelőközpont működik, amely az Erzsébet-forrás vizét használja, benne kisebb medence és kádas fürdő áll rendelkezésre.

Esztelnek: A felsőháromszéki Szentföldön az Esztelnek-patak völgyében fekszik, Kurtapatak tartozik hozzá. Az esztelneki 14. századi római katolikus várteplom a település déli végében áll, védőfal övezi, rajta lőrésekkel. A várteplomot 15. század végén gótikus stílusban átépítik, 1635-ben bővítik, 1724-ben javítják, kazettás mennyezetét 1786-ban Szendrei József készíti el. A templomot 1802-ben a földrengés megrongálja ezt követően átépítik, a tornyát 1819-ben építik hozzá. A templomot 1838-ban újabb földrengés sújtja, a károkat 1839-ben javítják ki. A templom 1958-ban végzett átalakításakot, amikor a diadalívet kiszélesítik és alakítják félkörívessé, a gótikus elemek mellett, rómán-kori elemeket is feltárnak. Az 1977-es földrengéskor 14. századi, addig ismeretlen falfestmények kerülnek elő, amelyek a gelencei falfestményekkel mutatnak rokonságot. Az 1977-es földrengés okozta károk kijavítását 1978-ban fejezik be. A jelenlegi déli bejárat bal oldalán, az 1977-ben történt földrengéskor előkerült fekete keretbe foglalt piros kereszt látható. Az esztelneki minorita kolostor gróf Mikes Kelemen ítélőmester támogatásával 1677-ben Alsó és Felsőesztelnek közé épül fel. Nagy Mózes minorita szerzetes 1681-ben Esztelneken minorita kollégiumot alapít. A település felső felében Szent György tiszteletére szentelt kápona áll, amelyet 1684-ben említenek először. A minorita ferencesek háza (a Szent György kápolna) mellé 1710-ben kőteplom épül, amit 1729 és 1750 között átépítenek, a kápolnához – azt szentélynek meghagyva, 1822-ben templom épül, ami 1907-ben a földrengésben megrongálódik, 1921-ben a tűzvész teljesen elpusztítja. A katolikus templom közelében lévő Szacsvai udvarház 1702-ben épült. A település határában fakadt Jézus kútnak nevezett forrás és a közelében épült kápolna 1730-ig búcsújáróhely volt. Búcsúját Szent György, valamint Szent Simon és Judás apostolok napján tartja.

Feldoboly: A Feketeügy mentén települt, Nagyborosnyóhoz tartozik. A település korábban a teleki határban állt. A régi templomát átépítik, a református templom a mai formáját 1773-ban nyeri el, az ülőpadok és a nyugati festett karzatmellvédek 1773-ban készültek, a fából faragott, stukkókkal díszített festett mennyezete 1768-ból való, Szendrei József munkája. Harangtornyának barokk sisakja van, ahol a Bartha András által 1693-ban öntetett harangot őriznek, nagyobb harangja 1893-ból való. A Hollaky-udvarház a 18. században, a Reznek-udvarház 1790 és 1813 között épült.

Felsőcsernáton: A Csernáton-patak felső szakaszának bal partján települt, Csernáton településrésze. A településtől északra, a Szentkert Remete kaszállóján 13. századi kápolna állt. A település erődített református temploma középkori eredetű, 1836-ban átépítik. A Nagy- és az Ika-patak összefolyása feletti hegyfokon állnak a 13. század második felében épített Ika várának romjai. A településen a 17–19. században épült, 1831-ben neoklasszicista stílusúra átépített udvarházban működik a csernátoni Haszmann Pál Múzeum. A múzeum alapjául Haszmann Pál és felesége Cseh Ida gyűjteménye szolgált.

Futásfalva: Futásfalva templomát 1851 és 1856 között építették. Itt örzik a Futásfalvi Madonnát, a háromszéki Szűzanyát, a csíksomlyói Istenyanya szobrának 1750-ben készült hasonmását, amelyet a 1848-49-es szabadságharc idején menekítettek ide. A háromszéki Szűzanya tiszteletére minden év július 2-án, Sarlós Bldogasszony napján fogadalmi búcsút tartanak. A Szent András tiszteletére felszentelt templom búcsúnapját Szent András napján tartják. Legrégebbi háza a Márton Zoltán-féle bennvaló több mint háromszáz éves. Futásfalva búcsúnapját Szent András napján tartják.

Gelence: Alszeg, Felszeg, Szaladár és Ladia nevű tizesekből áll. A 13. századi régi templomát a 15. században átalakítják, a 15. század végén, a 16. század elején szentélyét gótikus sokszögzáródásúra építik át. A régi templom 1882-ben felfedezett, 1330 körül készült falképei Jézus Krisztus, Szűz Mária, Alexandriai Szent Katalin legendája (Alexandriai Szent Katalin eljegyzése, vitája a tudósokkal, börtönbe vettetése, kínzatása. A kerékbetörés és lefejezés jelenetek nem látszanak. A déli és a nyugati fal találkozásánál megmaradt töredékes jelenetben Alexandriai Szent Katalin halottas ágyán fekszik, fölötte angyal jelenik meg.) és Compostellai Szent Jakab legendája mellett a Szent László-legenda jeleneteit ábrázolják. A festett kazettás mennyezet 1628-ban készült. A karzat is 1628-ban készült, amit 1968-ban részben lebontanak és 1995-2002 ben eltávolitanak a falképek jobb érvényesítése érdekében. A gelencei műemléktemplom 14. századi falfestményei Szent László-legenda motivúmai 1882-ben kerülnek elő. A karzat és karzatmellvéd is 1628-ban készült, amit 1968-ban részben lebontanak és 1995-2002 ben eltávolitanak a falképek jobb érvényesítése érdekében. A karzatmellvéd képei szenteket ábrázolnak, Szent Miklóst, Szent Györgyöt, Szent Annát, a hárfázó Dávid királyt, az orgonázó Szent Cecilia, Assisi Szent Klára, Keresztelő Szent János, Szent István első vértanú, Szent Márton, János evangélista, Szent Demeter magyar ruhás, lándzsás alakja, Szent Erzsébet, Szent József, Szent Judit, Assisi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal és a keresztrefeszítés jelenetét Jézus Krisztussal, Szűz Máriával és Mária Magdolnával. Az orgona alatt elhelyezett táblán a Napot és a Holdat festették meg. Az orgonája 1750-1758 között készült. A szentélyhez csatlakozó sekrestyét 1785-ben újraépítik. A sekrestyeajtó mellett, egy 1646-ban készült stallum - papi szék áll, mellette az 1503-as évszámot viselő kőböl faragott szentségtartó - tabernákulum. A templomhajóhoz 1783-ben hozzáépítik a nyugati és a déli előcsarnokotokat. A hajót és a szentélyt támpillérek erősítik. A harangtorony és a kerítőfal 1647-ben épült fel. A harangtornyot 1793-ban megemelik, az 1401-ben készült harangját a brassói Andreas Andraschofsky harangöntővel újraöntetik. Az 1765-ben készült barokk főoltáron áll Szűz Mária holdsarlól álló, Napbaöltöztetett Asszony festett faszobra, bal kezében jogarral, feje körül tizenkét csillagból álló koszorúval. A főoltár mellet két oldalt Szent István és Szent László, a főoltár tabernákuluma mellett Szent Péter és Pál szobra áll. A két mellékoltár 1797-ben készül, az egyiken az 1681-ben készült füzesmikolai Könnyező Szűz kegykép másolata áll. Az értékes régi templomban 1802-ben bekövetkezett károkat évtizedekig nem javítják ki, a templom fedélzetét 1913-ben csak részben, 1932-ben állítják teljesen helyre. Köpeci Sebestyén József 1932-ben feltárja az Alexandriai Szent Katalin-legendáját bemutató képsorok fölött széttárt kezekkel a dicsfényben ülő Megváltó Jézust, jobb oldalán Szűz Mária álló alakja és Keresztelő Szent János. A régi templom épületének helyreállítása, a templom berendezéséinek restaurálása, a külső falképek feltárása 1995-2002 között történik. 1999-ben a régi templom északi falán a 15. századból származó, külső falfestmények kerülnek elő. A régi űemlékteplom kerítőfala előtt 2011-ben Szent László király szobrot állítanak. Az alszegi új római katolikus templomot 1853-ben kezdik építeni, 1903-ben fejezik be, Magyarországi Szent Imre tiszteletére szentelik, búcsúját november 5-én, Szent Imre herceg ünnepén tartja. Görög-katolikus temploma 1880-ban épült, 1944-óta a román ortodoxok használják. Az alszegi új római katolikus templomot 1996-2002 között felújjítják. A régi műemlékteplomtól délre fekvő Cserei-kertben jelentős épületromok maradtak meg. A Nagygelence és a Kisgelence patakok által közrezárt magaslaton állt egykoron a Nagyvár. A településen álltak a Basa és a Szaladár udvarházak.

Gidófalva: Az Olt bal partján települt, Angyalos, Fotosmartonos és Étfalvazoltán tartozik hozzá. A 1236 körül épült temploma egyhajós, Olt bal parti teraszán emelkedő magaslaton épült. A 13. századi templom szentélyét később sokszögzáródással kibővítik. A sekrestyét a 14. és 15. század fordulóján építik fel, később lebontják. A falképek a 15. század első felében készültek, az északi fal felső részének képsorai jobbról balra sorakoznak, az első jelenetben Jézus születése, a következő a háromkirályok látogatása, fölöttük a vezérlő csillagokal, ezt követi aprószentek, a betlehemi gyermekek legyilkolásának jelenete síró asszonyokkal és férfiakkal, utána az Egyiptomba menekülés jelenete, a csillag vezeti a szent családot Mária lóháton a kis Jézussal, mögötte József. Egyiptomba menekülést a bevonulás jelenete követi, a város kapujában püspöksüveges alak áll, a zárójelenet az utolsó vacsora. A nyugati falon töredékes Szent László-legenda látható, az várból való kivonulással és a kerlési ütközet jeleneteivel. A nyugati fal alsó részén Szent György és a sárkány töredékes képe látható. A déli fal és a diadalív csatlakozásánál egy szent püspök, a diadalív északi oldalán egy női szent látható. A háromemeletes kaputornya a 15. századi várfalba épült. A reformátusok a templomot 16. század elején gótikus stílusban átépítik, 1658-ban a tatárok felégetik, 1672-ben kijavítják, 1802-ben földrengés rongálja, amit 1816-ban helyreállítanak, 1936-ban újból felújítják. A református templom épülete 1940-ben és 1977-ben földrengési károkat szenved.

Hatolyka: Hatolyka Szentkatolnához tartozik. A 15. századi gótikus templomát, az 1650-ben épített új templom váltja, amely előtt az 1668-ban, fábol készült harangláb áll. Búcsúját Mindenszetek napján tartja. Hatolyka fürdőjét 1971-ben hozták létre, a korszerű, 2009-2010-től felújított és 2013. július 22-én átadott gyógyfürdőjében tíz meleg kádas-borvízfürdő, mofetta, szauna, hiromasszázs-fürdő, masszázsszoba, erőterem áll rendelkezésre. A fürdő gyógyvize nátriumkarbonátos, magas kálcium és magnézum tartalmű vasas borvíz, összásványisó tartalma 2402,93 mg/l

Hilib: A Hilib-patak völgyében települt, közigazgatásilag Ozsdolához, egyházilag Gelencéhez tartozik. Fatemploma 1690-ben épült, 1864-ben lebontják. Új katolikus temploma 1861-ben épült, építéséhez az 1797-ből származó, gótikus ajtót is felhasználják, harangja 1770-ből való. A templom védőszentje Keresztelő Szent János, bucsúját június 24-én Keresztelő Szent János születése napján tartja. Híres a csipkebogyóból készített lekvárjáról.

Kálnok: A Kálnok patak mentén települt, közigazgatásilag Sepsikőröspatakhoz tartozik. A református temploma a 15. században égótikus stílusban épült, ovális védőfal veszi körül. Az unitárius temploma 1674-ben épült, virágmintás kazettás mennyezete van. Az unitárius templom karzatán Székely Mózes erdélyi fejedelem címere látható, amelyet 1785-ben festettek. A templom faragott kapuja Nemes Dénes és Bálint András mesterek munkái. A Büdöskút ásványvízforrást a Csinált patak völgyében az erdei út jobb oldalán találjuk.

Kézdialbis: Az Albis patak völgyében települt, közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik. Régi temploma a 13. századra tehető, 15. században késő gótikus erődteplommá építik át, a román kori keresztelőmedencéjét a templom padlózata alá temetik. Kisebb harangja 1588-ban készült, a nagyobb 1770-ben. A 15. századi gótikus erődtemplom kaputornya 1637-ben épült. A településen álltak a Barabás, a Gidófalvi és a Bajka udvarházak. Albis híres a szilvapálinkájáról.

Kézdialmás: A Szent Mihály-hegy alatt fekszik. Római katolikus kápolnája és a harangláb 1712-ben épült. A kápolnát 1770-ben újjáépítik, 1934-ben teljesen lebontják, csak a harangláb maradt meg. Lemhénnyel együtt a Szent Mihály-hegyi templomhoz tartozott, 1948-ban lesz önálló, az Urunk mennybemenetele plébániáját 1970-ben építik fel, a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Római katolikus kőtemploma 1983-ban a kápolna helyén épül fel. A búcsúját áldozócsütörtökön, Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepén tartotta. A településen élő népszokás a határkerülés.

Kézdiszentlélek: A felső-háromszéki Kézdiszentlélek a Kászon-patak bal partján, a Perkő-hegy lábánál fekszik. Kézdiszentlélekhez tartozik Kiskászon, Kézdikővár (Peselnek) és Szárazpatak. A Kézdiszentlélek fölötti Perkő tetején épült a Perkő vára, amelynek végleges pusztulása 1581–1598-ban következett be. A Perkő tetején kápolna áll. Háromszék szent hegye, a Perő lábánál fekvő várteplomán az 1401-es évszám olvasható, először 1622-ben, majd 1773-ban újítják fel, templomtornyát 1713-ban építik át. A szentélyt az 1980-as években két oldaltérrel bővítik, megsemmisítve a középkori sekrestyét és a vakolat alatt megbúvó külső és belső falfestmények jó részét. A vártemplom 1996-ban történt szakszerűtlen felújításakor elpusztul a megmaradt, a hajó külső falát díszítő középkori falképes felület. A várteplom körüli fal kilencszögű, kerek sarokvédő tornyokkal ellátott, oldalfalba befalazott, 15. századi, homokkőből faragott késő gótikus szentségtartó fülkét helyeztek el. Búcsúját pünkösdhétfőn tartják. A Perkő lábánál áll a kézdiszentléleki Tarnóczi- avagy Mikes-kastély romja. A Könczey-ház 1608-ban a Tamás-ház 1812-ben épült. Borvízforrásai a Malomkert-forrás, a Kosolya-forrás, Tóth Csaba udvari kútja.

Kézdiszentkereszt: Kézdiszentkereszt, másként Polyán a háromszéki medence észali részén, a Szentföldön települt, Bélafalva, Kurtapatak, Esztelnek és Gyertyános, másként Csángótelep tartozik hozzá. Római katolikus templomát 1717-ben emelik, 1802-ben a földrengés megrongálja, lebontják, az újabb katolikus templomát 1882-ben építik fel. Görög-katolikus temploma 1762-ben épült, a román ortodoxok kezére jutott. A Zonda-hegy oldalából kalciumban gazdag borvízforrások törnek elő, amelyet 1895-ben Vénusz néven palackoztak, majd a Mariska, Nemere, Székely Kristály neveket viselte, 1950-ben állami tulajdonba kerül és Nemere néven palackozták. A borvízet kihasználva, 1930–1938 között két kádas meleg kádfürdő működött. A palackozás megszünt, a polyáni borvízet jelenleg csak a helyiek fogyasztják. A település a kántálás, pásztorjáték, az újév köszöntés, aprószentekelés, az húsvéti írott-tojásfestés és locsolás szokását tartotta meg. Kőfaragóiról volt híres.

Kézdikővár: A Peselnek pataka mentén, a Háromszéki-medence peremén fekszik. A Céklás pataka és a Faluhely pataka által közrevett, Faluhelynek nevezett helyen álhatott a korábbi település, amelyen 13. századi templom is állt. A település kőfallal körülvett római katolikus templomát 1825-ben építették fel, búcsúját Szent Lőrinc vértanú napján tartják. A Kővártól északkeletre húzódó Szárazpataki-völgyben több kénes forrás ismert. A Kővári-patak völgyében van a kénes vízű Büdös-kút. A Kászon-patak teraszán vannak az Erzsébet-vár, másként Poly-vár romjai, közelében az Erzsébet kútja.

Kilyén: Az az Olt bal partján települt, 1968-tól Sepsiszentgyörgyhöz tartozik, nevét Szent Kilián ír püspökről, vértanúról kapta. A település délnyugati szélén 4. századi település maradványai kerültek elő. A 13. századi templomát, 1497-ben gótikus stílusban átépítik, falain 1427-ből származó falképeket találtak, amelyek a Szent László-legendát, a Kánai menyegzőt, az Utolsó vacsora, Krisztus elfogatása, Krisztus ostorozása, Krisztus Pilátus előtt, a Töviskoronázás és a Keresztvitel jeleneteit, a a Keresztrefeszítés, a Levétel a keresztről-, Krisztus siratása-, Feltámadás az Utolsó Ítéletet, jelenítik meg. A falképeken Szent Mihály, Szent Kozma és Damján, Szent Dorottya alakjai is megjelennek. A református temploma az 1615-ben már ott álló romos kápolna helyére épült 1728-ban a Székely család támogatásával, 1914-ben a tornyát kijavítják. A 13. századi eredetű, a 16. század utolsó évtizedeiben az unitárius egyház birtokába került unitárius templom hajója 1801-ben festett kazettás famennyezetet kap. Az unitárius templom 1978-ban kezdett régészeti feltárása során megtalálják a hajó románkori szentélyének és a sekrestyék alapjait. Kónya Ádám helytörténész 1978-ban, a templom külső, déli falán, a falra festett freskó első képének alsó szegélyén megtalálja a Kilyéni felirat néven ismert rövid, székely írásos nyelvemléket. Az unitárius templom 1427-ből származó freskóinak restaurálását 2017-ben fejezik be. A településen 1969-ben vásárolt lakásból alakítottak ki római katolikus kápolnát, amelyet 1983-ban Jézus szíve tiszteletére szenteltek fel, a kápolna búcsúját június 21-én tartják. A új román ortodox templom 1999-ben épül fel, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelik. A Székely udvarház a 17. században épült, a Potsa család 19. század második felében eklektikus stílusban átépíti. A Czakó udvarház 1813-ban épült.

Kiskászon: A Kászon-patak völgyében, a Perkő-hegy nyugati oldalán fekszik. Kiskászonon keresztül haladt át az országút, amely összeköttetést biztosított Kászonszékkel és ezen keresztül Csíkszékkel. A Kiskászon környékén álló, azóta eltűnt Szent János nevezetű településről az 1584-ből származó leírás adott hírt. A hagyomány szerint a tatárok által elpusztított Szent János településről a lakók Polyánba költöztek. Római katolikus temploma egy lakóház átalakításából jön létre 1978-1984 között. Szent Margit tiszteletére szentelt temploma 1985-ben épült fel, búcsúját Magyarországi Szent Margit napján tartja. A megrongálódott római katolikus templom mellett, kétszáz hívő befogadására alkalmas új templom és közösségi ház épül, az alapkövét 2016-ban helyezték el, a templomszentelésre 2020-ben kerülhet sor. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum részeként 1996. augusztus 18-án létrejön a Bucsújárók emlékháza, itt őrzik azokat az emlékeket, búcsújáró zászlókat, csengettyűket, kegytárgyakat, szobrokat, énekes és imakönyveket, feszületeket, amelyeket a zarándokok a perkői, a csíksomlyói, szent-annai és más búcsúk alkalmával vittek magukkal.

Kispatak: Nagypatak mellett, a Kispatak völgyében települt, a kisborosnyói egyházhoz tartozik.

Kézdimartonfalva: Az Ika-patakának a Feketeügybe torkollásánál, a Feketeügy jobb partján települt, Szentkatolnához tartozik. A település régi, 13. századi templomát 1754-ben barokk stílusban átépítik, 1824-ben református templommá bővítik, templomtornya 1778-ban készült. A virágmintás, festett kazettás mennyezete 1754-ben és 1824-ben készült el. Alsócsernáton katolikus filiája volt, római katolikus imaházát 1974-75-ben építik fel, 2016-ban felújítják, búcsúját Szent Márton napján tartja. A Bogdán udvarház 1820-ban épült, a település közontjában áll a Horváth-Lázár udvarház. A település 18. századi székelykapuja a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum udvarán áll.

Kézdimartonos: Kápolnáját 1644-ben Mártonffy István építette. Görög-keleti temploma 1796-ban, római katolikus temploma 1892-1895 között épült, búcsúját július 26-án Szent Joákim és Anna napján tartják.

Kézdimárkosfalva: Mátisfalvát 1889-ben Kézdimárkosfalvához csatolják. A 14. századi temploma helyére 1875-ben újjat építenek. A mátisfalvi falúrészen álló 16. századi templomának festett katettás mennyezete 1820-ban készült, a szószék 1785-ből való. Búcsúját április 25-én, Szent Márk evangelista napján tartja.

Kézdioroszfalu: A Kászon-pataka két partján települt, 1949-től Kézdivásárhely része. A református templomot 1876. szep­tember 19-én szentelik fel. A református templomot 1946-ban és 1968-ban felújítják. A VI. Kézdi-orbai főesperesi kerület filiáját alkotó római katolikusoknak nincs temploma. A református templom toronya 1977. március 4-én, a földrengéskor ledől, javíttatását a katolikusok segítik. A református templomot a torony javíttatásért cserébe a reformátusok és a katolikusok 1984 óta közösen használják. A kézdioroszfalvi református templom az oroszfalvi református szórványgyülekezettel együtt a Berecki Református Egyházközséghez tartozik.

Kézdivásárhely: A Torja-patak mellett települt, Kézdiszék központja, Kantával vagy Kantafalvával (Alsó-Volál) 1849-ben, Kézdioroszfaluval 1949-ben egyesül, Nyújtód, Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu tartozik hozzá. A kantai római katolikus templom alapkövét 1722 április 18-án helyezik el, 1727 és 1795 között épül fel, a hajót 1779-ben kezdik építeni 1795-ben fejezik be, Batthyányi Ignác erdélyi püspök 1796-ban, Szentháromság ünnepén a Szentháromság tiszteletére szentel szenteli fel, búcsúját május 25-én Szentháromság vasárnapján tartja. A templomhoz csatlakozó minorita rendházat 1740 és 1828 között bőbővítik ki. A minorita ferences rendház hátsó és két oldalsó szárnyát 1740-ben, a kantai római katolikus templomhoz csatolt, utcára néző részét 1828-ban építik. A kantai keleti ortodox temploma 1754-ben épült, 1783-ban átalakítják. Kézdivásárhely régi középkori temploma helyére 1783-ban református templom épült. Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu közös régi temploma 1648-ban épült, 1802-ben megrongálódik és lebontják. A kézdisárfalvi Kisboldogasszony kápolnát 1817-ben építik fel, 1863-ban felújítják. A kézdisárfalvi új római katolikus templom 1826-ban épül fel, a búcsúját augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján tartja. A Dózsa György utcai evangélikus templom 1944–47 között épül fel, 2012-ben felújítják, felváltva használják az evangélikusok és az unitáriusok. Kézdivásárhely új római katolikus templomát 1986-ban kezdik építeni, 1987-ben Jakab Antal erdélyi katolikus püspök Szent Özséb tiszteletére szenteli, búcsúját január 20-án Szent Özséb napján tartja, a Boldog Özséb plébánia 1998-ban jön létre. Az Er­zsébet árvaleány-nevelő nevelőintézet udvarára 1906 előtt épült báró Szentkereszty Stefánia temetkezési kápolnáját 1991-ben helyreállítják. A kézdivásárhelyi udvarterek építészeti különlegesség. A Céhtörténeti Múzeum, amely az egykori Városháza épületében található, gazdag történeti és néprajzi kiállítással rendelkezik, itt várnak a látogatókra a népviseletbe öltöztetett Zsuzsi és Andris-babák. A székely határőrség altisztképzője, a Katonanevelde 1817 és 1823 között késő klasszicista stílusban épült. Molnár Józsiás, a székely érdekek örökös védelmezője mauzóleuma a róla elnevezett parkban áll. A Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült. Kézdioroszfalván fekszik a Fortyogó-fürdő és üdülőközpont, ahol korábban borvizes medence, melegvízes kádas-fürdő, mofetta és fogadó működött. Fortyogó-fürdő jelenleg nem működik.

Kovászna: A felső-háromszéki medence keleti szélén helyezkedik el, a városba beolvadt az egykori Vajnafalva, Csomakőrös tartozik hozzá. A vajnafalvi Szent Miklósnak szentelt fatemplom 1777-ben épült fel, 1800-ban lebontják. A kovásznai belvárosi református templom építését 1794. július 17-én kezdtik el, 1800-ban szentelik fel, 1802. október 26-án a templomot a földrengés elpusztítja, 1812-1815 között újjáépítik, 1815. április 5-én szentelik fel. A vajnafalvi reformátusok 1852-ben fából építenek templomot, 1887-ben beolvadnak a kovásznai református egyházba. Római katolikus temploma 1914 és 1922 között épült, Szent István király tiszteletére szentelik, búcsúját augusztus 20-án Szent István király ünnepén tartja. A római katolikus plébániát 1946-ban alapítják, a három szintes épülete 1977-1983 között épül fel, a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Az 1914-1922 között épült római katolikus templom felújjítására 1988–89-ben került sor. Szent Imre herceg tiszteletére 1996–1999 között otthon épül, amelyben kántori lak, hittanterem és gyógyszertár kap helyet. A vajnafalvi református templom 1932-ben épül fel. A kovásznai román ortodox templomot 1993-ban kezdik építeni, 2002. június 16-án szentelik fel. Az új román ortodox fatemplomot 2012. november 4-én szentelik fel. Kovásznán 1889-ben megalakult a Fürdő Részvénytársaság, amely megkezdte a fürdő és a kutak kiépítését, újjáépíti a Pokolsár-, a Sós- és a Mikes-fürdőket, a főtéri ásványvízforrást, a Hankó-forrást, ugyanakkor megkezdi a Horgász-kút vizének palackozását. Kovászna természetes gyógyhatásairól híres fürdőváros, mofettával ellátott szív- és érrendszeri rehabilitációs korházzal rendelkezik. A városhoz tartozó Tündérvölgy gazdag a borvízforrásokban és gázfeltörésekben.

Kökös: Régi temploma a 13. század végén, illetve a 14. század elején épült. A templomot a 17. század első felében kibővítik, 1954. november 22-én az unitárius templom teljes berendezése leég.

Középajta: Az Ajta patak középfolyása mentén települt, közigazgatásilag Nagyajtához tartozik. A régi teploma 12. századi eredetű, a freskókal díszített mennyezetén az 1141-es évszám ált. A régi templomot 1504-ben gótikus stílusban átpítik. A református vártemplomot három és fél méter magas várfal övezi, a várteplom tornyát 1790-ben külön építik fel. A vártemplomot 1882-ben felújítják, 1901-ben kibővítik, a mai formáját ekkor nyeri el, orgonája 1903-ban készült. A román ortodox temploma 1903-ban élpült fel, védőszentje Szent György. Természetes forrásai a Papkút vize, a Várhegy-, Domos- és Kicsimező-kútja. A Móricz-patak völgyében és az Ölyves-árokban kénes víz tör fel. A 2014-ben létesített mesterséges horgásztava mellett, kültéri és beltéri medence, pezsgőfürdő, masszázsmedence, szauna, sósdézsa és központi fűtéssel ellátott, egész évben nyitva tartó, pihenésre alkalmas vendégházak állnak.

Kurtapatak: A Kurta-patak mentén települt, közigazgatásilag Esztelnekhez tartozik. Egyházi szempontból a szomszédos Esztelnek filiája. A mai temetőkert területén Baka Mártonné 1663-ban kápolnát építtet, helyét a Baka család egy emlékkereszttel jelölte meg 1899-ben. A kurtapataki kápolnát 1874-ben a Mocsár és Hidegkút patakok összefolyása fölött Jakab Ferenc építtette. Lönhárt Ferenc püspök alatt 1888-ban a kápolnát torony hozzáépítésével Szent Péter és Szent Pál tiszteletére alakítják át, a kisebbik harangját 1774-ben öntötték a csíksomlyói kolostor számára, Pádovai Szent Antal tiszteletére. A kápolna nyugati falához 1984-ban hozzáépítenek egy sekrestyét. A templombúcsúja Szent Péter és Pál napján van. A településtő három kilóméterre északra, a Kászon völgyében egy 13. századi templom állt, amely az egykori Szentjános falu temploma lehetett. A kurtapataki szilvapálinkának jó híre van.

Lemhény: A Feketeügy partján fekvő Alsólemhény vagy Alszeg és a Velence-patak völgyében fekvő Felsőlemhény és Velence falvak összeolvadásából keletkezett. Régi vártemploma Kézdialmás és Lemhény között, a Szent Mihály-hegyen állt. A helyére a lemhényiek és az almásiak közösen 1510-ben új templomot építenek (a diadalív fölötti felíraton az 1510-es évszám szrepel), amit 1777-ben barokk stílusban átépítenek. A kerek bástyákkal, kaputornyokkal megerősített várfalát a 16-17. század fordulóján emelik. A Szent Mihály-hegyi templomot, mivel mindkét településtől távolabb esik, csak búcsúkor, temetésekkor és nagyobb egyházi ünnepekkor használják. Búcsúját szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal napján tartja. A Nagy-Lemhény-patak völgye feletti hegycsúcson Álmos várának romjait találjuk. A Kis-Lemhény-patak völgyében emelkedő Várhegyen, Csomortány vára állt. A Gyepár nevű csúcson állt egykor a Hajduk vára. Lemhényből a Veresvíz-patak mentén juthatunk el a mintegy húsz hektárnyi kiterjedésű Veresvízi-tözegláphoz. A Veresvíz tőzegláp közelében fekszik a jóval nagyobb nagyobb kiterjedésű Lassúág-Honcsok tőzegláp, ahová felújított erdőszút vezet.

Lécfalva: A Feketeügy jobb partján települt, közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozik. Várhegy települést 1899-ben csatolják Lécfalvához. Első temploma Szent Miklós tiszteletére épült. A település református temploma a 16. században épült, 1878 és 1884 között átépítik. Lécfalvától 1,5 km-re délkeletre a Várhegy településen, a Várhegy-dombon állt a Székelybánja vára.

Maksa: a Maksa-patak a Besenyő-patakba ömlésénél települt. A régi teploma 13. századi eredetű, a 15. század végén gótikus stílusban átépítik. A gótikus templom falára a Szent László legendát ábrázoló falképet festettek. A harangja 1537-ben készült. A református templomot 1766-ban készült kazettás mennyezet díszítette, ami a budapesti Iparművészeti Múzeumba került. A Szent László legendát ábrázoló falfreskó 1892-ben készült akvarell másolata a Magyar Néprajzi Múzeumban található. A református várteplomát 1893-ban lebontják, csak a tornyot hagyják meg és helyébe 1894 és 1900 között újat építenek. A református vártemplom lebontásakor a freskók megsemmisülnek.

Miklósvár: Az Olt jobb partján települt, Baróthoz tartozik. Az egykori Miklósvárszék névadó települése és központja. A település eredetileg a Székátalja nevű helyen feküdt. Miklósvár templomát először 1211-ben említik, Szent Miklósnak volt szentelve. A teleülés 1716-ban visszatér a katolikus hitre, a régi templomát 1771-ben elbontják, római katolikus templomát 1771 és 1775 között építik fel. A Szent Anna tiszteletére épített kápolnáját 1816-ban és 1998-ban felújítják. A Szent Anna kápolna és a mellette lévő kripta a Kálnokyak temetkezési helyéül szolgált. A régi helyén épült mai római katolikus templomát 1907-ben, a vallásalapból nyert segélyből építették fel, szent Miklós tiszteletére. Szent Miklós püspök a templom védőszentje, de Jézus Szíve szobor van a főoltár központi helyén. A templom toronya 1847-ben összeomlott, új tornya 1851-ben készült el. Az orgonája 1867-ben készült. A régi plébániája 1830-ban épült, az új plébánia 1935. augusztus 26-án készült el. Az 1938-ban készített nagy harangját 1992-ben újraöntik. A kicsi harangját 1941-ben öntötték. A Várpatak és a Szépvízpatak közötti hegycsúcson állt egykor Tortogóvár. A Kálnoky udvarház a 17. században épült, 1780-ban és 1830-ban klasszicista stílusban kastéllyá átalakítják. A baróti önkormányzat 49 éves szerződést kötött Kálnoky Tiborral, aki a miklósvári kastélyt az idegenforgalomban hasznosítja. A miklósvári Kálnoky-kastélyban rendezték be 2017-ben az Erdélyi Élet Múzeumát.

Mikóújfalu: Az Olt-völgyében települt. Borvízes fürdőmedencéje a mikóújfalusi Bugyogó.

Málnásfürdő: Híres természetes gyógyfürdőhely. A település római katolikus kápolnája 1969-ben épült fel. A Lobogó-fürdő melett, az 1750 körül épült Semmseyné Bugyogója, másként Lábáztató, avagy Bivaly-feredő működött. Málnási-feredő 1873-ban a fürdő-közbirtokossági tulajdonba kerül. A fürdő-közbirtokosság 1873-ban a meleg borvízzel működő kádfürdőt épített és a már régebben kialakított, egykori Lobogó-fürdő medencéjére ráépíti a beüvegezett mennyezetű Herkules hideg tükör- és légfürdőt. A Herkules-tükörfürdő forrásvize a jelenlegi fürdőépületbe van bevezetve. Málnásfürdő 1895 és 1899 között épült szénsavsürítőjét az 1904-ben mélyített Siculia-fúrás szolgálta ki. A málnási Mária-forrás szénsavas-vasas-jódos-nátriumos vizét 1904-től Siculia néven, jelenleg Malnas Maria néven palackozzák. Málnásfürdőn a Borvizek útja program keretében felépített, 2014 május 20-án átadott új kezelőközpontjában egy melegvizes és egy hidegvizes borvízes-medence, meleg gyógyvizes kádas fürdő és szauna működik. A málnásfürdői szállodakomplexumot balneoturisztikai felnőttoktatási központtá kívánják alakítani, ezért Málnás község önkormányzata 2018 decemberében a málnásfürdői ásványvizes kezelőközpontot a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolának adta át.

Nagyajta: Az Ajta-patak Oltba ömlésénél települt, Középajta tartozik hozzá. A román kori templom helyére a 15. században a szentély lebontása mellett, késő gótikus stílusú templomot emelnek, amelyet 1512-ben átépítenek, a 16. század végén sarokbástyás fallal vesznek körül, majd kapubástyával is kibővitik. Az unitárius templom kőszószéke 1710-ben készült. A templomhajó kőbordái meglazulnak ezért 1802 és 1814 között a templomot átépítik. A nagyajtai unitárius parókia udvarán konferencia terem épült. A református temploma 1841-ben épült, a harangtornyát 1856-ban húzzák fel. A keleti ortodox templom 1866-ban épült. A katolikus kápolna tornya 2009 szeptemberében készült el, 2009. október 11-én szentelik fel, a búcsúját október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartja. A Cserey udvarház a 18. században épült. A településen találjuk a Kriza János emlékházat.

Nagyborosnyó: A Borosnyó-patak mellett települt, Kisborosnyó, Lécfalva, Cófalva, Feldoboly és Kispatak tartozik hozzá. Középkori templomát lebontják, helyette 1762 és 1791 között új templom épült, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik fel. Református templomát 1853 és 1856 között építik fel.

Nagypatak: A Nagypatak völgyében települt, korábban Kisborosnyóhoz, most Zágonbárkányhoz tartozik. Görög-keleti temploma 1793-ban Szent Mihály és Szent Gábriel (Gábor) arkangyalok tiszteletére épült. Magyar feliratos kisharangja 1763-ban készült, Lakatos Mihály öntötte Árkoson. A településen állt korábban a reneszánsz–késő barokk stílusban épült Tompa udvarház. A településen a Gyökeres-patakban és a Hamvas-hágóra vezető út mellett kénes borvízek törnek a felszínre, ilyen a Büdös-kút és a Vár-kút. Nagypatak érdekessége a Várbérc és az azon álló Várnicai kőgombák és kőfülkék.

Nyújtód: Régi temploma a 15. században épült, kőböl faragott szenteltvíztartóján az 1553-as évszám szerepel. A templomot az 1802-es földrengés megrongálja, 1821-ben kijavítják. A templomot cseréppel fedett kőfal veszi körbe, templomtornya 1863-1872 között épült. Búcsúja június 27-én, Szent László király napján van.

Ojtoz: A Ojtozi-szoros keleti kijáratánál, az Ojtozi patak mentén települt, Bereckhez tartozik. Római katolikus temploma 1824-ben épült, búcsúja január 20-án Szent Fábián és Sebestyén napján van. A falutól két kilométerre északkeletre, a Rakottyás sziklagerincén áll a 16. században épített Rákóczi-vár. Az egykori vámházból fogadót alakítottak ki. A település közelében lévő halastavakban pisztrángokat tenyésztenek, a Karaszló patak vízesése csodálatos látvány.

Olasztelek: A Kormos-patak bal partján települt, részei Alszeg, Középszeg vagy Gátszeg és Felszeg vagy Barthafalva, közigazgatásilag Bardóchoz tartozik. A régi templomra épült, gótikus temploma szögzáródású szent­élyét beépítették az 1857–58-ban épült református templomba. A templom kőfalában áll 1795-ben épített tornya. A Daniel kastély 1609 körül épült, 1668-69-ben keleti szárnnyal kibővítik, 1884-ben megújítják, mellette találjuk az 1621–1642 között épült Bethlen-kastélyt, amelyet teljesen átalakítottak.

Oltszem: Az Olt völgyében fekszik, közigazgatásilag Bodok községhez tartozik. Az oltszemi Mikó-kastélyt 1827-ben gróf Mikó Miklós építtette, aki Emil Schmutzler brassói szász kereskedőnek adja el. A kereskedő leszármazottai visszaigénylik és visszakapják az épületet, tőlük a bodoki és a háromszéki megyei önkormányzat vásárolja vissza, benne székely lovas múzeumot, konferenciatermet és a vendégeknek számára szálláshelyet akar kialakítani. A kastélyhoz tartozó területen fogathajtó pályát terveznek építeni. A település borvízforrásai a Bagoly-borvíz és a Sós-borvíz, Bagoly-borvíz szénsavas, meszes, savas, természtes rádioaktivitása a legmagasabb az Olt-fejben, a Sós-borvíz sós-szénsavas, nátrium-hidrogénkarbonát jellegű. A kezelőközpont a Bagoly-forrás vizét hasznosítja, magas természetes radioktivitású borvízzel töltött fűrdőmedencékkel és kádfürdővel rendelkezik. A fürdőközpont melegvizes kádakkal, meleg- és hideg vizes medencével, szaunával, sószobával rendelkezik. A fürdő épület közelébe kültéri medencék építését tervezik. Híres kádárok éltek a településen.

Ozsdola: A Kápolna-patak mentén települt, Hilib tartozik hozzá. A 14. századi temploma az 1802. évi földrengésben elpusztult. A Templom dombon álló római katolikus templomát 1818-ban emelték, szentélye az egykori Kuun-kastély kápolnája, harangja 15. századi, hagymasisakos barokk harangtoronyát 1834-ben emelik, a templomot 1984-ben kibővítik. A templomot tusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök 1929. május 25-én Szent Mária Magdolna tiszteletére szenteli fel, búcsúját július 22-én, Szent Mária Magdolna napján tartja. A görög katolikus temploma 1939-ben fából épült, 1973-ban lebontják, a helyére román ortodox templom épül, amit 1975-ben szentelnek fel Keresztelő Szent János tiszteletére. A Jáhorosérc nevű helyen népi fürdő létesült. A Kún-kastély romjai a római katolikus templom közelében még a húszadik század elején látható volt, de a romokat széthordták. A település határában a Putna-szorosban levő Jáhorosnál a Plájások várának romjait találjuk. A Kápolna patak völgyében kvarckristályokat találhatunk, ezeket ozsdolai gyémántoknak nevezik.

Papolc: A Papolc-patak mellett települt. Báró Zathureczky Gyula 1882-ben eladja a papolci hatalmas, 8000 holdas erdőbirtokát Horn Dávid felvidéki származású pesti üzletembernek, amivel hozzájárult Háromszék legnagyobb erdőkitermelési munkálatai elindításához. Horn Dávid 1882-ben létrehozza az Erdélyi Erdőipar Részvénytársaságot és hozzálát a Horn-féle fűrészüzemek beindításához. Horn-féle fűrészüzemek részeként a Papolchoz tartozó, Kommandó melletti Gyulafalva ipartelepet Báró Zathureczky Gyuláról nevezik el. A farönkök szállítására alkalmas iparvasút 1905-ben épül ki. Református temploma 1895-ben épült a régi, egy ismeretlen korú templom felhasználásával. Az ortodox egyház tulajdonába került Szent Paraszkiva, másként Szent Piroska-fatemplom 1814-ben épült fel.

Réty: A Feketeügy jobb partján települt. Komollóval 1964-ben egyesítették, Bita, Egerpatak és Szacsva tartozik hozzá. A település melletti dombtetőn, a Dobolykán álló templom 11-12. századi, román kori szentélye félköríves záródású, félkúp boltozatú és félköríves diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz. A 11-12. századi református templomot 1857-ben kibővítik és átépítik. A településen áll a 18. században épült Salamon-udvarház, a két Antos-udvarház és a Székely-Kozma udvarház.

Sepsibesenyő: A Besenyő-patak mentén települt, közigazgatásilag Maksához tartozik. Szentivánlaborfalva plébániájának római katolikus filiája. Az település első templomának félköríves szentélyét 2010-ben tárták fel. A falu szélén lévő temetőben állt a 13. századra keltezett Szent Mártonnak szentelt templom. A 13. századi templomát a 15. században gótikus stílusban átépítik. A gótikus templomot 1887-ben átépítik és Szent Márton tiszteletére szentelik. A 14. századi freskóinak nagy része az 1887-ben történt átépítéskor elpusztul, csak kisebb részletek láthatóak az északi hajófalon. A Szent László-legendához kapcsolódó falképeket Huszka József másolta le. A Gyárfás-udvarház 1790-ben épült, az 1970-es években lebontották. A településen áll az 1825-ben épült Babós-Forró udvarház. A Besenyői tó a Besenyő-patak mesterséges eltorlaszolásával keletkezett, népszerű fürödő és horgászhely.

Sepsibodok: A Bodoki-hegység nyugati lábánál az Olt-fejben, az Olt bal partján fekszik, Oltszemmel és Zalánnal alkot községet. Málnásfürdő római katolikus filiája. A sepsibodoki reflexiós üveggel ellátott medveles húsz személy befogadására alkalmas és egész évben látogatható, megfelelő körülményeket biztosít a vadon élő medvék, szarvasok, vaddisznók megfigyelésére. A medveles Bodokról, Gidófalváról és Angyalosról terepjáróval és rövid sétát követően érhető el.

Sepsibükszád: A Tusnádi-szoros déli kijáratánál az Olt partján, az Oltfejnek nevezett részen fekszik. Római katolikus temploma 1867-ben épült. A keleti ortodox hívek 1917-ben katolizálnak, a Nagyboldogasszony római katolikus plébániáját 1919-ben alapították, az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. A falu legnagyobb forrása a Bükszádi-bugyogó, más forrásai a Carpitus-forrás, Sós-forrás. A Veres- és a Büdös-patakok találkozásánál vannak a Bükki-, a Hamvas- és az Alsó-Vallató nyílt vizű borvízes fürdőmedencéi, az itteni 1860–1880 között épült Mikes-fürdőn hideg borvizes medencék, mofetta és meleg fürdő működött. Az Antalkáék feredeje a gátépítés miatt elpusztult. A település görög-katolikus temploma 1712-ben épül fel. Gróf Mikes Benedek 1782-ben a zsombori üveghutáját Bükszád területére, a település felső részébe, az Űvegcsűr-patakba költözteti. Az Üvegcsűr-pataknál lévő régi templomát 1830-ban bontották le, az új temploma 1867-ben épült, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik. A Nagyboldogasszony római katolikus plébániát 1919-ben alapítják, az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Sepsibükszád közelében Almás, Zsombor, Gohán, Gerebencs és Rakottyás elpusztult települések feküdtek. Az Olt és a belészakadó Rakottyás patak között, az Olt jobb partján emelkedő hegyfokon vannak Vápa várának romjai, a vele szemközti hegycsúcson állt Sólyomkő-vára.

Sepsikőröspatak: A Körös-patak mentén települt, Kálnok tartozik hozzá. Középkori temploma a 14. században épült, harangtornyában 1512-ben készült harang áll. A településen 1426-ban épült kápolna romjait találjuk. A középkori templomát az unitáriusok és a reformátusok veszik használatba, majd 1781-ben Mária Terézia rendeletére a reformátusoktól a római katolikus egyház tulajdonába kerül, 1788-ban felújítják, 1859-1869 között csaknem teljesen átépítik. A szentély falán 14. századi falfestményeket tárnak fel, a Királyok imádása jelenet 1890-ben a feltárás során megsemisül. A szentély falán feltárt 14. századi freskókon kívül, további falfestmények kerülnek elő a templomhajót díszítő áloszlopok mögött. Református temploma 1820-ban épül. A településtől északkeletre, Sepsiköröspatak és Sepsikálnok között félúton áll a Veres barátok tornya, másként a Veres barátok temploma, amelynek hajója teljesen elpusztult, csak sokszög záródású szentélyének alapjai maradtak meg. Az 1868-ben alapított római katolikus plébánia anyakönyveit 1880-tól magyar nyelven vezetik, az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma a búcsúját Szentháromság vasárnapján tartja. A Kálnoky Sámuel által 1660-1670 között épített, többszöri átalakítot kastély jelenleg is felújítás alatt áll.

Sepsimagyarós: A Mocsár-patak mentén települt, Uzonhoz tartozik. Református temploma 1752-ben épült. Uzon római katolikus filiája.

Sepsiszentgyörgy Az Alsó-Háromszéki medencében, az Olt két partján települt. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá, Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő tartozik hozzá. A régi templomát a 1547-ben században átépítik gótikus templomnak, a 16. században kettős várfallal veszik körül, a belső várfal ma is áll. A református vártemplomot és a várfalat 1977-1983 felújítják. A Székely Határőrség laktanyájának udvarán 1762-ben katolikus kápolna épült, ami leég. A régi görög-keleti temploma 1771-1772-ben a Barom-hegyen épült. A belvárosi kőtemplom 1786-ban épült fel. A város szélén Kovács Miklós erdélyi püspök támogatásából 1832–34-ben római katolikus kőkápolna épült. A piacon lévő római katolikus templom 1832–1834 között épült, 1898–1902 között kibővítik, a régi templomból csak a hajó és a torony alsó része marad meg, Gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök 1902. október 26-án Szent József tiszteletére szenteli fel. Szent József plébánia a V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. A régi gótikus templom helyén 1856-ban felépül a semerjai református templom. Bálint Lajos gyulafehérvári püspök 1987-ben szenteli fel a Szent Gellért római katolikus templomot. A Szent Gellért püspök plébániát 1990-ben alapítják, az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Az unitárius templom 1990-1991-ben a Szent József római katolikus templommal szemközt épül fel. A Szeretet Misszionáriusai, Szent Teréz anya leányai 1990-92-ben rendházat és templomot építenek az őrkői negyedben, az őrkői templomot 1992. augusztus 15-én Bálint Lajos gyulafehérvári érsek Mária Világ Királynője tiszteletére szenteli fel. A Szent Benedek római katolikus plébániát 1992. augusztus 1-jén alapítják, a V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. A Szent Benedek pébánia római katolikus templomát 1996-ban kezdik el építeni 1997-ben keszül el, Jakubinyi György érsek 1998. május 16-án, Szent Benedek tiszteletére szenteli fel. Jakubinyi György érsek 1996. augusztus 1-jén megalapítja az őrkői Mária Világ királynője plébániát, az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. A Krisztus király római katolikus templom alapkövét 1990. november 24-én helyezi el, 2006. szeptember 3-án Jakubinyi György érsek szenteli fel. A Krisztus Király plébánia 2007. augusztus 1-én jön létre, az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. A Gyöngyvirág utcai református templomot Kató Béla református püspök 2017. augusztus 27-én szenteli fel.

Sugásfürdő: Borvízes fürdőtelep, korszerű szabadidő- és kezelőközponttal. A Sugás Spa néven működő sugásfürdői pihenőközpont Sepsiszentgyörgy önkormányzatához tartozik, üzemeltetője a Sepsi ReKreatív Rt. Az új kezelőközpontban hidro-, relaxációs és jádeköves masszázs közül válaszhatunk, szauna is rendelkezésre áll. A harminc fő befogádására alkalmas Sugás Spa-ban egy hideg és meleg vizes medence, gőzfürdő, szaumák, erőterem és konferenciaterem áll rendelkezésre. Sugásfürdő egyik fő nevezetessége a Gőzlő, avagy Gyilkosbarlang. A sugásfürdői mofetta épületét 1894-ben építették. A település két sípályával várja a vendégeket.

Sepsiszentkirály: A Szentkirályi-patak mentén települt, Illyefalvához tartozik. Illyefalva római katolikus filiája. A 11. századi templomát a 15. században gótikus stílusban átépítik és védőfallal veszik körbe. A gótikus templomot a 18. században az unitáriusok barokk stílusban átépítik. A régi toronyát a 19. század elején empire stílusban kibővítik. A régi református temploma 1761-ben, az új 1879-ben épült fel.

Szárazpatak: Szárazpatak, másként Kézdiszárazpatak a Kászon-patak jobb parti mellékvölgyében található. Szárazpatak régi temploma a Kolomp-patak völgyében volt. Kőfallal körülvett római katolikus temploma 1798-ban, parókiája 1909-ben épült. Búcsúját augusztus 24-én Szent Bertelan napján tartja. A településen áll a Potsa udvarház klasszicista épülete. Kézdiszárazpatak Marton­ka nevű helyén kénes ásványvízforrás tör a felszínre.

Szentivánlaborfalva: A Feketeügy jobb partján települt, Sepsiszentiván és Laborfalva 1899-ben egyesül Szentivánlaborfalva néven, Uzonhoz tartozik. A 13. századi templomáról semmilyen írásos emlék nem maradt fennt. A középkori templomát az unitáriusoktól Henter Gáspár katolikus pap fellépésére és gróf Kálnoki Mihály támogatása mellett 1724-ben a katolikusok kapják meg, 1730-ban javítottak, 1775-ben a templomot báró Henter Ferenc és felesége, Almássy Krisztina kijavítattja és új toronyot építtet hozzá, a körfala 1779-ben Henter Anna támogatásából épül fel. Az alapjaiból újjáépített római katolikus templomot 1805-ben fejezik be, 1890-ben újra halaszthatatlanná válik, 1892-ben felújítják. A település szélén álló Szentiványi Gábor építette sírkápolna 1819-ben készült. Az unitárius templom 1862-ben épült fel, a reformátusok imaházzal rendelkeznek. A Keresztelő Szent János római katolikus plébánia a V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik.

Szentkatolna: A Feketeügy jobb partján, a Mezőföldön települt, nevét Alexandriai Szent Kataliról kapta, Hatolyka, Kézdimartonfalva, Kézdimárkosfalva és Imecsfalva tartozik hozzá. Régi temploma az 1802-ben a földrengésben összeomlott. A római katolikus temploma 1815 és 1823 között épült fel, keresztelőmedencéje a régi templomból maradt meg, a templomot 2016-ban felújítják. A plébániája Szent Katalin szűz és vértanú nevét viseli, a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. A Basa-Kun-Sinkovits udvarház a 19. század elején empire stílusban épült, a Cseh udvarházat, amelyet Kühnle udvarháznak neveznek, Cseh Ignác alkirálybíró és felesége, Kovács Polixéna építtette klasszicista stílusban

Székelypetőfalva: A Feketeügy bal partján települt, Zabolához tartozik. Katolikus kápolnája 1711-ben épült fel, ezt 1823-ban templommá bővítik. Harangtornyát 1925-ben emelik. A település borvizeiről híres, az Alsó határban feltörő borvizes Fortyogóját régebben népi fürdőként használták, az 1889-től a 1930-as évekig gyógyfürdőként működött. A település északi határában, a Borvíz patak völgyében tör felszínre a petőfalvi borvíz. A településen 2008-ban megújult a Fortyogó borvízes medence és fatüzelésű szauna is rendelkezésre áll.

Székelyszáldobos: A Kormos-patak mentén települt. Az elpusztított Kisszáldobos, Valál és Dobó megmarad lakói ide költöznek. A régi református temploma 1795-ben tűzvészben pusztúl el. Az új református templom 1853-ban készül el, a közelében négykaréjos, lóhereíves régi kápolna alapjait találják meg. Barót római katolikus filiája. A Bethlen fürdő medencéje kővel van kirakva, ismertebb forrásai a Likaskő-forrás, a Feketési borviz, a Faluvegi borviz, vagy Küpüs borvíz, a Nyáras borviz, a Tanya borviz, a Sziki borviz, a Kotyor borviz, a Szálka borviz, az Ikró borviz, a Baktororrai vagy Tót Mózes borviz és a Nagyestán borvize. A lakói fuvarozással, mészégetéssel foglalkoztak, a régi mészégető kemencék a Lesekben, Valálivizoldalban, Vállaskútnál és a Darázsokban álltak.

Székelytamásfalva: A Zabola-patak Feketeügybe torkollásánál települt. Református temploma 1892-ben épült, tornyát 1927-ben emelték. Római katolikus káponája 1847-ben a Thúry család segítségével épült, az imecsfalvi plébániához tartozik. A településen találjuk az 1810–1820 körül klasszicista-empire stílusban felépített Thúry-kastélyt. A Thúry-kastélyt kastélyt 1865-ben a Bányai család vásárolta meg. A Thúry-Bányai kastély épületét 1973-ban kultúrotthonná alakították át, a központi helyiségeket egybenyitották, az örökösöktől zabolai önkormányzat vásárolta meg. A településen él a december 28-án tartott aprószentekelés hagyománya és felelevenítették a húsvéti szánozós locsolás szokását.

Szörcse: A Feketeügy bal partján települt, közigazgatásilag Zabolához tartozik. Régi református fatemploma 1634-ben épült, 1833-ban lebontják, új református teploma 1840-ben épült fel. Dénes Dávid 1975-ben katolikus imaházat indít és haranglábat állít.

Torja: A Torja patak két oldalán hosszan elnyúlva települt. Öt, teljesen egybeépült faluból áll, ezek Alsó és Felsőtorja, Karatna, Alsó és Felsővolál. Altorja és Feltorja 1899-ben egyesült, 1917-ben hozzácsatolják Karatnát és Alsó- és Felsővolált. Közigazgatásilag Bálványosfürdő és Futásfalva tartozik hozzá. Az altorjai Szent Miklós gótikus várteplomot amely egy román kori helyén áll, 1802-ben megrongálódik, 1823-ban lebontják, majd 1823-1831 között klasszicista stílusban újjáépítik. A templomban található az egy darab fából faragott, ember nagyságú Jézus Krisztus feszület. Az altorjai vártemplomot a 15. században várfalllal veszik körbe, amelynek egy része ma is áll. A feltorjai 14. században épült Szent Márton templomot a 15. században alakítják át váremplommá, amelynek a belső falán védőfolyosó húzódik. A feltorjai vártemplom tornyán tőbb lőrést alapkítottak ki. A feltorjai vártemplom kapuján az 1770-es évszám található. A feltorjai várteplom közelében 1940-1941-ben új római katolikus templom épült. A feltorjához tartozó Karatnán református templom áll, ami 14. század végén építetenek és a 15. században átalakítanak. Nyitott megfigyelő tornáccal ellátott, lőréses védőtoronnyal van ellátva. A református vártemplomot 1850-ben újjáépítik, 1882-ben, 1883-ban, 1885-ben, 1891-ben felújítják, 1940-ben földrengés rongálta meg. A feltorjai katolikus várteplomot a 19. században, majd 1914-1918 között átalakítják. A karatnai katolikus templomot 1744-ben építik fel. Az altorjai Apor kastély mellett áll Apor Péter szülőháza és gabonatárolója. Altorja központjában áll a Szent József kápolna teljes lebontása után, a belőle felépített Mária-kápolna, alatta az Apor-kriptával. A településtől észapnyugatra található a Szeregető-, valamint a Fórispataki-borvízforrások. A település felső végében áll a Szemmosó-kút. A Jajdon-patak völgyében, másként a Futásfalvi Pokolvölgyben épült a borvízekben gazdag Torjahágó-fürdő.

Zabola: A Zabola-patak teraszán fekszik, községközpont, Székelypetőfalva, Székelytamásfalva és Szörcse tartozik hozzá. A település területén feküdt Domokosfalva, amelyet a tatárok pusztítottak el. Zabola és Székelytamásfalva között fekszik a Tatárhalom. Református erődtemploma 14. századi, amelyet a 16. században átépítettek. Római katolikus temploma 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére. A zabolai Mikes-kastély a 15. században épült. A 17. században épült, a református templomtól északra fekvő Basa-kúria a 19. században elpusztul. A zabolai Mikes birtokon létrehozott 9 helyes medvelest főként a birtok vendégei számára alakították ki, de előzetes egyeztetés esetén bárki betekintést nyerhet az itt élő vadvilág életébe.

Zalánpatak: Az Iván- és Tekse-pataka mellett települt. Zalánpatakon található a Pina-borvíz, a Karácsony-borvíz. Fürdői a Répás-feredő és a Bugyogó-feredő, amelynek mofettája is van.

Zágon: A plébániatemplom a búcsúját szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján tartja.

Zágonbárkány: Zágonhoz tartozik, Ladóc, Salamás tartozik hozzá. A Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkeleti templomát 1896-ban építik fel. Üveghutáját Bartha Károly 1847-ben építi fel. A befőttesüveg román megnevezése a településről kapja a nevét. A Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szentelt román ortodox temploma 1967-ben épül fel.

Vargyas: A Vargyas-patak mellett települt. A 13. századinak mondott alszegi templomot a 15. században gótikus stílusban átépítik, a 19. század elején elbontják, köveit az unitárius templomba építik bele. A település központjában álló unitárius templom 1813-1820 között épült fel. A református temploma 1841-ben fából épült, 1994-ben lebontják. Az új református alapkövének elhelyezésére 1997. május 31-én került sor, az alapozás idején kerül elő a régi, úgynevezett alszegi templom, benne a román és gótikus templomok alapfalaival, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékeivel és egy székely rovásírással ellátott keresztelő medencével. Az új vargyasi református templomot, amelynek a falába néhány faldarabot a régi templomból visszahelyeznek, 2005. október 2-án szentelik fel. A településtől délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak. A település észak-nyugati részén 1807-ben épült a görögkeleti templom. A katolikus kápolnáját 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án, Szent Antal tiszteletére szentelik fel. A Daniel kastélyt a 17. század végén lerombolják, 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítik, jelenleg az esztergomi önkormányzat tulajdona. A Daniel-kastély udvarán dendrológiai park található. A településen található fafaragó népművész Máthé Ferenc Ilonka és bútorfestő és fafaragó Sütő család állandó kiállítása. Az alsó bárói udvarban feltörő borvizet 1964 és 1983 között "Borsil" néven palackozták.

Vámoshíd: Vámoshíd Aldobolytól vált külön, Sepsiszékhez tartozott.

Uzon: A Feketeügy jobb partján települt. A vártemploma 13. századi eredetű, 15. század végén átépítik, 1738-ban és 1802-ben megrongálódik, 1819-ben lebontják. Mai református temploma 1829-ben épül fel, harangtornyát 1844-ben a régi kaputorony helyén építik fel. A református várteplom körfalait 1901-ben lebontják. Római katolikus temploma 1918-1922 között épült fel, búcsúját Áldozócsütörtökön, Urunk mennybemenetele ünnepén tartja. Keleti ortodox temploma 1830-ban épült. A Béldi-udvarházat 1544-ben említik, a Béldi-kastélyt 1655 körül emelik, a Béldi–Mikes-kastély a 17–18. században, 1755 körül épült fel, a 20. század elején átalakítják. A Mikes család kezdeményezésére 2016–2018 között a Béldi–Mikes-kastély környékén régészeti feltárás folytattak. A Pünkösti-udvarház 1810 körül épült, a településen áll a Gidófalvi-udvarház és az eklektikus stílusban épült Temesvári-udvarház. A település szélén találjuk az egykori huszárlaktanya 18. századi épületét.

Uzonkafürdő: Uzonkafürdő az Uzonka-patak völgyében fekszik, közigazgatásilag Nagybaconhoz tartozik. Uzonkafürdő északi részén, a hajdani pisztrángosi fürdő területén a borvízforrás mésztufa-forráskúpot rakott le. Az Uzonka-völgyben borvízes források fakadnak, ezek táplálják üdülőtelep borvizes strandját és az Uzonkai borvízes-lápot. A Fenyős-patak völgyében található az Istenkas nevet viselő borvizes medence. Az Istenkasba beömlő Érces-patak oldalában három nagyobb kőfülke alakult ki, két üregből ásványvíz folyik ki, amelyek kisebb esés után az Érces-patakot táplálják, a harmadikból ered az Érces-borvíz. Az Istenkas kőfüléi 1935-ben a Benedek Apó barlangja nevet kapta.

Háromszék: tájegység és 1876-ig székely szék Erdélyben. - A →Székelyföld D-DK-i részének, az Olt és baloldali mellékvize, a Feketeügy síkságának neve. É-on Csíkszék, Felső-Fehér vm. és Udvarhelyszék, K-en az országhatár Moldvával, D-en az országhatár Havasalfölddel, Ny-on Felső-Fehér vm. darabjai és Brassó vidék határolta. - 1852: Kézdivásárhelyt róm. maradványokat, Berecken castrum-, Homollón vízvezeték-maradványokat, 1888: a bodza-krasznai szorosban szirmiumi pénzverőből való aranyleleteket találtak. A következő évezred története szinte ismeretlen, a csíki székely krónikát - mely erről is írt - hamisítványnak tartják. A →székelyek a 13. sz. elején szállhatták meg, a régészeti föltárások szerint előttük vsz. bolgárok lakhatták. A székelyek vsz. nemzetségi szállások szerint hozták létre a Kézdi, Orbai és Sepsi szék közig., igazságszolgáltatási és katonai szervezeti ter-ét. 1241: a Mo-ot elözönlő tatárok (mongolok) Szubotáj Boghodor vezette csapata az ojtozi szoroson át tört be Erdélybe. A székelyeknek hadi szolgálataikért IV. Béla (ur. 1235-70) és fia V. István (ur. 1270-72), majd IV. (Kun) László (ur. 1272-90) adományozott birtokokat. - 1459. XI. végén a →kápolnai uniót megújító segesvári gyűlésén Sepsi szék bekebelezési kísérletei miatt panaszkodott Miklósvár szék, melynek önállóságát Rozgonyi (Lábatlan) János erdélyi vajda (1450-58, 1459-60) megerősítette. 1506. XII: a székelyek az →agyagfalvi gyűlésen aláírták a II. (Jagelló) Ulászló kir-nak (ur. 1490-1516) tett hűségesküt. 1526-62: a Szapolyaiakat támogatták, az 1562. V-i fölkelés megtorlásaként VI. 20: a segesvári ogy. a közszékelyeket jobbágyokká tette és János Zsigmond erdélyi fejed. (ur. 1556-71) Székelybánja néven vár építésére kötelezte őket, vsz. e korban a 3 széket ~ néven egyesítették. Bekebelezték az Erdővidék nagyobbik felén alakított, a Sepsi széktől a 14-16. sz: különálló Miklósvár fiúszéket. É-i kat. részét az ellenreformáció óta Szentföldnek nevezik, a Feketeügy és az Olt által határolt ter-e a Szépmező. - Egyhjogilag a kézdi főespséghez tartozott, Mohács előtt ismert főesperesei 1308: Miklós mester; 1316-41: Adorján mester; 1350-51: Péter; 1394-1405: Miklós. - 1600-01: Basta és Mihály vajda, 1603: Székely Mózes, 1658: a tör-ök dúlták, 1660. IX: Barcsay Gáspár, Ákos fejed. (ur. 1658-60) fivére, Cseme rétjén leverve a ~ieket, kegyetlenkedett. A határőrvidék szervezésekor 1764. I. 7: ~ népéből 500-an lettek a →madéfalvi veszedelem áldozatai. - II. József közigazgatási rendezése megyévé tette, hozzá csatolta Udvarhelyszék D-i részét s a teljes Brassó vidéket. 1787: a népszámláláskor Brassó sz. kir. város (2934 házban, 4102 családban 17.792 fő, 53 pap és 65 nemes), 155 településén (Bereck, Feketehalom, Földvár, Illyefalva, Kézdivásárhely, Prázsmár, Rozsnyó, Sepsiszentgyörgy mezőváros és 146 község, 1 puszta) 17.479 házban, 18.901 családban 87.687 fő (277 pap, 1321 nemes) élt. II. József halála után ~et eredeti határaival állították vissza. A haza védelmében 1848. XI. 12: bontottak zászlót, 1849. VII. 23-tól állandó harcban álltak az osztr., majd az orosz betolakodókkal is. - A 19. sz: kiváltságos mezővárosai: Bereck (tartozéka: Sósmező és Ojtoz), Illyefalva, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy (~ székhelye). - Közigazg. beosztása: Sepsi felső járás, székhelye: Kisborosnyó (Nagypatakkal és Talpatakkal); falvai: Angyalos, Besenyő, Bikfalva, (Egerespatakkal, Egerestóval), Bodzaforduló, Dobolló, Egerpatak, Eresztevény, Farkasvágó, Felsődoboly, Komolló, Laborfalva, Lisznyó, Magyaros, Nagyborosnyó, Rety, (Sepsi)Szentivány, Szacsva, Uzon. - Sepsi alsó járás, székhelye: Kilyén; falvai: Aldoboly, Árkos, Bodok, Etfalva, Fótos, Gidófalva, Kálnok, Kilyén, Kökös (Bácstelekkel), Kőröspatak, Málnás, (Sepsi)Martonos, Oltszem, Szemerja, (Sepsi)Szentkirály, Szotyor, Zalán, Zoltán. - Kézdi felső járás, székhelye: Feltorja; falvai: Almás, Altorja, Bélafalva, Csomortány, Esztelnek, Kurtapatak, Lemhény, Mártonos, Nyujtód, Oroszfalu, Osdola, Polyán, Sárfalva, Szászfalu, Szentlélek (Kiskászonnal). - Kézdi alsó járás, székhelye: Hatolyka; falvai: Albis, Alsócsernáton, Bita, Dálnok, Felsőcsernáton, Futásfalva, Ikafalva, Lécfalva, Maksa, Márkosfalva, Mártonfalva, Szentkatolna, Várhegy. - Orbai járás székhelye: Cofalva; falvai: Barátos, Gelence, Harály, Hilib, Imecsfalva, Kovászna (Vajnafalvával), Kőrös, Páké, Papolc, Páva, Petőfalva, Szitabodza, Szörcse, Tamásfalva, Telek, Zabola, Zágon (Bárkánnyal, Krasznával, Orbaibodzával, Ökröspatakkal). - Miklósvári járás, székhelye: Nagyajta, falvai: Barót, Bodos, Bölön, Köpec, Középajta, Miklósvár, Sepsibacon, Szárazajta, Zalánpatak. - 1870: 107 lakott helyén 95.340 fő élt. 1876: a közigazgatás rendezésekor ~hez csatolták Felső-Fehér vm. ~ és Brassó vidék valamint ~ és Csíkszék közötti darabjait, és Udvarhelyszéktől Telegdibacont. 88 Memoria Trans. 1843:LVI. - Orbán Balázs: ~. Pest, 1869. - A m. korona országainak helységnévtára. Bp., 1873:136. - Fehér Ignác: Ném. templomos lovagok Haralyban. Eger, 1894. - Nagy Sándor: ~ önvédelmi harca 1848-1849-ben. Kolozsvár, 1896. - Rákosy Jakab, csernátoni: Székelyföld. ~. Sepsiszentgyörgy, 1898. - Csutak Vilmos: ~ vm. [!] fölkelése a Rákóczi-szabharc idején. Uo., 1906. - Erdélyi László: A ~i nyelvjárásról tört. alapon. Uo., 1906. - M. Stat. Szle 1928:694. (térképpel) - Bogáts Dénes: ~i helynevek. Kolozsvár, 1929. - Erőss József: ~ telepedési tört. Uo., 1929.- Bogáts Dénes: A régi ~ topográfiája helynévkutatás alapján. Uo., 1934. - Endes 1935:530. - Az első mo-i népszámlálás (1784-1787) Szerk. Danyi Dezső, Dávid Zoltán Bp., 1960:306.