Almásmező, Bernádtelep, Gyegyóbékás, Bélbor, Borszék, Borzont, Bucsin, Damuk, Ditró, Eszenyő, Fundoja, Fülpe, Galócás, Galócáspatak, Güdüctelep, Gyergyóalfalu, Gyergyóbékás, Gyergyócsomafalva, Gyergyódodos, Gyergyóholló, Gyergyóremete, Gyergyószentmiklós, Gyergyótölgyes, Gyergyóvárhegy, Gyergyóújfalu, Gyergyózsedánpatak, Gyilkostó, Hágótő, Háromkút, Heveder, Hosszúrez, Hollósarka, Iványos, Kalnács, Kilyénfalva, Kovácspéter, Martonka, Nucén, Orotva, Ploptyis, Preluka, Rakottyás, Rakottyástelep, Récefalva, Runk, Salamás, Szárhegy, Szenéte, Tekerőpatak, Tikos, Tolésén, Vasláb, Vargatag, Visszafolyó, Zápogya

Békás, Bélbor, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyegyóholló, Gyergyókilyénfalva, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyóvárhegy, Récefalva, Tekerőpatak, Vasláb

Almásmező: A Békás-szoros után, a Békás-patak mellett települt, Gyergyózsedánpatak és Tikos tartizik hozzá. Római katolikus temploma 1903-ban épült.

Bélbor: A Kis-Beszterce mentén települt, Rakottyás tartozik hozzá. Magas tetőszerkezetű, csengettyűtoronnyal ellátott temploma 1795-1797 között fából épült, a templomot 1837-ben szenteli fel Lemény Pap János fogarasi görögkatolikus püspök Szent Miklós tiszteletére, a román ortodoxoké lett templom nagyobb szabású felújítása 1973-74 között történt, 1979-ben a templomot újraszentelik. Római katolikus temploma 1889-ben, fából épült, 1990-ben felgyújtották és leégett. Új római katolikus temploma a búcsúját október 7-én, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartja. A település borvizekben rendkívül gazdag, a 19. század végén a forrásokhoz fürdőmedencét építettek. Bélbor településtől keletre a Maroshévíz-Borszék megszünt kisvasút mellett fekszik a Huruba borvízforrás és a Madárdöglesztő. A település határában nyolc havasi lápot találunk.

Borszék: Gróf Lázár László 1844-ben kápolnát emeltet a Szentháromság tiszteletére. A település római katolikus temploma 1847-ben épült, görög-katolikus templom lesz, akiktől a román ortodoxok tulajdonába kerül. Ditró filiájából 1901-ben önálló plébánia lesz, az új plébániát 1958-ban építik fel. A felsőborszéki római katolikus templomot a közbirtokosság támogatásával 1910-ben építik fel, 1911. jú­l­iu­s 9-én Szent István király tiszteletére szentelik, a búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartja. Borszék filiája, Alsóborszék római katolikus kápolnája 1970-ben épül fel, 1978-ban átalakítják, 1978. július 30-án szentelik fel, 2009-ben lebontják. Az alsóborszéki kápolna helyén épült új római katolikus temploma 2014-ben készül el, 2014. február 11-én szenteli fel Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére, búcsúját február 11-én Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére tartja. Borszék fürdőtelep nevezetesebb forrásai a Főkút, az Erzsébet-forrás, a Lobogó-kút, a Kossuth-kút, a László-kút, a Madonna-, vagy Boldizsár-kút, a Kossuth-kút, az Erdei- vagy Károly-kút, a Pásztor-kút, a Lázár forrás, a Pierre Curie-forrás, a Petőfi-forrás, régebbi nevén Tisza Kálmán-forrás és a Bibirók-forrás. A borszéki borvíz palackozása 1806-ban indult. Ismertebb fürdői a Lobogófürdő, a Lázárfürdő, az Ósáros, az Újsáros és a Lábfürdő voltak, új népi feredője a Tündérkert-feredő. A Tündérkertben, a 2009-ben tartott fürdőépítő kaláka során az Emese-forrást köpübe foglalták ez táplálja a fábó épült népi feredő medencéjét. Ősforrása a Döglesztő forrás, amelynek vize elepadt, 2011-től mofettaként működik. Az Ó-Sáros-fürdőt a város önkormányzata létesítette 2012-ben, két medencéje van. Az 1880-1881-ben megnyított lignitbányáját 1962-ben bezárják, 1984-ben újranyítják, 2005. október 21-én újra bezárják. A borszéki gyógykezelő és wellnessközpont építése 2011-ben kezdődik, a wellness részt 2019 decemberben tervezik elindítani, a gyógyközpont ezt követően nyílhat meg. A településen Borvízmúzeum működik. A tervezett nyári bobpálya a síszezon befejeztével nyújthat szórakozási lehetőséget.

Borzont: A Nagy-Borzont patak mentén települt, Gyergyóalfalu katolikus egyházi filiája. A borzonti utat 1853 körül építették ki Gyergyóalfalutól a Bucsin-tetõig. Római katolikus kápolnája 1926-ban épül fel, 1984–85-ben templommá bővítik, oltára a gyergyóalfalusi templom Szent István király kápolnájából került ide. A templomot Szent István király tiszteletére szentelik, búcsúját augusztus 20-án tartja. Szent István király mellszobrát 2009-ben leplezik le. A katolikus templomot 2018. áprilisában új orgonával látják el. A Baricz-kanyarban található, 1999-ben felépített Magyarok Nagyasszonya-kápolna a búcsúját október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartja. A Bucsin-tetőn 2006-ban sípályát építtetettek.

Damuk: Damuk, vagy Gyergyódamuk, Gyergyóbékás része volt, 1956-ban, majd 1966-ban vált külön. Közigazgatásilag Háromkút és Hosszúrez tartozik hozzá. A búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja.

Galócás: A Maros partján települt, közigazgatásilag 1918-ig Maroshévízhez tartozott, 1925-ben önállósul Gyergyóvárhegytől. Szórványtelepülései Tolésény, Nucény, Galócáspatak, Preluka, Ploptyis vagy Jegenyés, Ármán dombja vagy Szérűsdomb és Zápogya. Görögkatolikus fatemploma 1791-ben Maroshévízen épült, Szent Miklós tiszteletére szentelték, 1909-1916 között szállítják a mai helyére, 1926-ban Mária mennybevétele tiszteletére, román ortodox templomnak szentelték fel. Római katolkus templomát 1816-ban említik, korábban maroshévízi római katolikus egyházhoz, most gyergyóhodosi plébániához és a XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik, a búcsúját augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartotta. Az új római katoikus kápolnáját 1907-ben építik, 2007-ben teljesen felújítják, búcsúját október 7-én, Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére tartja.

Güdüc: A Lok-patak völgyében települt. Güdüc, vagy Güdüctelep üdülőtelepülés, Gyergyószárhegyhez tartozik. A plébánia 1865-ben épült fel. A Szármány hegyen a Nagybaconi Baló család támogatásából épült 15. századi gótikus kápolna áll, amelyet az Urunk Színeváltozása tiszteletére szenteltek. A település 1930-ban épült görög-katolikus temploma jelenleg római katolikus plébániatemplom, a búcsúját július 2-án Sarlós Boldogasszony napján tartja.

Gyergyóalfalu: A Békény patak Marosba ömlésénél települt, Borzont és Bucsin tartozik hozzá. Tízesei Feltíz, Középtíz, Altíz, Dérlő, vagy Déllő, Borzon-telep, Fülöpök-utcája, Ranczokvára, Beczevár. A település első temploma román stílusú, számos eleme a jelenlegi templomban is megtalálható, boltíves kapuja román stílusú. A templom felirata szerint építtetett 1213-ban, Szent Júdás és Simon apostolok és Szent Margit szűz és vértanú tiszteletére. A 15. században gótikus sílusban átépítik, ekkor készült a hatszögletű, gótikus kelyhet mintázó keresztelőkútja. 1707-ben a császáriak felégetik, elpusztul. Az új katolikus templom alapkövét 1766. június 27-én helyezik el, barokk stílusban építik fel, Batthyány Ignác erdélyi püspök 1786. június 18-án Szent Simon és Judás apostolok tiszteletére szenteli fel, búcsúját október 28-án, Szent Simon és Judás apostolok ünnepén tartja. A települést 1804-ben (1806) tűzvész pusztítja, amelynek során a templom tetőzete leég. A plébánia épületét 1906-ban, Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére építik fel, a XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. A római katolikus templomot 1930-ban kibővítik az északi mellékhajóval, ennek során előkerül a templomot övező védőfal töredéke. Az 1930-ben végzett bővítés alkalmával a kibontott északi falból gótikus részletek, festett boltívborda-darabok, kőablak keretrészek kerültek elő. A görög-katolikus kőtemplom 1850-ben épült.

Gyergyóbékás: Gyergyóbékás, más néven Magyarbékás szórványtelepülés, Bernádtelep, Gyermán, Iványos tartozik hozzá. Plébániája korábban Damuk, jelenleg a gyergyószentmiklósi Szent Miklós katolikus egyházközség filiája. A római katolikus templomát Szent István király tiszteletére szentelték, búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartja.

Gyergyócsomafalva: A Nagy-Somlyó pataka Marosba ömlésénél, a Maros két partján települt, összeépült Szászfaluval. Tízesei Alszeg, Horcsok, Inceloka, Kakas, Kosza és Szászfalu. A régi fakápolna helyén 1726-ban új kápolna épül. Csomafalva első katolikus temploma 1728-ban épül fel, egyházilag Gergyóalfalu filiája volt, 1730-ban önállósul saját plébániával, amelyet 1779-ben és 1846-ban felújítanak. Az új, jelenleg is álló neogótikus templom 1875-1879 között készül el. A templomot 1878-ban szenteli fel az erdélyi püspök, Fogarassy Mihály, Szent Péter és Pál tiszteletére, búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja. Az új plébánia épületete 1909-ben készül el, a XIV. gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. A neogótikus templom régi harangja a plébánia kertjében áll, a Székelyudvarhelyen készítet új nagyharangját 2004. október 24-én avatják fel. A gyergyócsomafalva-szászfalusi kápolnát 1995-ben szenteltik fel, búcsúját március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartják. A településen áll a Borsos Miklós Emlékház, amit 2002-ben avattak fel. A község területén több borvízforrás fakad, híresek voltak a Töltési-, a Honcsok utcai Csonka Kati „küpüje” és a Maroshíd alatti források. Gyergyócsomafalván állt a Felsőnyírfürdő, a helyette épült borvizes Feredőt 2008-ban a fürdőépítő kalákával építik fel. A Rendezvénycsűr és a Szauna 2010-ben épül fel. A Kilátóról az egész Gyergyói-medencét be lehet látni.

Gyergyóditró: A Gyergyói-medence északnyugati részén a Maros, és a Ditró-patak mentén települt, Cengellér és Orotva tartozik hozzá. Tízesei Alszeg vagy Alsótízes, Felszeg vagy Felsőtízes és Faluderék vagy Középtízes. A település régi kápolnája helyére a 16. században épült gótikus temploma hajóját 1653-ban kibővítik. Gyergyószárhegy katolikus filiája volt, 1711-ben lesz önálló plébánia, a templomot 1714-ben tűzvész pusztítja, 1756-57-ben a hajót barokk stílusban teljesen újjáépítik, a templomot Szent Katalin tiszteletére szentelik fel, búcsúját november 25-én, Alexandriai Szent Katalin ünnepén tartja. A barokk templom tornyát 1653-ben felújítják, 1712-ben megmagasítják, 1756-1757-ben ismét felújítják. A településen 1908-1911 között, hatalmas áldozatok árán felépítik a 75 méter toronymagasságú, monumentális Jézus szive neogótikus katolikus templomot, 1913. július 13-án gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi római katolikus püspök szenteli fel Jézus Szent Szíve tiszteletére, a búcsúját június 14-én, Jézus Szent Szíve ünnepén tartják. A Felszegi Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom búcsúját korábban május 31-én tartották, most július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartja. Az új felszegi templomot 2015-ben Szent Imre tiszteletére szentelik, harangja Márton Áron nevét viseli, Lázár Imre harangöntő munkája. A határában található kőzetet a településrő ditroitnak nevezték el. Az orotvai vashámort 1847-ben Fülöp András alapítja.

Gyergyóhodos: Ditró része volt, Salamáshoz tartozik. A római katolikus temploma gróf Mailáth Gusztáv püspök támogatásával 1899-ben épült fel, búcsúját november 18-án, Magyarországi Szent Erzsébet ünnepén tartja. A Magyarországi Szent Erzsébet plébániát 1925-ben alapítják, a XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik.

Gyergyóholló: A Kis-Besztercébe ömlő Holló-, Baraszó-, Szávuluj- és Argintária-patakok mentén települt, Hollósarka tartozik hozzá. Az 1936–44 között épített római katolikus templomát Szent Ferenc tiszteletére szentelték, búcsúját október 4-én, Assziszi Szent Ferenc ünnepén tartja. Határában 1938-ban ólombánya működött. A gyapjúszőttesekről, húsvéti hímes tojásairól híres.

Gyergyóremete: A Maros mellett, Gyegyóditróval és a Kőpataka völgyében fekvő Csutakfalvával összenőtt település. Tízesei Alszeg, Fenekalja, Eszenyő és Tulamaros. Gyergyóditrótól 1726-ban válik el és lesz önálló katolikus egyházközség. A régi templomának helye nem ismert, kápolnája Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, erdélyi kancellár jegyzője, Kendeffy Bonifác pálos remete támogatásából épülhetett, a település a nevét az itt megtelepedett pálos remetéktől kapta. A római katolikus temploma 1771-ben épült fel, a települést 1892-ben hatalmas tűzvész pusztítja, a temploma leég. A templomból származó, a Szűz Máriát a kisdeddel ábrázoló jobboldali mellékoltár eredeti képe a Budapesti Szépművészeti Múzeumban található, ismeretlen festő készíthette 1780 körül. A plébániával szemben láthatóak az 1933-ban feltárt, leégett templom alapjai. A római katolikus barokk templomot 1899-ben építik fel, Szent Lénárd tiszteletére szentelik, búcsúja november 6-án van. A Szent Lénárd plébánia, a XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. Csutakfalván áll az 1942-ben, Magyarországi Szent Margit tiszteletére szentelt kápolna, amelyet 1968-ban kibővítenek. A kicsibükki szórványtelepülés fakápolnáját 1943-ban Szent István király tiszteletére szentelik fel, búcsúját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartja. Az Alszegen a Szent Rita kápolna alapkövét 2011. júniusában helyezték el. A Mélik család kriptája a 19. század végén, neogótikus stílusban épült.

Gyergyószárhegy: Szárhegy, vagy Gyergyószárhegy a Szármány-hegy aljába, a Csinód-patak völgyébe települt, Güdüctelep, másként Güdüc tartozik hozzá. A településen található a négy sarokbástyás, pártás kőfallal körülvett, Lázár-kastély, az erdélyi reneszánsz csodálatos alkotása, helyreállítása az 1960-as évek végén kezdődött meg, még nem sikerült teljesen restaurálni. A minorita-rendi kolostor Lázár István királybíró támogatásából 1669-ben kezd épülni, 1707-ben és 1748-ban leég, 1752-ben újra felépítik, 1872. május 22-én újra leég, újjáépítik. A régi temploma 1235 körül épült román stílusban, az 1400-ban gótikus stílusban kibővített, majd 1494-ben késő gótiktussá átépített és kibővített templom a Bányának nevezett helyen állt, a tornya 1488-ban épült, 1590-ben tűzvész pusztítja. A régi teplomot 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontják, a templom a búcsúját Nagyboldogasszony tiszteletére augusztus 15-én tartotta. A Taplocai Görög István által 1730-ben felépíttetett, oldalkápolnával és megmagasított toronnyal kiegészítet új ferences-rendi templomban áll a régi templomból származó homokkőből faragott 13. századi keresztelő kút A szárhegyi Mindenszentek plébániá 1865-ben alappítják meg. A ferences templomot és a ferences rendházat 1872-ben tűzvész pusztítja. A ferencesek templomát 1783-ban újjáépítik, ekkor kapja a mai formáját. A Lázár-család több tagja a ferences templom altemplomában van eltemetve. A gyergyószárhegyi barokk ferences templom a búcsúját Pünkösd harmadnapján tartja. A Szármány-hegy déli nyúlványán állt a 15. századi késő gótikus Szent Antal-kápolna, másként Szármány-kápolna, amelyet az 1737-ben a nagybaconi Balló család építtet újjá, az Urunk színeváltozása tiszteletére szentelik, a kápolna búcsúját augusztus első vasárnapján tartják. A Mindenszentek plébánia a XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. A településen áll az Angi udvarház, Angi István András országgyűlési képviselő, huszártiszt háza. A településen láthatunk 3-4 olyan régi jellegzetes tapasztott falú székely faházat, amelyet az 1870-es években építettek. A Lázár-kastély közvetlen szomszédságában, Szármány-hegy oldalában egykor márványbánya működött, fehér és szürke márványt bányásztak.

Gyergyószentmiklós: A Békény-patak mentén települt, Gyergyószék központja, közigazgatásilag Gyilkostó, Kovácspéter, Vargatag és Visszafolyó tartozik hozzá. A település neve a Szent György és a Szent Miklós összevonásából keletkezett. A településre 1637-ben örmények érkeznek. A gyergyószentmiklósi Hiripné, vagy Botvára (Bothvára) a 13. században a Belkény és a Várpatak összefolyásánál épült, a vár belső és külső falrészt hasított kövekkel, a közöttük lévő részt habarcsos mésszel összekötött kövekkel raktak ki. A várat amelyet 1707-ben a szabadságharc alatt a hős Both András gyergyószéki királybíró védett, a császáriak teljesen lerombolják, a közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna. A várostól északra, a Csobot-hegyen a 13. században épült, később barokkizált Szent-Anna kápolna a búcsúját július 26-én, Szent Anna napján tartja. A gótikus temploma 1498-99-ben épült, 1629-ben kibővítik, 1637-ben cinteremmel egészül ki, amit 1657-ben kőfal vesznek körül. 1661-ben a templom megsérül, Sztojka Zsigmond Antal erdélyi püspök meghagyásából lebontják. A településre került ortodox örmények 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesülnek a római katolikus egyházzal. Mártonffy György erdélyi püspök 1717. április 6-án az örményeknek adja át a az 1450-ben épült gótikus kápolnát. A lebontatott régi templom helyére Fogarassy György tervei alapján 1756-1773 között barokk stílusban új római katolikus templom épül, 1750-ben kőkerítéssel veszik körül, amelyen Nepomuki Szent János festett kőszobra ül. A római katolikus plébániát 1758-ban építik fel, Szent Miklós tiszteletére szentelik. A Szent Miklós római katolikus templomot 1869-ben felújítják, búcsúját december 6-án Szent Miklós napján tartja. A Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítik meg. A Szent Miklós templom mellett épült Páli Szent Vince apácazárdát Fogarasy Mihály erdélyi katolikus püspök 1876-ban szenteli fel, benne 1876-1948 között leánynevelő intézet működött. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom 1730 és 1733 között épült az 1650 körül az örményeknek átadott kőkápolna felhasználásával, 1733. augusztus 24-én Bajtay Antal erdélyi püspök Világosító Szent Gergely tiszteletére szenteli fel, itt található Világosító Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A Szent Miklós örmény katolikus plébánia 1769-ban épült. A települést 1808-ban tűzvész pusztítja, hétszáz ház ég el. Református temploma 1895 és 1899 között épül fel. Az örmény katolikus teplomot 1899-ben felújítják, belsejét barokk freskókkal díszítik. A város keleti bejáratánál magasodó Both-vára romjanál 1933-ban római katolikus kápolnát építetenek, jelenleg a felszegi Munkás Szent József plébániához tartozik. A Botvára és a Felső csengettyű a búcsúját június 14-én, Jézus Szent Szíve ünnepén tartja. A felszegi kápolna a búcsúját július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartja. Gál Hunor gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébános a Szent-Anna kápolna melletti, 1746-ban épült csobot-hegyi örmény katolikus kápolnát felújíttatja és 2019. június 26-án, Szent Anna napján, Szent Anna és Joachim tiszteletére szenteli. A református templom 1895-99 között épült, 1899 októberében Bartók György református püspök szenteli fel, 1993-1997 között kibővítik. A görög-katolikus temploma 1900-ban épült, Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, a román ortodoxok kezére került, a város zsinagógája 1926-27-ben épült. A román ortodox templom 1929-1937 között épült, Szent György tiszteletére szentelték fel. A gyergyószentmilósi római katolikus templomba 2006 pünkösdjén Szent István koponyacsontjából származó ereklyét helyeznek el. A Szent István római katolikus plébániát 2008-ban alapítják meg. Az új római katolikus templomot Szent István király ereklyéinek átvítele tiszteletére 2008. augusztus 20-án Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelik fel. A Gyilkos-tónál 1916-ban leég a régi kápolna, az új kápolnát 2001. július 28-án Szent Kristóf tiszteletére szentelik fel. A felszegi Munkás Szent József római katolikus plébánia 2016-ban jön létre, a XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik, a város felszegi részén épült meg a Munkás Szent József tiszteletére szentelt új római katolikus templom, amelyet 2016. május 1-én Tamás József segédpüspök Munkás Szent József tiszteletére szentel. A Tarisznyás Márton Múzeum épülete 1770-1780 között épült, gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik, az udvarán szabadtéri kiállítás is van. A Tinka-féle vízimalom 1868-ban épült a Békényen. A Csíky-kert tizenhat hektáros arborétumát, 1884 és 1910 között telepítik.

Gyergyótölgyes: A Putna-patak Kis-Besztercébe ömlésénél települt, Réce vagy Récefalva, Péntekfalva vagy Péntekpatak és Hágótő tartozik hozzá. A település részei Tulsóvíz, Tölgyes, Újmező, Nagyrez, Aszódpataka, Putna, Újpojána és Ópojána, vagy Régi Pojána. A Marc (Márk) atya kezeléséven lévő Kis fatemplom 1790-ben épült, felújították. A katolikus egyházközséget 1809-ben alapították, gyergyótölgyesi Nagyboldogasszony plébánia XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartotik. Kápolnája 1817-ben, római katolikus temploma 1890-ben Török Antal, ifj. Török Antal és Vajtsuk József támogatásával épült, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték, a búcsúját augusztus 15-én tartja. A Már-patak völgyében, az 14-15. századi templom keleti ortodox fatemplom helyére épült 1813-ban (1828-ban) a román ortodox fatemplom az Arkangyalok, Szent Mihály és Szent Gábor arkangyal tiszteletére. A Szent Péter és Pál fakápolna 1922-ben Nagyrez felé épült. A településnek 30 ásványvízforrása van, borvízforrások fakadnak a Balázs-patak, a Nagy-Rez-patak, a Deák-patak, a Csibi-patak és a Már-patak völgyében. Az Égettkő közelében feltörő Attila-forrás borvízét egykor palackozták. Vízimalmát és ványolóját 1875-ben építették. A település lakói rönkfa- és deszkakereskedelemmel foglalkoznak.

Gyergyóújfalu: A Visszafolyó-patak Marosba ömlésénél települt. Tízesei Alszeg, Kosza, Fenyés, Veszhágó, Katrozsa, Gálfalva és Felsőmaros. Régi temploma a Barátos nevű helyen állt, 1762-ben összedőlt. Az új római katolikus temploma 1825 és 1830 között épült, búcsúját július 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartja. A Sarlós Boldogasszony katolikus templom tornya 1844-ben épült fel. A Maros árterén található nagykerti fortyogók, a Nagykerti süttögő környékén Lábmosó néven, korábban kis fürdőmedence is működött. Borvízét „Hajnal” néven palackozták. Kőbányájában andezitet bányásznak.

Gyergyóvárhegy: A Kalnács-pataka és a Dudád-pataka Marosba ömlésénél települt, Ditróhoz, majd Gyergyószentmiklóshoz tartozott. Szórványtelepei Kalnács, Fülpe és Dudád. A Szent Demeter román ortodox templom 1902-ben kőből, gótikus stílusban épült. A görög-katolikus kápolnája 1993-ban, Szent Péter tiszteletére fából épült. Fülpe településen 1997-ben ortodox fatemplom épült a Szentháromság tiszteletére.

Hágótő: Gyergyótölgyes része. Új római katolikus kápolnája van.

Háromkút: A Hidegség patak völgyében, a Kis-Békás patak mentén települt szórványtelepülés. Gyimesközéplokhoz tartotott, Almásmezőtől 1956-ban vált külön, jelenleg közigazgatásilag Damukhoz tartozik, mert az 1968-ban a megyésítéskor a határt úgy húzták meg, hogy átkerüljön Neamţ megyéhez. A római katolikus temploma a búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése napján tartja.

Heveder: Vasláb mellett, a Heveder patak völgyében, a Kakashegy alatt fekszik.

Hosszúrez: Az Aszó-patak völgyében települt, 1956-ban lett önálló település, közigazgatásilag Damuk községhez tartozik. Ortodox temploma Szent Péter és Pál tiszteletére van szentelve.

Hollósarka: Gyergyóhollóhoz tartozik. Római katolikus kápolnája 1970-ben épül fel, Szent Anna tiszteletére van szentelve, búcsús ünnepét júlis 26-án tartják.

Kilyénfalva: A Visszafolyó-patak két partján települt Gyergyóújfaluval összeépült település, közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz tartozik. A település a nevét az ír Szent Kilián (640-689) vértanúról kapta. Fakápolnája 1646-ban épült. A kápolna helyett 1659-ben kőből épült gótikus kápolnát építenek, amit elbontanak, helyette 1761-ben építenek római katolikus templomot, ezt 1831-ben megújítják és a tornyát is újjáépítik. A kilyénfalvi templom védőszentje Bűnbánó Mária Magdolna, akinek ünnepét és búcsúját július 22-én tartják.

Kovácspéter: A római katolikus kápolnája a bucsúját augusztus 22-én, Szűz Mária királynő ünnepén tartja.

Orotva: A búcsúját június 29-én Szent Péter és Pál napján tartja.

Tekerőpatak: Tekerőpatak, vagy Gyergyótekerőpatak az Alsó- és Felső-Visszafolyó-patak egyesüléséből keletkezett Tekerőpatak metén települt, közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz tartozik. Az 1568-ban épült kápolnája 1661-ben elpusztul, a helyette épített pedig 1724-ben. A Szent Róza kápolna 1760-ban épült fel, búcsúját szeptember 4-én, Szent Róza napján tartja. Római katolikus temploma 1734-ben épült fel, 1801-ben leég, 1838-ban újjáépítik és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelik, a búcsúját június 24-én, Keresztelő Szent János születése napján tartja. A Sipos-kő oldalában találjuk a Sugó cseppkőbarlangot.

Rakottyás

Récefalva Gyergyótölgyeshez tartozik. A településen Szent Anna tiszteletére emelt harangláb áll, amelyet 1973-ban javítottak. A település Túlsóvíz részében 1992-ben haranglábat építettek Szent József tiszteletére. Római katolikus kápolnáját 2002-ben építették.

Vasláb: Vasláb, másként Gyergyóvasláb a Kakashegy, vagy Kakas-tető alatt fekszik. Szórványtelepülései a Boták, Tinkák, Heveder és Marosfő. A település első görögkatolikus temploma 1714-ben fából épült, mai temploma 1864-ben, tornya pedig 1880-ban készült. Ipartörténeti műemléke a Heveder-patak völgyében található 1860-ban épített vizifűrész. A Fenék rétláp a település déli bejáratánál, a Maros bal és jobb partján terül el. A település mellett dolomitbánya működik.