Középajta, Nagyajta, Szárazajta, Barót, Felsőrákos, Nagybacon, Bodos, Bölön, Köpec, Miklósvár, Zalánpatak, Zaláni Üvegcsűr.

Felsőrákos: A Kormos-patak jobb partján fekszik. A felsőrákosi Mária-forrás borvízét 1886-tól palackozták. Felsőrákos fölött találjuk a Tepő- vagy Kecskés vár romjait. Külszíni lignitbányájában 2008 májusában a világ legteljesebb, 2,5 millió éves Masodon Anancus arvernensis néven katalogizált ősormányos masztodoncsontvázát találják meg, ami Erdővidék Múzeumában tekinthető meg.

Miklósvár: Az Olt jobb partján települt, Baróthoz tartozik. Az egykori Miklósvárszék névadó települése és központja. A település eredetileg a Székátalja nevű helyen feküdt. Miklósvár templomát először 1211-ben említik, Szent Miklósnak volt szentelve. A teleülés 1716-ban visszatér a katolikus hitre, a régi templomát 1771-ben elbontják, római katolikus templomát 1771 és 1775 között építik fel. A Szent Anna tiszteletére épített kápolnáját 1816-ban és 1998-ban felújítják. A Szent Anna kápolna és a mellette lévő kripta a Kálnokyak temetkezési helyéül szolgált. A régi helyén épült mai római katolikus templomát 1907-ben, a vallásalapból nyert segélyből építették fel, szent Miklós tiszteletére. Szent Miklós püspök a templom védőszentje, de Jézus Szíve szobor van a főoltár központi helyén. A templom toronya 1847-ben összeomlott, új tornya 1851-ben készült el. Az orgonája 1867-ben készült. A régi plébániája 1830-ban épült, az új plébánia 1935. augusztus 26-án készült el. Az 1938-ban készített nagy harangját 1992-ben újraöntik. A kicsi harangját 1941-ben öntötték. A Várpatak és a Szépvízpatak közötti hegycsúcson állt egykor Tortogóvár. A Kálnoky udvarház a 17. században épült, 1780-ban és 1830-ban klasszicista stílusban kastéllyá átalakítják. A baróti önkormányzat 49 éves szerződést kötött Kálnoky Tiborral, aki a miklósvári kastélyt az idegenforgalomban hasznosítja. A miklósvári Kálnoky-kastélyban rendezték be 2017-ben az Erdélyi Élet Múzeumát.

Zalánpatak: Zalánpatak az Iván- és Tekse-pataka mellett fekszik. Zalánpatakon található a Pina-borvíz, a Karácsony-borvíz. Fürdői a Répás-feredő és a Bugyogó-feredő, amelynek mofettája is van.

Miklósvár szék, 1404-1851: egykori közigazgatási terület a Székelyföldön, a Hargita déli és a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt-kanyar jobbparti vidékén, az Uzánka-pataka, az Ajta-pataka, a Hímpatak és a Köpec-pataka völgyében, háromszög alakban, Sepsiszentgyörgytől északnyugatra. - Zsigmond kir. szabadalomlevele (1404) elválasztotta Szent György széktől (→Sepsi szék), mely utóbb bekebelezte, amit 1459: a medgyesi ogy-en orvosoltak, visszaadván szerzett jogait. (E rendelkezést 1531. VII. 5: János Zsigmond, 1610: Báthori Gábor, 1627: Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek és 1658: Cserei Miklós királybíró megerősítették.) Ezek: 1. Az egyh. pereiben a papi elöljárók ítélnek; 2. más perek az alkirálybíró és asszeszorok előtt kezdődnek, a fejed. táblán folytathatók; 3. tiszteket maguk közül választanak; 4. „minden törvényes orvosságokkal és menedékkel élhetnek a peresek”; 5. az ogy-re egy nemest és egy primipillust küldhetnek követnek. Az alkirálybírót és az asszeszorokat minden évben újra választották és föleskették. Önállósága 1775. II. 28-i rendelet szerint a nagyfejedelemségben is megmaradt, mely →Háromszék alárendeltségétől mentesítette, mivel ügyeinek föllebbezését egyenesen a kir. táblához küldhette. 1776. V. 3-i rendeletben is ~ lakói ügyében a ~i törvényszék illetékes. ~nek székháza volt Bölönben, Nagyajtán és Köpecen is, ahonnan Barótra helyezték. Önállóságát az →önkényuralom szüntette meg, Háromszék 4. fiókszéke lett, egy járást alkotó 10 faluja élén alkirálybíróval és külön dullóval (szolgabíróval), Sepsi székkel közös pénztárnokkal. (Al)széke 6 rendes és több tb. táblabíróból és aljegyzőből állott, székhelye kezdetben Miklósvár (első említése 1211: Castrum Sanct Nicolai), utóbb Barót. A →székely határőrvidék erőszakos megszervezése után hatósága 1761-1848: csak a nem katonáskodó nemességre s a csekély számú polgárra és jobbágyra terjedt. 1876: a vármegyerendezéskor →Háromszék vármegye miklósvári járasa lett.